Van megoldás arra, hogy krízishelyzetben elértéktelenedjen a megtakarításunk

Van megoldás arra, hogy krízishelyzetben elértéktelenedjen a megtakarításunk
A világban zajló események miatt sokan aggodalmaskodhatnak amiatt, hogy az a pénz, amiért egy életen át keményen megdolgoztak, amit a családjuk biztonsága érdekében megtakarítottak, az egekbe szökő infláció miatt semmivé válhat. Viszont bármilyen bizonytalan is a gazdasági és a politikai környezet, a hosszú távra befektetett megtakarításokra úgy kell gondolnunk, mintha egy széfbe tettük volna be a pénzünket. Nem érdemes idegeskedni, kapkodni, ránézni, kivenni a pénzt. Hogy miért? Arra dr. Zolnay Judittal, a MetLife Magyarország és Bulgária vezérigazgatójával kerestük a választ.

– Hogyan lehet, illetve kell a jelenlegi gazdasági helyzetben, a háború árnyékában jól befektetni a pénzünket, vagy biztosítást kötni? Nemrég a COVID, most pedig az Ukrajnában zajló háború tartja bizonytalanságban a világot. A krízishelyzetek tekintetében vannak különbségek biztosítási és befektetési szempontból?

- Bármilyen körülmény vesz minket körül, bármilyen változás van a világban, jó, ha van egy védelmi portfóliónk, hogy egy váratlan helyzetben ne a lakás- vagy autóvásárlásra, nyaralásra vagy a gyermekünk életkezdésére gyűjtögetett megtakarítást éljük fel. Ennek a védelmi portfóliónak a része lehet például az életbiztosítás és a betegség és balesetbiztosítás. Jó, ha felkészülünk arra, ha megbetegszünk, és nem tudunk dolgozni. Ekkor is fizetni kell a rendszeresen felmerülő kiadásainkat. Gondolni kell arra az időszakra is, amikor a korunk miatt leszünk inaktívak. Szintén kockázatot jelent, ha balesetet szenvedünk. Egyik esetben sem jó taktika a struccpolitika, mondván, „velem ilyen nem történhet meg”, vagy „úgysem élem én azt meg”. Két nagyon fontos hozadéka van annak, ha valaki rendelkezik egy megfelelő, személyre szabott biztosítási portfólióval. Az egyik, hogy a váratlanul bekövetkező esetekben anyagilag védve van, hiszen a kieső jövedelmét pótolja a biztosítási összeg. A másik, hogy nem csak a saját magunk, hanem a családunk, a szeretteink biztonságáról is gondoskodhatunk. Ezért függetlenül attól, hogy normális körülmények között zajlik az életünk, esetleg COVID, vagy háború van, fontos, hogy legyen egy védelmi portfóliónk. Olyan ez, mint amikor elindulunk az autóval, és bekapcsoljuk a biztonsági övet.

– Van tapasztalatuk arról, hogy az egyes személyes védelmi portfóliók kialakítása mennyire követi a világ változását? Feltételezem, hogy az elmúlt két évben az egészségüket akarták nagyobb biztonságba tudni az emberek, most pedig egy másfajta fenyegetettség miatt inkább a megtakarításaikra és a pénzükre összpontosítanak a biztosítást kötők?

- Jó hír, hogy ezek párhuzamosan futnak egymás mellett, ugyanis az ügyfelek lényegesen tudatosabbá váltak. Az elmúlt két évben többeknél a korábbinál több pénz halmozódhatott fel, miután a világjárvány miatt nem volt lehetőségük elkölteni. Sokan kényszerültek arra, hogy elhalasszák, vagy töröljék a tervezett utazásukat. Több tartós beruházást is átütemeztek. Miután az emberek otthon voltak, több elkölthető bevételük megmaradt, így a befektetések, a megtakarítások is szépen növekedtek. A jelenlegi generációk sokkal tudatosabbak, hiszen van tapasztalatuk arról, hogy a baj nem kopogtat, csak jön, és okozhat olyan gondokat, amikor átmenetileg komoly anyagi problémákkal kell szembenéznünk. Ezért érdemes erre előre felkészülni, és párhuzamosan kialakítani mind a védelmi, mind a befektetési portfóliót. A hazai biztosítási piacon – a tavalyi statisztikákat figyelembe véve – a legmagasabb növekedést a kockázati életbiztosítások jelentették. Növelte a szerződéskötési hajlandóságot, hogy sok egészségügyi ellátás vagy kiegészítő gyógyászati szolgáltatás pénzbe kerül. Ezekre az esetekre az okos embernek biztosítása van, és nem a befektetéseihez nyúl.

