- Ha a hazai hírfogyasztási szokásokat nézzük, illetve az átlagos tartalomfogyasztót, akkor az ő mentális térképén hol helyezkedik el a híraggregátor oldal, történetesen a Hírstart? Mennyire használja, mennyire fontos ez számára, vagy éppen mennyire nem?
- Az egy hazai sajátosság, hogy korábban az olyan oldalak, mint a Hírstart vagy a Startlap, nagyon sok internetező számára jelentették a kezdőoldalt a gépükön. Ez a szokás napjainkra részben megmaradt, vagy akár még öröklődött is. Ha a nemzetközi trendeket, illetve felfutásokat nézzük, akkor pedig az látszik, hogy amíg az androidos telefonokon igencsak erőszakos módon meg nem jelent a Google Hírek, addig ez a szolgáltatás Magyarországon a már említett hazai sajátosságok miatt nem igazán tudott teret nyerni. Más országokban – mint például Német- vagy Spanyolország – még arról is szó volt, hogy a törvény erejével lépnek föl a Google ezen szolgáltatása ellen, mert annyira letarolt mindent. Hazánkban viszont már akkoriban is több és jelentős méretű kezdőoldal állt a netezők rendelkezésére; gondoljunk csak a Startlapra, az Origóra, vagy az Indexre. A Hírstart a Startlap hírgyűjtő oldalaként indult. Ezen felül a felvázolt történelmi múltból adódik, hogy jelenleg is több híraggregátor oldal közül lehet választani. Ezek ugyan konkurenciái egymásnak, de ennek ellenére jól megférnek egymás mellett. Azok az olvasók, akinek fontos, hogy ne csak egy hírforrásból tájékozódjanak, kifejezetten figyelnek arra, hogy olyan oldalra menjenek föl, ahol sok hírforrást találhatnak, márpedig a Hírstart éppen ilyen felület. Ennek az oldalnak a mai napig fontos szerepe van a piacon annak ellenére is, hogy a Facebook és a Google eléggé sokat tesz annak érdekében, hogy a felhasználóknak testreszabott, viselkedésalapú buborékban tartott hírkínálatot adjanak.

- A Hírstart – vagy a hírgyűjtő oldal, mint olyan – képes lenne megakadályozni a buborékeffektust?
- A Facebook és a Google olyan szintű technológiai lehetőségekkel és adattömeggel rendelkezik, amivel képes nagyon pontosan, személyre szabottan kialakított hírtartalmakat, hírcsokrokat előállítani az adott felhasználóra. Mi is dolgozunk ilyen fejlesztésekkel, de nem vagyunk a fent említett erőforrások birtokában. Viszont a Hírstart esetében inkább arra törekszünk, ez az irányelvünk, hogy a látogató választhassa ki azt, hogy mit akar olvasni. A látogató döntse el, hogyan szegmentálja a napi olvasási szokásait. Még arra is van lehetősége, hogy elrejtse a neki nem tetsző hírforrásokat. De persze ezeket sem kapcsoljuk ki teljesen; a dobozok halványan ott maradnak az applikációban, az olvasó pedig bármikor kiléphet a saját maga által létrehozott a buborékból.

- Érdemes ezekkel a techóriásokkal versenyezni, ha igen, akkor milyen módon lehet életben maradni mellettük?
- A verseny az mindig jó és üdvös. Nagy gondban lennénk, ha egyedüli szereplőkén lennénk a hazai hírpiacon, mert a saját helyzetünket nem tudnánk semmihez viszonytani, illetve semmi sem kényszerítene bennünket igazán arra, hogy mindig előrelépjünk és fejlődjünk. De nem feltétlenül a másolás a megoldás, sokkal inkább arról van szó, hogy a versenyhelyzet kihoz olyan ötleteket, amelyek kifejezetten arra sarkallnak minket, hogy a konkurenseinkhez képest másfajta koncepciót kínáljunk. S ez működik is, hiszen ha megnézzük a hazai híraggregátor oldalak Gemius-ban elérhető reality user (RU) számait, akkor azt látjuk, hogy a Kapu és a Hírkereső napi RU számai összeadva is elmaradnak a Hírstart számaitól. Ez korábban nem így volt, de nyílik az olló, a Hírstart pedig jól tartja magát a versenyben. A Hírkereső mögött ott van a Kapu, míg a Hírstartnak a Startlap, utóbbi két oldal együtt havi kétmilliós nagyságrendű elérést produkál – ami egy brutális mennyiség. Ha innen nézzük, akkor a Hírstart erős, ha pedig a Facebook-hoz vagy a Google-hoz viszonyítunk, akkor értelemszerűen szorongatnak, de egyúttal versenybe is hoznak minket. Azt gondolom, hogy ez a fajta verseny jó dolog; az adott pályán nem feltétlenül vagy az első, de bizonyos szempontból lehetsz az is. Attól függ, hogy honnan nézünk rá a helyzetre.

