Tele van az ország még rejtőzködő innovációs szupersztárokkal

Tele van az ország még rejtőzködő innovációs szupersztárokkal
A jelenleg elérhető rövid kurzusok, képzések és kezdeti fázisú kockázati tőkebefektetések is akkor tudnának igazán hasznosulni, ha az ötletgazda mögött már ott lenne némi cégvezetési, cégépítési tudás és tapasztalat – fogalmazott a digitalhungary.hu-nak Kölkedi Krisztián. Az ifjúsági innovációért és startup ökoszisztémáért felelős elnöki megbízott (Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal) szerint az innovációs gondolkodásmódnak már az oktatási rendszerben meg kell jelennie, ahonnan a kiváló szakemberek mellett innovatív szemléletű kreatív fiatalok is piacra léphetnek. A startup szakember szerint rengeteg tőke és egyéb lehetőség várja a startup és innovatív cégeket, ugyanakkor a vállalatépítési és vezetési, illetve piacismereti tudásra sokkal nagyobb hangsúlyt kell fektetni. Többek között ezt a célt szolgálja a Hungarian Startup University Program is.

- „A hazai KKV-vezetők jellemzően negyven-ötven évesen kerülnek kapcsolatba először az innovációval” – elhangzott egy ilyen mondat az idei Internet Hungary konferencián. Miért van ez így, mit jelent ez napi szinten és valódi probléma ez?
- Nincs szándékomban ilyen drasztikusan fogalmazni, ezért nem is nevezném ezt feltétlenül „problémának”, inkább egy fejlesztendő területnek. Az tény, hogy jellemző ránk, hogy nem állunk neki időben foglalkozni az innovációval, a megújulással, fejlesztésekkel, változáskezeléssel. Pedig mindez a sikeres vállalatépítésnél is egy nagyon fontos elem. Az egyetemeken ugyan már megjelennek vállalkozásfejlesztési és vezetési kurzusok, de ezek középpontjában nem az innovációs szemléletformálás áll. Vannak persze törekvések erre, de az igazán hatékony kezdeményezések egyelőre szigetszerűek. Ameddig a témával az egyetemeken gyakrabban, addig a középiskolákban ritkábban, vagy egyáltalán nem foglalkoznak. A már működő programok/lehetőségek jellemzően függetlenek egymástól és eltérő területekre helyezik a fókuszt. Ahol már elindultak vállalkozásfejlesztési és -irányítási kurzusok, azokon jellemzően nem az érdeklődés felkeltésére és az innovációs mindset (szemléletmód) elérésére fókuszálnak.

- És mi jellemzi a vállalkozások világát?
- Általánosságban kijelenthető, hogy az innovációs hajlandóság mérettől függetlenül a magyar KKV-knál is nagyon alacsony szinten áll. Nem feltétlenül ismerik a lehetőségeiket, nem tudják, hogy az ezzel kapcsolatos információkat hol érhetik el. Ha pedig felismerték a lehetőséget és még kellő információval is rendelkeznek, akkor is azt mondják, hogy „erre nem tudok pénzt fordítani”. Még nem épült be a köztudatba, hogy egy cég esetében az innovatív gondolkodásmód nagyon jó befektetés. Ezzel szemben a multinacionális cégek jelentős saját forrást fordítanak innovációra.

- Minden szereplő képes az innovációra?

- Egyszer feltették nekem a kérdést, hogy vajon egy „sarki közértes” képes lenne-e innoválni. Ez egy nehéz kérdés, hiszen ő klasszikus kereskedelmet folytat, viszont az innováció rengeteg formában megjelenhet. Számos nemzetközi példa mutatja, hogy az innovációra bárki képes lehet, a vásárlói élmény (customer experience) javítása például egy kisbolt esetében is hozhat áttörést. A hazai tapasztalatok ezzel szemben azt mutatják, hogy jelenleg egy KKV leginkább akkor kerül kapcsolatba az innovációval, ha megjelenik egy számára közvetlen forrást biztosító pályázatikiírás.

