Szakmai influenszerek? Önmagukért szólnak

Szakmai influenszerek? Önmagukért szólnak
A jó szakmai influencer legfőbb ismérve, hogy nem illúziót kelt, nem csupán figyelmet vonz, hanem valódi erőfeszítés árán megszerzett tudással és az egyéni érdekein túlmutató küldetéssel jelenik meg a színen – véli a Digital Hungarynek nyilatkozó Dojcsák Dániel. A marketingkommunikációs szakember szerint ma már alacsony a kerítés, mindenki előtt nyitva áll a lehetőség a médiatérben való hangkeltésre, hosszútávon azonban azokat éri meg követni, akik hitelesek, önazonosak és valódiak.

Influenszerként, véleményvezérként tekintesz magadra?

Az ember sokféle módon lehet hatással a környezetére, befolyásolhat véleményeket. Én sosem tartottam magam influencernek, inkább a korai befogadó, lázadó és történetmesélő valamilyen elegye vagyok. Újságíróként fiatalon hozzászoktam, hogy mindennek mások előtt, kézzelfogható referenciák nélkül utánajárjak, elemezzem a történéseket, ezután pedig elmondjam róla a véleményemet is. Ebben nyilván benne van az a fajta befolyásolás is, amivel mások világlátását megváltoztathatom.

Ez a lelkesedés a mai napig elkísér, ha valami érdekel, akkor mélyen beleásom magam, felmérem és alaposan összehasonlítom a tényeket, majd igyekszem a tapasztalataimat megosztani másokkal, és ezekhez nem fűződik gazdasági érdek. Fontosabb szempontnak gondolom még, hogy nem félek megváltoztatni a véleményemet: hiába a lelkesedés, ha egy trend kifújt, ha valami más megelőzte, ha új információk jelentek meg, akkor ki tudom mondani, hogy már másképp gondolom, vagy nem értek egyet az adott dologgal, és tovább tudok lépni.

Ezek a gyakorlatok egyébként rengeteget segítenek a mindennapi munkám során is. A content marketing és b2b kommunikációs feladatok során, amikor üzleti vezetők gondolatait segítem egyértelműen és érthetően eljuttatni a saját valódi célcsoportjukhoz, - sokat kell szűz hóban utat keresni, kísérletezni meglepő dolgokkal, de közben határozottan haladni előre. Gyakran rubik kockaként addig forgatva a témákat és karaktereket, amíg ki nem jönnek a színek.

Ez alatt viszhont nem azt kell érteni, hogy egy témát vagy embert másképp mutatok be, mint amilyen valójában. Nem az illúzión dolgozom, hanem azon, hogy az egyébként nehezen látható dolgok a felszínre tudjanak kerülni, ez főleg üzleti környezetben magától ritkán sikerül.

Mit jelent szerinted ma véleményvezérnek lenni?

Ha megvizsgáljuk az elmúlt évtizedek a médiafelületének változásait, akkor a következőket láthatjuk: korábban kevés, de nagy médium volt, magas volt a piacralépési küszöb. Ha valakinek ennek ellenére mégis sikerült betörnie, akkor az megfelelő hangerőt és hitelességet jelentett számára. Mára a helyzet megváltozott, a belépési küszöb alacsonyabbá vált, így sokan képesek hangosan beszélni vagy kiabálni, és nagyon nehéz eldönteni, hogy ki mond hülyeséget, és kinek van megfelelő, tudományos alaposságú, szilárd mondanivalója.

Jó példa erre a Covid vakcinákról való gondolkodás is: ha én azt akarom elhitetni magammal, hogy az egyik oltás nem annyira hatékony a többihez képest, akkor találni fogok 40 különböző bizonyítékot erre. És persze ezek ellenkezőjére is, ha mégis tovább keresek. Nehéz okosnak lenni.

Kik a jó véleményvezérek?

Én a szakértőkre, szakmai kommunikátorokra tudok felnézni. Mögöttük vannak az évek meg a rutin, van elhivatottságuk, fegyelmezettek és nem az olcsó népszerűség után szaladnak, “nem ma jöttek a falvédőről”, tudnak kritikusan gondolkodni és nem mellesleg a szakmai hálózatuk támogatja és igazolja is őket.

A sokszínű, ezer csatornás és platformos világban ugyanis egyre inkább felértékelődött a befektetett energia. Maradjunk a koronavírusos példánál: azt hiszem érdemes megemlítenem Nemes Dani barátomat, aki nem virológus, nem statisztikus, nem politikus, és nem is újságíró, mégis az elmúlt hónapokban ő volt az egyik legstabilabb és legobjektívebb tájékoztató forrás oltás témában a Facebookon, úgy, hogy egy idő után mérvadó újságok is hivatkozták. Semmi mást nem csinált, mint a hivatalosan és nyilvánosan elérhető Coviddal kapcsolatos adatokat elemezte, táblázatba helyezte és vizualizálta azokat magának. Gondolkodott róluk, majd beszélt emberekkel, készített egy kérdőívet, több ezer választ begyűjtött, majd stabil, higgadt és kiszámítható válaszokat tudott adni a téma kapcsán. Hajszálpontosan képes volt megbecsülni, hogy mi fog történni a következő napokban anélkül, hogy hozzá fért volna bármilyen belső adathoz. Van véleménye, el is mondja, de körülveszi ezt tényekkel.

Azaz fontos a hozzáadott érték.