- Milyen tényezők mentén hoztok döntéseket a fejlesztések és az innováció irányairól? Nyilván egy hatalmas adatvagyon birtokában vagytok, látjátok a mozgásokat kiadói és felhasználói oldalon is.
- A Central Médiacsoporton belül felépült egy big data csoport is, aminek az a feladata, hogy a cégben létrejövő adatokat kezelje és elemezze. S igaz: a Startlap és a Hírstart önmagában rengeteg adatot termel, amiket használni érdemes és kell is.

- Hallhatnánk egy példát?
- A koronavírus berobbanásakor nagyon sok vezetői döntést kellett és kell meghozni. Nézzünk meg egy szűk szegmenst, például a tartalomgyártást. Érdemes a koronavírussal foglalkozni? Milyen hatása van? A Hírstart szinte a teljes hírpiacra rálát, nagyon sok elemzést tudunk végezni azzal kapcsolatban, hogy a koronavírus mennyire érdekli a látogatókat, kik és hogyan, illetve milyen volumenben írnak erről a témáról. Az adatokból nagyrészt azt is ki tudjuk olvasni, hogy az adott médium a gyártásuk mekkora részét csoportosítja át a koronavírussal kapcsolatos tartalomgyártásra. Nagyon jó elemzéseket lehet készíteni, publikáltam is ezzel kapcsolatban. Ez persze csak egy kiemelt példa, de folyamatosan elemezzük és mérjük a helyzetet minden témára és területre vonatkozóan. Az adatokból sok kérdésre kaphatunk válaszokat Így hoztuk létre a koronavírus tematikát is. De az adatokból láttuk azt is, hogy érdemes a gazdaságin belül média tematikát létrehozni, s ez történt a kultúra esetében is, ahol film- és zene tematikát indítottunk el.

- De ha jó sejtem, nem csak az adatok mentén hozzátok a döntéseket, talán a tradíciós érzületre is odafigyeltek…
- Mindenképpen, ezzel a fontos kérdéssel dedikált markeringes kollégák foglalkoznak. Ebben az esetben kifejezetten a márkahűségről van szó; mennyire cool ez a brand? Egy webes mértékkel nézve ilyen öreg termékkel meg lehet-e újulni, lehet-e újat mutatni 2020-ban? Azt gondolom, hogy lehetséges a megújulás és szükséges is éppen azért, mert az internetezők is cserélődnek és a szokások is változnak. Ráadásul a széles elérés miatt egyszerre kell tudunk kiszolgálni egy nyugdíjas olvasót és egy olyan fiatal tartalomfogyasztót is, aki még csak most kezdi olvasni a híreket. Persze lehetséges, hogy „csak” a gaminggel kapcsolatos tartalmakat fogyasztja, de őt ki kell tudunk szolgálni és szerethetővé kell tudnunk tenni magunkat számára is. De még egy példa: egyszerre kell tudunk megfelelnünk a különböző politikai oldalak olvasóinak is. Innovációs kérdés, hogy ezt hogyan és milyen eszközökkel tudjuk biztosítani. Képesnek kell lennünk arra is, hogy a felhasználóinkkal kapcsolatba lépjünk, ebben pedig az applikációnknak nagyon fontos szerepre van – nem csak, hogy figyelünk a visszajelzésekre, de azokat beépítjük a napi munkánkba is.

- Az innováció szerves része az is, hogy elindítottatok egy mesterséges intelligencia alapú podcast-ot. Ez abba a sorba illeszkedik, hogy a podcast, mint formátum csillaga egyre inkább emelkedik és meg akartátok lovagolni ezt a trendet?
- Egy jó együttállásról volt szó. Én személy szerint már régóta kísérleteztem a hangalapú szövegfelolvasással; például ébresztőként már évekkel korábban is számadatokból értelmes szövegekké összerakott időjárás jelentéseket hallgattam, mely egy saját kis fejlesztés volt. Viszont mára már a technológia olyan nagyot fejlődött, hogy a Google mesterséges intelligencia alapú szövegfelolvasás-megoldását nagyon jól lehet használni és a mi szakértői rendszerünkkel összekötve úgy láttuk, hogy ez az elgondolás jól működhet. E projekt kifejezetten arról szólt, hogy keressünk egy olyan formátumot, amiben jól működhet a hangos felolvasás. Nyilván meg lehet azt is csinálni, hogy a weboldalra kihelyezett gomb megnyomásával felolvastatjuk az oldalon lévő szövegeket, ugyanakkor a felolvasó gombot mi már évekkel ezelőtt beépítettük a Hírstart alkalmazásba. Ennél jobban összerakott megoldást szerettünk volna létrehozni és így az éppen hazánkban is fölfutó podcast mellett döntöttünk, mert jó formátumnak gondoltuk. A jelenlegi számok is a döntést igazolják vissza: két hónap alatt elértük a százezer adáslejátszást.

