„Régiós szinten alacsony a nők önbecsülése, amit van hova fejleszteni″ Interjú Beke Zsuzsával.

„Régiós szinten alacsony a nők önbecsülése, amit van hova fejleszteni″ Interjú Beke Zsuzsával.
Beke Zsuzsanna az egyik legsikeresebb és legbefolyásosabb kommunikációs vezető Magyarországon. Karrierépítése példaértékű és egyedülálló. A sikerhez szerinte a fegyelmezettségen és a kitartáson túl nagyon fontos, hogy tartósan az átlagosnál egy kicsivel magasabb energiaszinten tud élni.

Hosszú évek óta felsővezetőként veszel részt a Richter életében. Nőként milyen kihívások elé állított ez a felelősségteljes pozíció?

A Richternél abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy nem tesznek különbséget női és férfi vezetők között. Ami számomra nehézséget jelentett, - nemcsak vezetőként, hanem munkavállalóként is -, az ugyanaz, amivel a legtöbb nő szembesül: hogyan lehet összehangolni a gyereknevelést a munkahelyi elvárásokkal. A legtöbb női vezető számára ez a legnagyobb kihívás. Ugyanakkor azt tapasztalom, hogy a mai nagyvállalati környezetben már nem jellemző a női vezetőkkel szembeni diszkriminatív hozzáállás.

A te karriered abból a szempontból is izgalmas, hogy két különböző életszakaszban, huszonévesen, majd felsővezetőként, a negyvenes éveid végén is anya lettél.

Valóban, 48 éves voltam, amikor megszületett a harmadik gyermekem. Nagyon fiatalon lettem anya, a két fiam ma már felnőttek, 30 és 27 évesek. Tulajdonképpen mindig úgy dolgoztam, hogy közben gyerekeim voltak. Huszonkét évesen, a karrierem elején sem volt könnyű anyává válni, de azért az egy teljesen más élethelyzet volt, amikor 48 évesen a Richternél már évek óta vezetőként dolgozva újból egy kisbabával anyuka lettem.

Hogy emlékszel vissza erre az időszakra? Nehéz volt helytállni újra kisgyermekes anyukaként?

Szerencsés helyzetben voltam, mert mind a vezérigazgatónk, Orbán Gábor, mind az igazgatóság akkori elnöke, Bogsch Erik teljes mértékben támogattak. Sikerült egy olyan munkarendet kialakítanunk a gyermek születése után, amely lehetővé tette, hogy ne szakadjak ki teljesen a cég életéből: korlátozott óraszámban elérhető maradtam, miközben a gyerekemmel is tudtam lenni. Mire visszatértem volna teljes munkaidőbe, kitört a Covid, és az egész világ home office-ba vonult – velem együtt.

Általánosságban jellemző a Richterre, hogy a női munkavállalóival ilyen előzékeny, és figyelembe veszik az egyéni igényeket és életkörülményeket?

A Richternél a középvezetők több mint 50 százaléka nő – ez önmagában is jól jelzi, hogyan viszonyul a vállalat a női kollégáihoz. Nagyon sok olyan lehetőség van számukra, ami valós segítséget jelent. Ilyen például a vállalati óvoda. Számos kolléganőmnek óriási könnyebbség, hogy gyermeke a Richterhez közeli óvodába járhat, ami időben és logisztikailag is nagy segítség. Emellett lehetőség van részmunkaidőre, és a home office szabályozásban is rugalmasan tudunk alkalmazkodni. Ez az alkalmazkodás nemcsak a munkaidő tekintetében, hanem vezetői szemléletmódban is tetten érhető.

De nem csak munkavállalóként kapnak figyelmet a Richternél a nők, hiszen a cég számos társadalmi felelősségvállalása hozzájuk kapcsolódik. Ilyen például a Richter a Nőkért Program.

Ez egy komplex, több pilléren nyugvó program, amit több mint tíz éve indítottunk el. A Richter világviszonylatban azon kevesek egyike, amely a nőgyógyászatban igen meghatározó szerepet vállal. Gyakorlatilag egyedüliek vagyunk a világon, akik a tinédzserkortól a menopauzáig mindenfajta nőgyógyászati problémára megoldást tudunk nyújtani. Úgy éreztük, nem elég csupán korszerű terápiákat nyújtanunk, társadalmi felelősségünk is, hogy segítsük a nőket akkor is, amikor nem áll mögöttük támogató közeg. A „Richter a Nőkért” program ezt a biztonságot, hálót próbálja megteremteni. Ezen belül a Richter Főnix közösség azzal a céllal jött létre, hogy bátorítsuk, motiváljuk és arra ösztönözzük a nőket, hogy higgyenek magukban. Magyarországon különösen fontos ez, hiszen az európai átlagnál lényegesen alacsonyabb a nők önértékelése. A Főnix program olyan hétköznapi sorsú nőket állít példaként elénk, akik nagyon nehéz helyzetekből tudtak felállni és újrakezdeni. Lehetett ez egy magánéleti, munkahelyi vagy egészségügyi krízis. Ezek rendkívül inspiráló példák lehetnek mások számára is.

Volt közöttük olyan történet, ami különösen megérintett?

Annyi megható és megrázó történettel találkoztam, hogy nem tudnék egyet kiemelni. Elképesztően sok erőt ad nekem, amikor ezeket a történeteket meghallgatom, és sokszor egy kicsit el is szégyellem magam, amikor megismerem, a valós problémák hol kezdődnek.

Mit gondolsz, mi lehet az oka annak, hogy a nők kevésbé hisznek önmagukban? Ad erre valamilyen választ a Richter nőkért indított programja?

