Ramóna, színész is vagy és műsorvezető is. Mi vagy elsősorban?
Maximálisan színésznő. Tizenhét éves koromban bekerültem egy körforgásba, amit imádtam. Autodidakta módon megtanultam a szakmát az ottani kollégáktól, rendezőktől, és elkezdtem megmászni a ranglétrát. Tizenkilenc éves voltam, amikor megkaptam életem első színpadi szerepét a Cseke Péter által rendezett Vidám kísértet darabban. Ugyan csupán hat mondatom volt, de azt mondta nekem akkor Cseke Péter, hogy aki színpadra áll egy darabban, és megtapsolják a nézők a végén, az színész, az színésznő, és ez teljesen beleégett az agyamba. Bár sok kollégám elment a Színművészeti Egyetemre, engem mégsem vonzott valamiért. Nagyon szerettem azt a körforgást, amiben akkor lehettem, amiben élhettem. Mindemellett aztán jöttek a színpadi szerepek, mindig volt valaki, aki egyengetett az utamon. Életem első pinceszínházi darabját titokban megnézte Karinthy Frigyes unokája, Karinthy Marci. Ő leszerződtetett a Karinthy Színházba. A Karinthy Színházban titokban megnézett Szirtes tanár úr, aki leszerződtetett a Madách Színházba. Így haladtam fokról fokra. A Magyar Színházban, a Belvárosiban mindent eljátszhattam, amit szerettem volna, és ez nagyon jó érzés volt. Nem sokkal a Covid és a színházak bezárása előtt lépett be az életembe a műsorvezetés, ami kiegészítette a szakmai életem.Visszatérve a kérdésedre elsősorban színésznőnek tartom magam, de nem tudom elképzelni már egyik nélkül sem az életem.

Nem kettesben ülünk most itt, hanem Csikesz Erikával, a TV2 értékesítési és digitális igazgatójával.
Erika, miért vagytok most itt Ramónával?
Lassan három hónapja foglalkozom az értékesítési terület mellett a digitális igazgatósággal. Ez egy teljesen új terület számomra, azonban rengeteg ötlettel, motivációval érkeztem ennek a feladatnak az ellátására. Egy megbeszélés során azon gondolkoztunk, hogy saját gyártású tartalom mentén mi az, amivel bővíthetnénk a portfóliónkat az a kérdés, hogy mi, mint TV2 csoport, milyen dolgokat tudunk biztosítani a nézőknek, amit sehol máshol nem tudnak megtalálni. Nálunk a műsoralkotás mellett az ember a legnagyobb érték, és azok a sztárok, akikkel együtt dolgozunk napról napra. Innen jött a felismerés, hogy a csatornánkhoz kötődő hírességeket egy olyan aspektusból, megvilágításból mutassuk be, amelyet még nem ismernek az emberek. Ez az ötlet pedig elvezetett minket a videós podcast műfajához.

Miért a vodcastot választottátok, miért nem podcast?
Élni akarunk a vodcast azon adottságával, hogy az akusztikus elemek mellett adunk egy vizuális teret is. Ráadásul a videós műfaj dinamikusan növekszik, mondhatni kirobbanó formában van. Én is szívesen nézek vodcast adásokat. Azt gondolom, egyértelmű választás volt a TV2 csoport részéről, hogy a videós podcast műfajba csapunk bele.

Elárulhatod már a produkció címét?
Igen, a TV2 új projektjének címe Titkok Ramónával. Úgy gondoltuk, hogy Ramóna személyisége tökéletes ahhoz, hogy az általunk megálmodott módon tudjunk kapcsolódni közönségünkhöz. Szinte a család tagjaként kezelik őt az emberek, rendkívül közvetlen szimpátiával vizonyulnak hozzá.. Nem egy távolságtartó, a nézőkhöz leereszkedő sztárról beszélünk, hanem egy olyan személyről, aki ismeri és azonosul a nézők probémáival. Fontosnak tartom ezt a hozzáállást, hiszen ebben a műfajban bizalomra és nyitottságra van szükség. Meglátásom szerint Ramóna kiválóan megtestesíti ezt a karaktert.