- Ha jól értem, nem feltétlenül az anyagiakról van szó, hanem egy sikeres jövőbe mutató gondolkodás hiányáról; hogyan látom magam, a cégem a piacon néhány év múlva. Mivel lehetne felgyorsítani a szemléletformálást?
- Az egyik lehetőség, hogy a cégvezető az innovációval és az abban rejlő lehetőségekkel találkozva elkezd tanulni, önmagát fejleszteni. Ekkor megváltozik a szemlélete is: a probléma-orientált gondolkodást felváltja az innovatív, változás- és megoldás-orientált gondolkodásmód. Ugyanakkor ideálisabbnak gondolom, ha az innovációs gondolkodásmód már az oktatási rendszerben megjelenik, ahonnan így nem csupán kiváló szakemberek, hanem innovatív szemléletű, kreatív fiatalok kerülnek ki. Ha ők céget alapítanak, ott már az alapoknál megjelenik ez a fajta gondolkodásmód. Sőt: megeshet, hogy innovatív vállalkozást alapítva egy sikeres startupot építenek föl. Mindez nem lehetetlen. Én egy évtizede kezdtem el startupokkal foglalkozni és azt látom, hogy az elmúlt években megsokszorozódtak a lehetőségek; van elég rendelkezésre álló tőke és tőkealap, aktívak az üzleti angyalok, emellett állami támogatások is elérhetők.

- A pénz minden esetben megtalálja a legjobb helyét a piacon?

- Inkább azt mondom, hogy nem feltétlenül tud optimálisan hasznosulni, mert nincs mögötte alapos felkészítés és edukáció. A jelenleg elérhető rövid kurzusok-képzések és kezdeti fázisú kockázati tőkebefektetések is akkor tudnának igazán hasznosulni, ha az ötletgazda mögött már ott lenne némi cégvezetési, cégépítési tudás és tapasztalat. Hiába érkezik tőke és befektetés, tudás hiányában a vállalkozás sokkal kisebb eséllyel lesz sikeres, mintha egy komplex képzésben részesülne.

- A Hungarian Startup University Program (HSUP) erre a helyzetre akar választ adni?
- A program egyfajta válasz, de létrejöttét nem csak ez indokolta. A HSUP a két-három hetes képzésekkel szemben egy két féléves egyetemi kurzus, ami valójában egy alapproblémát szeretne megoldani. Nem az a cél, hogy „legyártsunk” tízezer új startup vállalkozót, hanem hogy a fiatalokat megszólítva megismertessük őket az innováció világával. Vagyis a program elsődleges célja az, hogy a fiatalok megismerjék és elsajátítsák a megoldásközpontú gondolkodásmódot. A problémákra kihívásként tekintsenek, melyben a fejlődésük lehetősége rejlik. A kurzus első felében az innovációs gondolkodásmód kialakítása van a középpontban, míg a második már a vállalatépítés mikéntjére helyezi a hangsúlyt. Ekkor a hallgatók az üzleti mentorálás mellett ösztöndíjat is kapnak, és felkészülnek a befektetések kezelésére is. Mindemellett fontos cél a különböző generációk összekötése is – éppen ezért használjuk az innovációs generáció kifejezést. Napjainkban sok minden a generációkról és a kommunikációs nehézségekről szól, de én azt vallom, hogy az innovációs mindset hidat képez, összeköti a különböző generációkat és megszünteti a nehézségeket. Nem az életkor, hanem a látásmód, a mentalitása lényeges tényező.

- Miben különbözik a második félév az elsőtől?
- A hallgatók a második félévtől már projektötletek köré szerveződve, csapatokban fejlesztik az ötleteiket ösztöndíjas támogatással. Nem csupán a gondolkodásmód, hanem a tőke is hiányzik a fiataloknál, akik sok esetben hosszú órákat dolgoznak az egyetem mellett. Mi viszont azt mondtuk: ösztöndíjjal tegyük lehetővé, hogy a tanulás mellett teljes mértékben tudjanak a vállalkozási ötletükre koncentrálni. Ha pedig kidolgozásra érdemes ötlettel találkozunk, amiből befektetésre érdemes, sikeres cég is kinőhet, akkor az ötletgazdák kapjanak kiemelt ösztöndíjat.

- Mekkora támogatásról van szó?
- Még nem véglegesek a keretek, de projektcsapatonként fejenként nagyjából 130-150 ezer forinttal lehet számolni, így egy öt fős csoport esetében, hat hónapra vetítve, közel négymillió forint támogatáshoz juthat.