– Az infláció ellen melyek most a legjobb befektetések?

- A befektetésekkel kapcsolatban van egy nagyon fontos aranyszabály, ez pedig a diverzifikáció. Vagyis legyenek bármilyenek a körülmények, legyen az egy prosperáló gazdasági helyzet, vagy egy stagflációs állapot – mellyel egyébként az elemzők szerint egyre többször kell majd szembe néznünk –, a legfontosabb, hogy igyekezzünk minden hónapban félretenni a bevételünkből. Erre az emberek azt szokták mondani, hogy nekem nehéz, mert kevés a bevételem. Erre én mindig azt válaszolom, hogy minden bevételből félre lehet tenni, és hosszabb távon a kisebb összegek is szemmel látható megtakarítást eredményeznek. Azt szoktam javasolni, hogy igyekezzünk a bevételünk 10-20 százalékát félretenni, akár rövid távú, nem várt kiadásokra, akár középtávú, tervezett, akár hosszú távú célokra szeretnénk megtakarítani. Fontos, hogy soha ne egy típusú befektetési eszközalapba vagy instrumentumba tegyük a pénzünket. Gondoljunk csak bele, ha minden tojást egy kosárba teszünk, és véletlenül elesünk, akkor összetörhet az összes tojás. De ha több kosarunk van, és nem visszük mindegyiket magunkkal, akkor sokkal kisebb a kockázata annak, hogy minden tojásunkkal egyszerre történik majd baj. Jó tanács, hogy ha hosszabb távban gondolkodunk, akkor érdemesebb részvényeket vásárolni. Jelen pillanatban javasolt ázsiai és az egyesült államokbeli kötvényekben gondolkodni, és mindenképpen olyan szektorokban, amelyek jelenleg prosperáló és meglehetősen jó kilátásokkal bírnak. Van néhány iparág, ilyen például az információtechnológia, gyógyszeripar és a pénzügyi szektor.

– Az elmúlt időszakban megtörtént, hogy az eszközalapok árfolyama egy bizonyos gazdasági vagy politikai esemény hatására erősen kilengett, akár lefelé, akár felfelé. A befektetéssel rendelkezőknek adhat ez aggodalomra okot?

- Amikor esik az eszközalap értéke, és mi hosszú távra tettük el a pénzünket, nagyon fontos, hogy a megtakarításunkra úgy gondoljunk, mintha egy széfbe tettük volna be. Nem érdemes idegeskedni, kapkodni, ránézni, kivenni a pénzt. Miért? Mert a tőzsde mindig egy pillanatnyi értéket, és nem pedig a valós árfolyamát mutatja a hosszú távú befektetésünknek. Ilyenkor nagyon fontos a nyugodtság, a hidegvér. Amikor esnek az eszközalapok, meg kell várni azt a pontot, amikor tovább már nem fog zuhanni. Ekkor kell vásárolni. Amikor pedig magasan van, akkor időnként érdemes realizálni a hozamot, és átcsoportosítani kockázatmentesebb területre. Egy ideális, hosszú távú, például nyugdíj célú megtakarítás esetén elindulhatunk egy magasabb, 60-70 százalékos részvényallokációval, míg a maradék pénzünket kockázatmentes kötvény vagy állampapír típusú befektetésekbe csoportosíthatjuk. Az életkorunk előrehaladtával, ahogy közeledünk a nyugdíjkorhatárhoz, érdemesebb optimalizálni a befektetésünket, és egy kicsit több pénzt átcsoportosítani kockázatmentes területre.