- Én személy szerint is nagyon szeretem a podcastokat, de azért a robot podcast esetében működésben van némi eltérés ahhoz képest, ahogyan a hagyományos podcastot ismerjük. Nem akarunk már olvasni, esetleg ellustultunk? Mit szeretnénk, hogy egy robot olvassa föl számunkra a szöveget?
- A robot podcast esetében három-négyperces adásokról van szó és ez azért fontos, mert sokan vannak, akiknek nincsen ideje olvasni, miközben szeretnének „képbe kerülni” a világ dolgait illetően. A felhasználó ül az autóban, utazik a tömegközlekedési eszközön, vagy éppen otthon egyedül vacsorázik, s miközben internete van, tévé előfizetése már nincsen. Ekkor elindítja a podcastot és az felolvassa számára a robot által összeállított hír- vagy lapszemlét. De nézzünk meg egy másik példát is: ott vannak azok az idős emberek is, akiknek már nincsen türelmük ahhoz, hogy a sok hír közül kiválogassák a lényeget, esetleg nem a közszolgálai adókat akarják nézni vagy a rádiókat hallgatni, hanem egy másfajta válogatást szeretnének. Kifejezetten figyeltünk arra is, hogy gazdag legyen a tartalompaletta, vagyis hogy a hírkínálatban ott legyen például a 24.hu és a demokrata.hu is. Fontosnak tartjuk, hogy a tartalom minden esetben szeriőz maradjon és ne menjünk el a kattintásvadász hírek irányába. Erre is figyelnek az algoritmusaink. Nagyon széles hallgatói közönségre lövünk és a számok szerint sikerrel tesszük.

- „A Hírstart hírek igazi konkurense nem a Facebook vagy a Google, hanem a videó és a közösségi tartalom. Azonban nem félek attól, hogy holnap már nem akarnak híreket olvasni a neten” – ezt nyilatkoztad több mint két éve a magazinunknak. Hogyan álltok ezen a területen?
- A videó- és a közösségi média térnyerése egyértelmű folyamat, a Facebook mindent letarol. De az is látszik, hogy a Facebook és a Youtube egymással is verseng, sőt, a filmekkel a streaming szolgáltatók is megjelentek a neten; daráljuk a sorozatokat, a tartalom brutális erővel tört be a nappalikba. Így többek között gondolkodtunk azon is, hogy hogyan lehetne a robot podcast-ot videón megjeleníteni. Ennek a szolgáltatásnak az lenne a lényege és legfontosabb célja, hogy a látogatót egy másfajta tudatállapotban is elérjük. Tehát elérjük akkor is, amikor nem akar olvasni, hanem csak „hallgatni”, vagy videó esetén csak „nézni”. Nem a márkáktól vagy brandektől kell tartanunk, hanem a különböző formátumokkal kell felvennünk a versenyt, hiszen manapság a látogatói szokás főként már nem a márkahűségben, hanem a formátumban, a tartalomfogyasztás módjában érhető tetten. Tehát nem engedtük el az ide vonatkozó ötleteinket. Ahogy megjelent a Hírstart a mobilweben, majd appban is elérhető lett, és most már hangformátumban is működik, ki tudja, mit hoz a jövő?

- A szerkesztőségek ontották magukból a covid-19-cel kapcsolatos tartalmakat, de közben ez a krízis őket is nagyon keményen megszorongatta. Mindez lecsapódott a Hírstartnál, megéreztétek az elmúlt hónapokat?
- Az online piacon az elsődleges bevételi lábat még mindig a hirdetések jelentik és valóban vannak olyan partnereink, akik ezt az időszakot nagyon komolyan megsínylették. Mindez megjelent a forgalomvásárlásban is. A bajba jutott partnereinknek a lehetőségeinkhez mérten igyekeztünk megoldást kínálni, együtt átvészelni ezt a válságos időszakot.

- Digitális rendszereket építeni és fejleszteni nagy felkészültséget igényel. Hogyan fejleszted magad ebben a gyorsan változó környezetben?
- A Kandón végeztem villamosmérnökként, robotika szakon. Már kisdiákként is azt a mintát láttam, hogy érdemes folyamatosan tanulni, fejlődni abban, ami igazán érdekel bennünket. Emellett szerencsés helyzetben vagyok, mert a munkám nagymértékben a hobbim is. A mai világban nagyon fontosnak tartom az önfejlesztést, de ettől eltekintve is azt tartom magától értetődőnek, akkor érzem magam jól emberként is, ha tanulok. Persze ennek nem csak technológiai vetülete van, hiszen ha az ember egy technológiai csapatot vezet, akkor neki vezetőként is folyamatosan fejlődnie kell. Úgy vagyok vele: amikor az ember azt érzi, hogy hátra dőlhet, akkor kell igazán nekiállnia tanulni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!