- Említette, hogy sok minden változott az elmúlt évtizedben, hiszen van tőke, vannak lehetőségek – de van-e elég jó ötlet, elgondolás, amit érdemes kibontani, támogatni?
- Ebben a kérdésben nagyon megoszlanak a vélemények, hiszen vannak olyan startup szakemberek, akik szerint híján vagyunk a jó ötleteknek, míg mások azt mondják, hogy Dunát lehetne velük rekeszteni. Szerintem a kettő között van az igazság: nagyon sok a jó ötlet, de a megvalósításuk számos akadályba ütközik. Az ötletgazdák gyakran nem kellően alaposak, nem tudják, hogyan lehet sikeresen kilépni a piacra, bevezetni egy új terméket vagy szolgáltatást. Előfordult már olyan is, hogy csak egy versenyen derült ki a startupper számára, hogy az elgondolása már évek óta Magyarországon is létező valóság. Újra csak az edukáció jelentőségét tudom kiemelni; ha a fiatalabb generáció lehetőséget és tudást kap, hogy megismerje az innovációs ökoszisztéma felépítését és működését, akkor számukra pár évtized múlva, mindez már alapvető működési környezet lesz. Tehát ötlet rengeteg van, mi pedig a sikerhez azzal tudunk hozzájárulni, hogy időben, megfelelő minőségű képzést biztosítunk. A mostani tapasztalt vezetőket pedig a jó példákon keresztül lehet megismertetni az innovációs gondolkodásmóddal. Sok példa van arra, hogy a klasszikus vállalkozásokba miképpen lehet az innovatív ötleteket becsatornázni.

- A vállalkozások megítélése a hazai médiában gyakran túlzóan pozitív, miközben vállalkozni akár napi 18-20 óra munkát, stresszt és áldozatvállalást is jelent. Az idealizált képen túllépve: a kurzuson szó esik a természetszerűleg bekövetkező nehézségekről, kudarcokról is?
- A HSUP esetében nagyon sokrétű képzésről van szó, ezért a második félévben a mentorálás része a kudarckezelés is. A kurzusban részt vevő mentorok már építettek cégeket, így a hallgatók gyakorlati tudást is kapnak az első félévben megszerzett elméleti ismeretek mellé. A képzés során képet kapnak arról is, hogy mi történik, ha sikertelen az első év, ha elvész a befektetés, vagy ha a piac nem a várt módon reagál. Felkészülnek arra is, hogy a vállalkozások világa nem egy olyan élménypark, ahol az élvezetes csúszdázás végén még egy nagy csobbanás is várja őket. Olyan területről van szó, ahol hegyek-völgyek váltogatják egymást. Kockázatos szektorban dolgoznak, ahol más területekhez képest nagyobb eséllyel jöhetnek a kudarcok is – igaz, sokkal nagyobbat is nyerhetnek. Viszont az érdeklődő fiatalok számára éppen ettől divatos és izgalmas ez a világ.

- Közben pedig gyakran megtörténik, hogy a fiatal startupper berobban a piacra, de nem tudja kezelni a sikert, nem csak körülötte esik szét minden, hanem mentálisan ő maga is. Erről is szó lesz?

- A sikert néha még a kudarcnál is nehezebb kezelni. Hiszen egy gödör alján állva, azért ha elkezdünk felegyenesedni, akkor látjuk, a gödör nyílását, a „fényt” és könnyebb megtervezni, mit kell tennünk annak érdekében, hogy legalább a felszínt újra elérjük. Viszont ha hirtelen jön a siker, akkor lehet magas a hegy, és nem mindig látjuk a hegy alját és hogy onnan mekkorát lehet zuhanni. Az innovációs gondolkodásnak legalább annyira része a siker megfelelő kezelése, mint a kudarcokra való felkészülés, hiszen a siker is változás. A változás pedig maga az innováció.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Lippai Roland

Szabadúszó újságíró, coach, maratonista. Minden mögött az embert keresi, azt, ami őt előre viszi, teljesítményre sarkallja, amitől ő maga „élővé” válik. Abban hisz, hogy mindenkiben ...