– A jelenlegi helyzetben mit tanácsolna a kisbefektetőknek?

- Egy biztosítással kombinált befektetési terméknek nagyon nagy előnye, hogy a kis befektetők is viszonylag kisebb összeggel – 15, 20, 50 ezer forintos havi megtakarítással –, olyan befektetési alapokhoz tudnak hozzájutni, amelyekhez akár az intézményi befektetők vagy a nagybefektetők. Aki hosszú távú befektetésben gondolkozik, és ehhez a biztosítást választja, hozzájuthat olyan eszközalapokhoz, amelyek kisebb belépési limittel is elérhetők. Erre kevés egyéb lehetőséget kínál a pénzügyi piac. Azt szoktam tanácsolni, hogy ami nem aznapi kenyérre kell, abban érdemes mindig hosszabb távon, részvényben gondolkozni. Minél hosszabb az időszak, annál kevésbé számít, hogy jelen pillanatban milyen világ vesz körül bennünket. Ha rövid, vagy középtávú befektetésben gondolkodunk, akkor mindenképpen a kockázatmentesebb befektetéseket válasszuk.

– Krízishelyzetben megnőtt a visszavásárlási hajlam? Ha igen, milyen képet ad ez az emberek jelenlegi pénzügyi helyzetéről, pénzügyi tudatosságáról?

- Nagyon jó hírekről tudok beszámolni, hiszen egyre kevésbé jellemző, hogy az ügyfelek az előre eltervezett megtakarítási időszakot megszakítva előbb nyúljanak hozzá a befektetéseikhez. Ez azért lehet, mert nem volt olyan élethelyzet, amiben nagyon nagy szükségük lett volna ezekre a pénzekre. Legutóbb a deviza és a svájci frank alapú jelzáloghitelek törlesztésével kapcsolatban volt egy nagyobb visszavásárlási hullám. Amióta ez lecsengett, az ügyfelek nagyon fegyelmezetten és tudatosan tartják bent a pénzüket a hosszú távú célokra. Miután az orosz tőzsdét bezárták és felfüggesztették az orosz értékpapírok kereskedését, rendkívüli fegyelmezettségről tettek tanúbizonyságot azok az ügyfeleink, akiknek orosz eszközalapokban vannak befektetéseik. Mindenki tudomásul vette, hogy jelen helyzetben ez egy olyan szükséges és elkerülhetetlen esemény, amire nincsen ráhatásunk. Nem tudunk mást tenni, minthogy várunk. Számítani kell arra, hogy az idén limitált lesz az emelkedés a részvénypiacokon, ezért mindenkinek azt tanácsoljuk, hogy várjon türelemmel, és ne nyúljon a hosszú távra lekötött pénzéhez. Az elkövetkező időszakban jellemző lesz még a volatilitás és a sávozás. Ilyenkor kifejezetten káros lehet az a pénzügyi döntés, amikor valaki elhamarkodottan, egy esésre vagy egy kisebb emelkedésre visszavásárlást kezdeményez. Nagyon fontos, hogy a volatilitás ne befolyásoljon bennünket, hiszen a pénzünk jó helyen van. Amikor az adott események lezajlanak, és várhatóan elindul egy korrekció, a befektetéseink kiválóan fognak teljesíteni.

– A MetLife megújította kommunikációs szolgáltatásait. Arra kapacitálják ügyfeleiket, hogy a papír alapú kapcsolattartás helyett válasszák a gyorsabb, egyszerűbb és környezetbarátabb elektronikus kommunikációt az ügyintézéshez. Az értékesítési csatornák is változtak az elmúlt két évben?