Ramóna kap más feladatot is, mint a személyisége, a műsorvezetés, a beszélgetés? Részt vesz például az adások szerkesztésében, a lebonyolításban?
Már az első beszélgetésünkkor deklaráltuk, hogy szeretne bevonódni a produkciónak a kreatív készítési folyamatába, szerkesztési gyakorlatába. Én nagy örömmel konstatáltam ezt. Az elmúlt hetek előkészületei alapján bátran kijelenthetjük, hogy nagyon nagy értékkel bír Ramóna részvétele a mindennapi készülődéseinkben. Azt gondolom, hogy az ő személye jelentősen hozzátett ehhez a produkcióhoz, ráadásul ő ezeknek a hírességeknek a túlnyomó többségét személyesen, akár baráti jelleggel ismeri. Ezáltal kialakíthat olyan egy-egy olyan beszélgetést, amit kevesen tudnak reprodukálni a hazai tévés piacon, ez pedig különleges értékkel bír. Annak is örülök, hogy az értékesítési folyamat mellett volt szerencsém végre nekem is kicsit mélyebben betekintést nyerni ebbe a világba. Sokat tanultam ez idő alatt a műfajról, a műsorgyártásról.

Ramóna, miben lesz ez más, mint egy „átlag” műsorvezetés? Miben lesz más a személyiséged?
A legfontosabb, hogy önmagam lehetek. Nem mintha nem én állnék a Dancing with the Stars-ban, vagy nem én ülnék a Sztárban Sztár zsűri székében, vagy a Nagy Ő-ben nem én konferálnék, azonban ezeknek a műsoroknak van egy stratégiája, van egy lendülete. Például a Dancing with the Stars abszolút nem egy műsorvezető-orientált produkció. Ott mi csak közvetítjük a nézőknek, hogy mi történik, melyik sztár következik, kit tudnak aznap támogatni. Lényegében közvetítjük az információkat. Közben persze tündökölhetünk csodálatos ruhákban, sminkekben, hajakban. A Nagy Ő-ben már azért felszínre törhet a személyiség, de attól még az is egy szerep. Nem véletlenül neveztek el ott a csajok engem minden évadban Demónának, hiszen ott én voltam a kis gonosz, aki bement, és mindig feladatokat adott. Tehát mindenhol egy szerepet kellett megvalósítani. Itt azonban Lékai-Kiss Ramóna leszek. Én kérdezek, én irányítom a beszélgetést, és engem láthatnak a nézők az adott sztárvendéggel együtt.

Erika, a következő kérdéssel hozzád fordulok. Elárulhatjátok, hogy kik lesznek a riportalanyok? Ezt már lehet tudni előre?
A soron következő hetek történései és előzetesei bővebb betekintést nyújtanak majd a műsorba. Annyit azonban előljáróban elárulhatunk az érdeklődőknek, hogy több híres személyiség mellett örömmel látjuk majd vendégül műsorunkban Ördög Nórát, Till Attilát, de szeretném kiemelni Tóth Gabi jelenlétét is, vagy Caramellét. Még számos nevet fel tudnék sorolni, de legyen most elsőre ennyi elég.

Ramóna, a bulvársajtóban már mindenkiről minden látszott, minden hallatszott. Hogyan fogod tudni te kiszedni az előbb említett személyekből azt a pluszt, amivel becsalogatjátok a nézőket?
Úgy, hogy megfenyegetem, megzsarolom őket privátban. Nagyjából ez jutott eszembe. De a viccet félretéve megmondom őszintén, hogy az első gondolatom nekem is az volt, amit te most feltettél. Az elmúlt 15-20-25 évben ők megosztottak már a nagyvilággal sok mindent. Itt az lesz a célunk, hogy árulják el nekünk legalább egy olyan titkukat, amit még nem tud róluk a nagyközönség, sőt még én sem. Meg kell lepniük engem is. Ez egy nagyon közvetlen beszélgetés lesz, senkit nem fogunk terrorizálni, pont annyit fog elmondani, amennyit szeretne. Én bízom benne, hogy pont miattam, a bensőséges közeg miatt szívesen megnyílnak majd, és szívesen beszélgetnek velem olyan dolgokról is, amiről eddig esetleg nem tettek említést máshol.