Nagyon sok olyan influenszer van manapság - a konzumer és a szakmai világban is -, aki megtanulja ugyan a buzzwordöket, el is tudja énekelni a kottát, de nincs mögötte mélység, egyéb tartalom. Jobb esetben talán kiderül, hogy meztelen a király vagy hogy a sulykolt üzenetnek olyan hátsó célja van, amit eredetileg nem tártak fel előtted. A kihívás az ebben fogyasztóként és szakértőként is, hogy a kettőt “messziről” nehéz, néha lehetetlen megkülönböztetni egymástól.

Egy szakmai influencer számára ezért fontos az önazonosság is, ez építi a bizalmat. Nem érdemes megpróbálni olyan egy olyan karakter bőrébe bújni, ami egyáltalán nem illik hozzá. Egy idegen szerepbe belekényszerített karakter az üzleti környezetben gyanút kelt, őmaga is diszkomfortba kerül - máris csökken a bizalom.

Ha valaki elköveti ezt a hibát, akkor azt hogyan ismerheti fel, illetve képes lehet hatékonyan változtatni rajta?

Ez is az önazonosság része. Nem mindenkinek kell vicces showmannek lennie, valakinek a karaktere inkább analitikus vagy operatív. Mindig ugyanazt azt a képességet kell építeni, ami egyébként is fellelhető a személyiségében, szaktudásában. Ahogyan már említettem, a szakmai influenszerek tevékenységének sosem az illúziókeltésről kell szólnia, hanem arról, hogy megmutassa azt az értéket, ami benne van.

Mennyire nehéz szakmai influenszerként sikert elérni, egyáltalán ebben az esetben mi a siker fokmérője?

Az általános és a szakmai influencereket összehasonlítva sokan azt állítják, hogy az előbbi csoport tagjai valójában nem értenek semmihez. Én ezt mindig cáfolni szoktam, mert a figyelem fókuszálásában nagyon jók. Képesek arra, hogy rengeteg, egyébként egymástól különböző ember figyelmét egy dologra összpontosítsák. Az eszköztáruk is erre van kihegyezve, a témáikat eszerint variálják. A szakmai influenszerek ezzel szemben fordítva dolgoznak: ők egy területre koncentrálnak, ezért nem az elérések maximalizálása a céljuk. Nem is így érdemes mérni a teljesítményüket, helyesebb azt vizsgálni, hogy az adott véleményvezér mennyi ideje visz és épít egy témát, mennyien hivatkozzák tovább és végül hogy mennyire hatékonyan működik közre a “közös torta” növelésében. Utóbbi ugyan elsőre egy kissé furcsa, de nem mindenki a saját eladásainak növelése érdekében véleményvezérkedik. Vannak, akik erős küldetéssel rendelkeznek, s mivel az fontos számukra, ezért extra erőfeszítésekre is hajlandóak érte, amit egyébként nem vár el tőlük senki.

Gondolhatunk itt például a pandémia időszakában feltűnő valódi infektológusokra, orvosokra. Őket nem építette előre senki, látszólag a „semmiből” jöttek, amikor aktuálisak, relevánsak lettek. Ezáltal ezeknek a szakembereknek az elérése szinte végtelenre nőtt, de nem azért mert hirtelen Google kampányhoz jutottak, vagy a Facebook oldalukon valami szuper nyereményjátékot indítottak. Ők ugyanazt a munkát elvégezték nap mint nap, éveken keresztül, majd egyszer csak eljött az ő idejük.

Az online térben végzett tevékenységük hogyan befolyásolja a szakemberek megítélését?

Vannak olyan szakértők, akiknek az online térbe való kikerülésük ront a hitelességükön, főleg ha elkezdenek olyan témákban is megnyilvánulni, amihez nem értenek annyira, vagy amit egyáltalán nem várnak el tőlük, vagy ha egy nagyon vitatott, épp populáris témában keltenek zajt. Kockázatos terület, de igaz itt is, hogy kockázat nélkül nincs nyereség.

Mi lehet tipikus kockázat a szakmai influencereknél?

Egy online jelenlét építéséhez és formálásához rengeteg időre és sok figyelemre van szükség. Probléma akkor adódhat, hogy ha valaki ezt kampányszerűen kezdi el csinálni, vagyis ez a munka nem tud az élete részévé válni. Ahogy egy jó nyári, kerti sütögetésnél is igaz, nem az a cél, hogy 3 percig lángoljon a máglya, mert azon maximum szénné égetni lehet a húst, inkább érdemes okosan egész este parázson sütögetni a pecsenyét, hogy mindenki jóllakhasson. Ellenkező esetben csak egy pillanatnyi tűzijátékot kap emberünk, ami az adott pillanatban úgy tűnik, hogy fényes, de komoly hatása sem a személyiségfejlődésére, sem a teljesítményre, sem pedig a szakmai megítélésre nem lesz.

Hallgasd meg szakmai influenszerek saját tapasztalatait a témában, Almási Kitti, pszichológus, Szabados Ágnes, a Libertine könyvesbolt alapítója, Hlatky-Schlichter Hubert a Kiosk tulajdonosa és Lévai Richárd, a Liftup tulajdonosa a Reboot Hungary adásban beszélgetnek arról, hogyan és miért tartják fontosnak szélesebb nyilvánosság előtt is képviselni szakmájukat, küldetésüket.

Nézd mega. teljes adást itt!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Latyák Balázs

"Vannak olyan írók-rendezők, akiknek jobb, ha nem állnak színpadra" - mondta 2011-ben Rusznyák Gábor rendező a kaposvári színművészeti egyetemre való felvételim során. Igaza volt, mert az írás beszél …