- Magyarországon az életbiztosításokat 98 százalékban személyesen értékesítik, és várhatóan ez a jövőben is így lesz. A COVID-időszak bebizonyította, hogy a személyes úgy is lehet személyes, hogy online találkozunk. A döntések meghozatala előtt nagyon sok ügyfél preferálja a személyes kapcsolatfelvételt, ám egyre többen vannak, akik megspórolva az utazást, otthon, kényelmes körülmények között szeretnének tájékozódni és döntést hozni. Ezt figyelembe véve kialakítottunk egy olyan technológiát, ami lehetővé teszi, hogy személyes találkozás és papírok aláírása nélkül, távértékesítéssel is lehessen szerződést kötni. A Magyarországon érvényes törvényi előírásoknak így is meg tudunk felelni.

– Van még egyéb tér is a digitális transzformációra?

- A biztosítási és befektetői szolgáltatások esetében megállíthatatlanul tovább fog fejlődni a digitalizáció, hiszen egyre többen elektronikus úton fizetik a díjat, és a kárbejelentésnél is vélhetően teljesen el fognak tűnni a papírok. Ehhez olyan felületeket alakítunk ki, ahol az ügyfél kapcsolatba tud lépni a tanácsadójával, vagy be tudja jelenteni a kárt, esetleg a visszavásárlási kérelmét. Emellett megjelennek olyan digitális támogatóeszközök is, melyekkel a tanácsadók munkáját lehet segíteni. A jövő biztosítása arról fog szólni, hogy minél kevesebbet kelljen az ügyfélnek és a tanácsadónak is az adminisztrációval foglalkozni. Úgy gondolom, az az igazi digitalizációs forradalom, és egyben a digitalizáció szerepe, hogy ami humán, az még humánabb legyen, és mind az ügyfelet, mind a tanácsadót segíteni tudja. A digitalizáció kiváló arra, hogy megkönnyítse, egyszerűbbé tegye számunkra az ügyintézést, a döntéseket pedig pozitív irányba tudja befolyásolni.

– A globalizáció hogyan hat a hosszú távú tervekre?

- Személyes véleményem szerint a globalizáció egy elkerülhetetlen hatás, ami a digitalizációval kéz a kézben jár. A globalizációval meg kell tanulnunk együtt élni, és a hasznát a magunk javára fordítani. A globalizáció előnye például, hogy kisbefektetőként is tudunk a világ minden táján részesülni a növekedésből. Ugyanakkor az is a globalizáció velejárója, hogy bármi történik is a világban, az előbb vagy utóbb mindenhová begyűrűzik, ami hatással lesz az életünkre, a részvényárfolyamokra, a befektetésekre. Értenünk kell ezeket az összefüggéseket, a kockázatokra fel kell készülni. Bármi történjék, a közép és hosszú távú céljaink megvalósításához szükség lesz megtakarításra.

– Érzékelik, hogy megnövekedett a határ mellett, a veszélyforráshoz közelebb élők biztosítási aktivitása?

- Az elmúlt egy hónapra vetítve konkrétan nincs erre vonatkozó statisztikánk. Társaságunknak például Kisvárdán van egy területi igazgatósága, ahol az elmúlt tíz évben mindig nagyon kimagasló összegekkel, megtakarításokkal és védelmi fedezetekkel fordultak hozzánk az ügyfelek, és vásároltak tőlünk, nem változott ez az elmúlt hetekben sem. Ez a város és a környezete, egészen Nyíregyházáig, egy nagyon tudatos és felelős ügyfélkörrel rendelkezik. A mi tapasztalatunk az, hogy a határ mentén élők, vagy egy veszélyforráshoz közel élők arra törekednek, hogy legyen megtakarításuk. Ám ők nem csak abban körültekintőek, hogy mibe fektessék a pénzüket, hanem abban is, hogy milyen társaságot választanak a megtakarításaiknak.

 

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Juhász Mariann

Pályafutását egy megyei napilap tudósítójaként kezdte, ezt követően éveken keresztül munkatársa volt több országos gazdasági magazinnak, kiadványnak; jelenleg közreműködik több nyomtatott és online …