Nehéz pontos választ adni, hiszen nem vagyok szociológus, de van egy saját nemzetközi kutatásunk, a Women’s Wellbeing Index, amelyet utoljára két éve frissítettünk. Ebben azt vizsgáltuk, milyen a nők önbecsülése azokon a piacokon, ahol a Richter jelen van. A kutatás egyértelműen kimutatta, hogy a közép-kelet-európai régióban különösen alacsony a nők önbizalma – van tehát hova fejlődni.

A programhoz számos ismert nő adta az arcát. Segít ez a program népszerűsítésében?

Nagyon sokat segít. A Richter Főnix programot Jakupcsek Gabriellával közösen indítottuk el. Gabi ismertsége, népszerűsége, az ő követőbázisa sokat segít abban, hogy a Főnix programot minél többen megismerjék. De egy másik projektünkben csatlakozott hozzánk például Polgár Judit, a Richter Egészségváros program kapcsán pedig Béres Alexandra és Szily Nóra. Ők mind olyan példaképek, akik nemcsak népszerűsítik, hanem hitelessé is teszik a céljainkat.

Hosszú évek óta fut az Egészségváros program, ami amellett, hogy a Richter szempontjából egyértelműen sikeres, képet ad a társadalom egészégi állapotáról, és egyúttal tudatos öngondoskodásra nevel.

A Richter Egészségváros programot több mint 15 évvel ezelőtt indítottuk útjára. Úgy vélem, a vállalatunk egyedülálló abban, hogy ilyen hosszú távon és következetesen vállal társadalmi szerepet. Bár nagyon sokat beszélünk a vállalatok társadalmi szerepvállalásáról, úgy gondolom, még mindig kevés az olyan valós értéket teremtő program, amely valódi társadalmi szükségletekre vagy hiányokra, problémákra próbál megoldást találni. Az Egészségváros egyértelműen ilyen, ami egy elképesztően robusztus lakossági szűrőprogram. Egyáltalán nem álszerénység, ha azt mondom, hogy szemmel látható mértékben hozzájárul a magyar lakosság egészségtudatosságának növeléséhez, egészséggel kapcsolatos ismereteinek a bővítéséhez, illetve a szűréseken keresztül a lakosság egészségügyi állapotának javításához. Epidemiológiai statisztikák szerint a résztvevők több mint fele olyan eredményt kap, ami indokolttá teszi további orvosi kivizsgálását. Nem egy esetben fordult elő, hogy a helyszínen rosszindulatú daganatot, súlyos vérnyomás- vagy koleszterinproblémát fedeztek fel – és életet mentettek.

Fontos, hogy nemcsak a Richter berkein belül, hanem magánemberként is vállalsz olyan társadalmi szerepeket, amelyek a közösség érdekeit szolgálják.

Több társadalmi funkcióm is van, amit fontosnak tartok, az egyik a Magyar Öttusa Szövetség. Nagy megtiszteltetés volt számomra, hogy az áprilisi közgyűlésen a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnökségébe is bekerültem, ahol egyébként már nyolc éve vezetem a kommunikációs bizottságot. Emellett magánemberként tagja vagyok a Felelősen Magadért Nőgyógyászati Betegszervezetnek is, amely célul tűzte ki, hogy hiteles, közérthető tájékoztatást adjon a nőgyógyászati betegségekről.

Hogyan kerültél a Magyar Öttusa Szövetség elnökségébe, és miben tudod segíteni a szervezet munkáját?

Az öttusához való kötődésem abszolút a magánéletből fakad. Egyrészt a három gyerekemből a középső hosszú ideig volt válogatott öttusázó, de talán még erősebb kötődésem, hogy a férjem a magyar öttusa sportban dolgozott válogatott versenyzőként, jelenleg pedig egyéb versenyzők mellett férfi egyéni világbajnokunk, olimpikonunk Bőhm Csaba szakosztályvezetője és koordináló edzője. Tehát az öttusa, ha akarom, ha nem, a hétköznapi életem része. A fiam abbahagyta az öttusát a férjem viszont kiemelkedő sikereket ér el a versenyzőivel, ő maga pedig tavaly megkapta a Nemzetközi Öttusa Szövetségtől (UIPM) a „legjobb öttusa edző” elismerést. Én anno a hazai szövetség elnökségébe azzal a céllal lettem beválasztva és a közgyűlés által megszavazva, hátha tudásommal segíthetem a sportág kommunikációját. Elnökségi tagként másodszorra is bizalmat szavazott nekem a közgyűlés, így továbbra is próbálok hozzájárulni az öttusasport márka építéséhez, illetve, ha kell, segítem a versenyzők személyes kommunikációját is.

Ott kezdtük a beszélgetést, hogy hogyan egyeztethető össze az anyaság és a karrier egy nő életében. A személyes példádból kiindulva milyen tanáccsal tudnád ellátni a hasonló helyzetben lévő nőket?

Nincs egy mindenki által alkalmazható recept, de nemrég egy nagyon híres amerikai szervezetfejlesztő elmondta, mi a közös a komoly vezetői karriert befutott, és közben gyermekes családdal rendelkező nőkben. A közös többszörös nem más, mint a fegyelmezettség és a kitartás, amivel abszolút egyetértek. Ahhoz, hogy minden beleférjen egy napba, rendkívül tudatosan kell szervezni az időt, következetesnek kell lenni, és kitartóan haladni előre. Emellett talán az is elengedhetetlen, hogy tartósan az átlagosnál valamivel magasabb energiaszinten tudjon működni az ember.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Juhász Marianna

1998 óta dolgozik a nyomtatott és az online médiában. Pályafutását egy megyei napilap tudósítójaként kezdte, ezt követően éveken keresztül munkatársa volt több országos gazdasági magazinnak …



Kapcsolódó előadó: Beke Zsuzsa