Mostanság készülsz a feladatra. Hallgatsz más podcastokat, nézegetsz más vodcastokat?
Nem, semmit, de ennek kifejezett oka van. Nekem egyébként nagyon pörgősek a mindennapjaim, és megmondom őszintén, engem eddig még nem talált meg a podcastok “őrülete”. A férjemet már beszívta ez a műfaj, ő mindent is meghallgat, mindent is megnéz. Nekem azonban ez lesz az első. Máté által egyébként én is egészen tájékozott lettem ebben a világban, de amikor kiderült, hogy ez a feladat vár rám, akkor szándékosan kerültem ezeket a platformokat. Még véletlen, akár tudat alatt sem szeretnék átemelni elemeket, kérdéseket más műsorokból. Szeretném, ha ez a vodcast abszolút Ramis lenne.

Voltak olyan szituációk, amikor a riporter megizzasztott téged? Amikor azt mondtad magadban, hogy ebből most ki kéne jönnöm.
Tizenhét éves koromtól végigkísérte a közönség a szerelmi bánataimat, ismerkedésemet, egyéb személyes dolgaimat. Nincsenek nagy titkaim, hiszen minden a nyilvánosság előtt zajlott, mégis a mai napig zavarba lehet hozni a magánéletemhez kapcsolódó kérdésekkel. A másik, amivel nagyon fel lehet idegesíteni, ha a riporter provokatív jelleggel kérdez. Valójában már amikor odajön hozzám, akkor eldönti, hogy rossz színben akar engem feltüntetni. Ezt nem tartom korrekt viselkedésnek. Ezeket a beszélgetéseket kifejezetten nem szeretem. Ilyen esetekben, ha nem is arrogánsan, de kicsit határozottabban válaszolok, és zárom nagyon rövidre a társalgást.

Előfordulhat majd a beszélgetések során, hogy bullshitolnak a riportalanyok, vagy ki kell mozdítani őket a passzivitásukból. Mondhatjuk, hogy sokkolni kell őket. Készen állsz a sokkolás művészetére?
Igen, úgy gondolom, mindenre felkészülök. Nyilván, ahogy azt Erika is említette, én ezeket az embereket ismerem. Ha nem is mindegyikükkel vagyunk barátok, de az elmúlt huszonkét évben nagyon sok helyen megfordultunk, találkoztunk, tudunk egymás életéről. Ez a műfaj szerintem arra is tökéletes, ha valaki bullshittol, akkor a szemébe nézzek, és azt mondjam neki: Kérlek, ezt most ne. Inkább mondd azt, ami a valóság, hogy nem akarsz erről beszélni, de nem megbántva. Nem szeretnénk bárkit is kimozdítani a komfortzónájából. Inkább az a célunk, hogy az adott személynek megmutassuk egy másik oldalát, amit még nem láthattunk. Meg persze az, hogy minimum egy titok a felszínre kerüljön.

