Az Interneten véletlenül rábukkantam egy 100 kérdésből álló helyesírási tesztre. A feladatot teljesítők átlageredménye 60 pont körül mozog, ami a feladványt összeállítók szerint kifejezetten jónak számít, tekintettel a feladatok nehézségére. Kíváncsiságból én is kitöltöttem. Az eredmény meglepett, nem egy szóösszetétellel meggyűlt a bajom, és csak 58 pontot sikerült elérnem. Viszonylag jó helyesírónak tartom magam, mely részben annak köszönhető, hogy ezernyi szöveget gépeltem word dokumentumba, ami automatikusan jelzi az elírásokat, ezáltal bennem is rögzült sok szónak a megfelelő írása.

Nagyon zavaró dolognak tartom egy olyan szöveg olvasását, ami hemzseg a hibáktól. Eddig szó nélkül tűrtem, mert mindenki hibázhat, velem is előfordult, hogy a sietségnek köszönhetően félregépeltem valamit, és utólag fogtam ám a fejem, hogy mit is írtam. De ha van rá lehetőségem, azonnal javítom magam. Fél éve, mióta olyan szakot tanulok, ahol elvileg fontos a pontosság nem egykönnyen türtőztetem magam, hogy oda ne szóljak annak, aki sületlenségeket ír. Jó néhány ember van, akiknek sajnos fel sem tűnik, hogy csak ömlik belőlük a butaság.

Az érintettek mentségére szolgálhat, hogy rengeteg olyan könyv íródott, amikben irdatlan mennyiségű tévesztés található. Pedig köztudott, hogy a könyvkiadók külön embert alkalmaznak, aki kiadás előtt átnézi, javítja a könyveket…

A környezetemben legutóbb a „de viszont” szóösszetétel ütötte ki a biztosítékot. Van, aki mániákusan kijavít mindenkit, akitől elhangzik ez a bűvös kifejezés. E két szó egyben szépen hangzik, művelt ember látszatát kölcsönöz az illetőnek, de mégsem helyes, mivel mind a két szó ugyanazt jelenti. Ez olyan, mintha egy mondatban egymás után mondanánk, hogy macska cica. Én az utóbbi időben igyekszem mellőzni a használatát, de attól függetlenül alkalmazom, mert nehéz a sokat használt kifejezésről leszokni.

A helyesírási hibák, elgépelések, értelmetlennek tűnő mozaikszavak, kódjelzések rendkívül nagymértékű elterjedése az SMS, MSN és egyéb chatprogramoknak köszönhető. A rohanó világban nincs idő minden egyes szót kiírni, megjelentek a rövidítések, elkezdődött a népbutítás.

A tinédzserek erős internetes nyelvi hatásnak vannak kitéve, napról napra, újabbnál újabb szlengeket használnak, találnak ki. A legnagyobb videó megosztó portálon vírusként terjedő Mizu, Lájk, Halenda vagy éppen a Nyári dallam című nagy sikerű slágerek dalszövegeiből akár ötletet is meríthetnek.

A lájkolni magyarul azt jelenti, tetszik. Lájkolni a közösségi portálokon, blogokon lehet. A kifejezés pár év alatt meghódította a világot, a televíziós műsorokban az adás végén a műsorvezető rendszerint arra biztatja a nézőket, hogy lájkolják a műsornak azt a bizonyos közösségi oldalát.

A nagyszülők bánatára - kik nem győzik követni az új szavakat - a fiatalok körében már természetesnek számít a LOL, OMG, rofl, thx, pill, h, vok, nm, jó8 alkalmazása. Kérdés, a nyelvújító Kazinczy az új keletű szavaink közül vajon „lájkolná-e” valamelyiket?

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!