„Háboroghatunk, hogy senki ne akarjon hozzáférni az adatainkhoz, de akkor máris le kell mondanunk akár az okostelefon és a mindenféle benne lévő hasznos applikáció, mint mondjuk egy navigációs program használatáról, hiszen ezek is az adatainkat akarják. Ingyenes szolgáltatásokat biztosítanak, az adatainkért cserébe, amiknek az ismeretében így a reklámok is személyre szabottabban találnak meg minket. Szinte kivitelezhetetlennek tűnik, hogy minden ilyen adatszolgáltatást kizárjunk az életünkből, de arra van lehetőség, hogy tudatosabban kezeljük ezeket a felületeket” – mondta el a Cambridge Analytica adathalászatát firtató kérdésünkre Ganzler Orsolya.
Kényszerpályán a világ
„Az utóbbi hetekben folyamatosan találkozhattunk a Facebook különböző közleményeivel, amik a biztonságos adatkezelésről szóltak, vagy esetleg direkten az orrunk elé tolt módosítással, részletesen elmagyarázva, mit is fogadunk el, ha klikkelünk. Ez részben a hamarosan az EU-n belül életbe lépő GDPR szabályozásnak, részben annak köszönhető, hogy a Facebook a botrányt követően szeretett volna hitelesebbnek tűnni a saját felhasználói előtt. Zuckerberg volt olyan gáláns, hogy magára vállalta a felelősséget a saját cégén belül, de mit is tehetett volna mást, ha partnerként akar mutatkozni. Ez volt a legjobb megoldás számukra, hogy felhívják a figyelmünket: ez egy fontos ügy, és ők biztosítanak mindent, hogy az adataink biztonságban legyenek.”
Sokba kerülhetett az indián nevünk
– A Cambridge Analytica egyértelműen kijátszotta a Facebook akkori rendszerének gyengeségét, átlépve egy határt – hívta fel a figyelmet Szeretlek Magyarország Médiacsoport kommunikációs vezetője. „Ami igazán veszélyes volt benne, hogy bármilyen adatot besöpörhettek és nem csak a felelőtlenül kattintgatókét, hanem azok ismerőseiét is” – tette hozzá.
Bár a hivatalos közlésekből úgy értesülhettünk, hogy magyar felhasználók adatait nem érintette a Cambridge Analytica botrány, az ugyanebben az időszakban magyar nyelvterületen népszerűvé vált alkalmazások ugyanígy hozzáférhettek felhasználói adatokhoz. Például egy időben majd mindenki szerette volna tudni, hogy mi az indián neve – és voltak még a sorban további posztok, amikre könnyedén és kíváncsian klikkeltek a magyar facebookozók.
Az egyén felelőssége
„Nagy kérdés, hogy kinek a felelőssége, hogy mindez megtörténhetett. A Facebooké, mert ők adták a felületet és az akkor nem elég körültekintő rendszerükben ez megtörténhetett? A szabályozóké, akik akkor még talán fel sem ismerték, hogy ilyesmi előfordulhat, és valamiféle keretrendszert igényel? Vagy a felhasználóké, akik talán akkor is kattintanak, ha apró betűs részben eléjük tárják, hogy mi fog történni az adataikkal? Ez az utóbbi szempont sem elhanyagolható, hogy ki mennyire átverhető, mennyire akar ezen a téren tájékozott lenni, szán-e rá időt, ha valamiről döntenie kell. Biztos vagyok benne, hogy nagyon sokan nem fordítanak rá megfelelő energiát, hogy utánajárjanak, milyen következményekkel jár egy klikk vagy egy letöltés, csak a gyors előnyt látják benne. Például, ha lakóautót lehet nyerni, miközben már a képről is kiderül, hogy kamuról van szó, mert egy üres medencét láthatunk rajta. Akik ilyenekbe beleugranak, azok valószínűleg nem olvasták végig a falhasználói szabályzatot sem, nincsenek tisztában azzal, hogy mi történhet az adataikkal” – mondta el Ganzler Orsolya. Hozzátette, hogy ilyen próbálkozások még ma is szép számmal akadnak és nyilván a jövőben is várhatóak a legnagyobb közösségi oldalon.
Leszakadás a Facebookról
„Nem elegendő, ha csak a Facebooktól remélünk közönséget, elég csak az utóbbi hónapok bizonytalanságaira gondolni” – kaptuk a választ arra a kérdésünkre, hogy akkor van-e élet a Facebookon túl? „Kell, hogy legyenek olyan más csatornák és eszközök, ahol még el lehet érni a célközönségünket, hiszen ahogy eddig sem lehetett előre tudni az algoritmusváltozásokat, ezután sem tudhatjuk pontosan, hogy milyen további szigorításokat hozhatnak Palo Altoban. Felmerült az is, hogy fizetőssé teszik a Facebookot azok számára, akik kikerülnék a reklámokat és az adataik teljesen biztonságát választanák. Magyarországon ugyanakkor aligha elképzelhető, hogy egy fizetős szolgáltatás ekkora tömegeket mozgasson meg” – húzta alá.
Rákérdeztek a botrányra
„Azt is látni kell azonban, hogy nem úgy tűnik, hogy a botrány hatására elfordulnának az emberek a Facebooktól, legalábbis ez derült ki az elérési adatainkból. Egy felmérésben is rákérdeztünk, hogy az olvasóinkra hogyan hatott a botrány, de elég nagy arányt képviseltek azok, akik vagy nem is hallottak róla, vagy nem érezték úgy, hogy ennek hatására bármit változtatniuk kellene.”
„Összegezve: oda kell figyelni a Facebook változásaira és követni kell ezeket, miközben a tartalomszolgáltatóknak más csatornákat is ki kell aknáznia. Érdemes például odafigyelni a Magyarországon is egyre népszerűbb Instagramra – ami nem mellesleg szintén a Facebook tulajdonában áll” – zárta a szakértő.
Ganzler Orsolya a Média Hungary első napján tartott előadást a Van-e élet a Facebookon túl? címmel.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!