Amikor végigmész egy bevásárlóközpontban, vagy bárhol. Nem fárasztó, hogy felismernek?
Ennek voltak fokozatai. Az elején még megnevettetett, amikor bekerültem a Barátok köztbe és elkezdődött ez a folyamat. Igazából nagyon pozitív visszajelzés volt. Aztán amikor tényleg mindenki megismert, az egy pánikszerű érzéssel társult, akkor kellett pár mély levegő. Hirtelen nem tudtam mit kezdeni a helyzettel, de sokat segítettek a szüleim a kezelésében. Nagyjából 20 éves lehettem, amikor kifejlesztettem egy a technikát, ami bevált. Ha olyan helyre mentem, ahol sok ember volt, felhívtam anyukámat telefonon, és végig dumáltunk. Ez a beszélgetés elterelte a figyelmemet arról, hogy mi történik körülöttem. De elmesélnék egy új élmény is. Most voltunk nemrég a Veszprém Arénában, azon a meccsen, amivel Mátéék kijutottak a világbajnokságra. Sétáltunk a szurkolók között, a veszprémi barátaim mögöttem jöttek, én meg mentem Noéval kézen fogva. A barátaim ugyanazt kérdezték, amit most te is, hogy ez nem terhes neked? Én pedig visszakérdeztem, hogy dehát micsoda? Mostanra eljutottam ugyanis oda, hogy már nem veszem észre azt, ha mindenki engem figyel. Nem azért, mert nem számít, hanem mert kialakult egy rendszer, így ez már nem tud beférkőzni.

Van 433 ezer követőd instagramon, akik felnéznek rád, ez felelősséggel jár. Részt vettél egy 365 napos játékban, ahol a fenntarthatóság jegyében nem volt szabad új ruhákat vásárolnod. Hogy tudtad ezt megoldani?
Bele lehet jönni, és benne is ragadtam. Természetesen azóta vettem már magamnak ruhákat, de nagyon jó érzés volt ez a 365 nap vásárlás nélkül. A fenntarthatóság egy olyan dolog, amibe nagyon sok energiát kell feccölni, hogy megtanuljuk. Mindenképp kell róla beszélni, de az a legjobb, hogyha már így szocializálódsz. Nekem a legnagyobb felelősségem ebben az, hogy a fiamat jól tanítsam. Például ő már ránk szól, hogy zárjuk el a vizet fogmosás közben. Szerintem az egy nagyon jó visszaigazolás.

Lássuk be, a média mégiscsak egy kereskedelmi tevékenység. Erika, te magad a média kereskedelmi oldaláról jössz. Milyen számokat, milyen mérőpontokat fogsz használni ahhoz, hogy tudd támogatni Ramóna munkáját a megmérettetésben?
A digitális területen a látogatószámot, valamint a videóindítások számát lehet mérni és nyomon követni, mint az érdeklődés fokmérőjét. A műsorral kapcsolatosan természetesen ezeket az adatokat fogjuk elsősorban elemezni és utókövetni. Azt gondolom, fontos a márkaérték-kutatás is, mert Ramónát most ebben a szerepben egy új köntösben mutatjuk be a kedves nézőknek. Rendszeresen meg szoktuk például kérdezni a lojális nézőbázisunkat, hogy kik a kedvelt műsorvezetők, kit, miért szeretnek, kinek, mi az egyedi hozzáadott értéke. Biztos vagyok benne, hogy Ramóna esetében ez egy újabb lépcső lesz a közös életünkben. A legfontosabb az, hogy már a nulladik pontban egy olyan bázisunk van Ramóna karaktere személyében, amelyből nehéz lenne hasonló típusú kompetitort találni a hazai piacon.

Ramóna,mész Párizsba?
Igen, igen, megyek. Ráadásul az egy elég menő dolog a mai világban, ha egy olyan helyen dolgozhatsz, ahol a főnök, amikor elmondod neki, hogy a férjed kijutott az olimpiára, és szeretnél szabadságot kivenni, azt válaszolja, hogy hozzatok haza egy aranyat és hajrá. Ez szerintem csodálatos. Tehát igen, elkísérjük Mátét Noéval és szurkolunk nekik.

Mikor fogsz a fiúkkal interjút csinálni?
Én már feldobtam a labdát, hogy szívesen meginterjúvolnám a férjemet is. Ez egy nagyon izgalmas beszélgetés lenne. Bár bevallom őszintén, ennek a beszélgetésnek az lett a vége, hogy rájöttem, a férjem fél attól, hogy én kérdezzem kamerák előtt.

Az interjú első rész itt olvasható: KLIKK

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!