(Ez az interjúnk a tavaszi Media Hungary konferencia előtt készült.)

– Sok cég kommunikál a fenntárhatóságról, környezetvédelemről, de mikor beszélhetünk hatékony vállalati társadalmi felelősségvállalásról (CSR)?
– Tágabban értelmezzük a szerepünket, mert nem csak CSR-ban, hanem CR-ben, azaz vállalati felelősségvállalásban gondolkodunk. Aki ma CR-t vagy CSR-t csinál, úgy gondolja, hogy ebbe minden beletartozik, a globális felmelegedéstől kezdve a rászorulók segítésén át az egészségügyig: a világ minden problémája beleférhet ebbe. A világ egy kis szereltével foglalkozó cégtől nem várhatjuk el reálisan, hogy a világ egész sorsát megváltoztassa. A Vodafone a világ egyik legnagyobb telekom cége, és brit vállalatként nagyon fontos a transzparencia és a rend. Ezért egy nemzetközi rendszert állított fel a cég, mindenhol a világon a leányvállalatok létrehoznak egy alapítványt, amibe ugyanakkora összeget a globális központ is biztosít. Ez Magyarországon összesen évi 100 millió forintos összeg. Ez az alapítvány függetlenül működik a profitorientált cégtől, ami adott erőforrásokkal önállóan választja ki, mivel foglalkozik. Tudjuk, hogy ezzel egész Magyarországot nem tudjuk átalakítani, de kiválasztunk olyan projekteket, amiben látványosat, fontosat tudunk elérni.

– Milyen területre koncentrálnak?
– A következő 2-3 évben a digitális oktatásra összpontosítjuk erőforrásaink nagyjából 80 százalékát. Az ország 25 hátrányos helyzetű iskolájában, a Zala megyei Rezitől a hajdú-bihari Hencidáig 1300 tabletet osztottunk szét, és minimum azt szeretnénk ezzel elérni, hogy a nagyon nehéz körülmények között élő gyerekek oly módon szeressék meg az iskolába járást, hogy hiába nincs áram otthon, hiába csonka családban élnek, ne maradjanak ki az iskolából, ne bukjanak meg, és tanuljanak tovább. Bármennyire hihetetlen, a tabletek biztosítása ebben óriási segítség, nagyon jól működik a programunk. Egy digitális kütyü eléri, hogy a gyerekek úgy menjenek be az iskolába, mintha csak játszani mennének, és például geometria oktatás helyett élményt kapjanak azzal, hogy a Google-be beírva megtalálják és megismerjék a háromszögek fajtáit. Ehhez az is kell, hogy az iskolákban csoportmunkára koncentráló oktatást is ismerjék és alkalmazzák. A digitális oktatást az egész országban a saját erőnkből nem tudjuk bevezetni, ez már kormányzati kompetencia, de legalább meg tudjuk mutatni, hogy a legrászorulóbb térségekben ezzel milyen sokat lehet elérni.

– A hátrányos helyzetű gyerekek oktatása nem népszerű a bevett és felkapott CSR témákhoz képest, hogyan lehet egy ilyen témát a kommunikációban felhasználni?
– Szerencsés helyzetben vagyok, mert a CR mellett a vállalati PR-ért is én felek. Tapasztalatom szerint a digitális oktatásra szerencsére nyitott a média és az emberek is. Az oktatás önmagában valóban száraz témának tűnik magában, de a digitális tematika sokkal érdekesebbé teszi. Az iskoláknak tanulmányi versenyeket és szakmai kirándulásokat és parlamenti látogatást is szervezünk, az eredményeket pedig mérjük is, a tapasztalatokról pedig konferenciákat is szervezünk. Kommunikációs elemekkel kiegészítve a programot sokkal nagyobb visszhangot érhetünk el, s a média mellett a kormányzat és a döntéshozók is érdeklődnek eredményeink iránt.

– A vállalatoknak érdemesebb maguknak programokat kialakítani, vagy jobb, ha már működő alapítványokkal állnak össze?
– Mi a Vodafone Digitális Iskola Programban a Hejőkeresztúri Iskolásokért Alapítvánnyal dolgozunk együtt, akik az oktatási módszer országos terjesztését is végzik. Fontos alapelvünk, hogy inkább kevesebb civil szervezettel dolgozzunk együtt, de intenzívebben. Persze lehet úgy is intézni a CR-t, hogy a vállalat ül egy pénzeszsákon, és annak oszt ebből, aki ügyesebben jelentkezik. Én ezt nagyon igazságtalan rendszernek tartom. Sokkal jobb megoldásnak tartom, ha egy vállalat előbb kiválaszt egy számára hitelesen képviselhető témát, majd megkeres egy ezen a területen aktív alapítványt. Nem könnyű ez a döntés, mert rengeteg támogatásra szoruló terület van. De ha már meg van a megfelelő téma és partner, akkor az anyagi támogatás mellett fontos, hogy aktívan részt tudjon venni a programban, és legyen szakmai hozzáadott értéke is. A Vodafone önkéntes közösség tevékenységét is ehhez a programhoz igazítjuk. Régebben automatizmus volt, hogy munkatársaink árkot ásni és tornatermet festeni jártak önkéntes munka keretein belül. A Digitális Iskola Program azonban felhívta a figyelmet arra, hogy fizikai munka mellett szellemi önkéntes munka végzésére is szüksége van, és a biztonságos internet oktatása vagy akár az angol nyelvtanítás sokkal nagyobb érték a hátrányos helyzetű iskolásoknak.

– Mennyire lehet a cég mindennapi működésében is a fenntarthatósági szempontokat figyelembe venni, például a beszállítók és partnerek irányába tett elvárásokkal?
– A cégnek és a cég dolgozóinak viselkedésének is társadalmilag felelősnek kell lennie, amit az etikai kódex szabályoz cégünknél és más nagyvállalatoknál is. Ennek része a beszállítók felé olyan elvárások megfogalmazása, mint a környezeti fenntarthatóság, de ennél húsbavágóbb kérdések is vannak. Ilyen a kisebbségek érdekeinek védelme, a korrupció vagy az erőszak minden formája elleni fellépés. Annak idején a TV2-nél leállítottuk a hirdetéseinket az Éden Hotelben történt erőszak miatt, mivel etikai kódexünk tiltja, hogy olyan céggel álljunk kapcsolatban, ahol szemet hunynak egy ilyen ügy felett.

– Egy hirdető, egy szponzor elállása, kiállása egy ügy kapcsán mennyire lehet sikeres, nem szül ez sokak szemében ellenszenvet, ellenállást?
– Az előző példánál maradva azt tudom mondani, hogyha egy vállalat felelősen gondolkodónak és cselekvőnek tartja magát, akkor ebbe nem csak az alapítványi pénzosztás tartozik bele, hanem az etikus viselkedés is. Ha egy partnerem nem a saját etikai kódexem szerint viselkedik, azzal meg kell szakítani az együttműködést, akármilyen kínos vagy kellemetlen is ez. Fontos kiemelni, hogy ilyenkor mi nem a másik fél ellen lépünk fel, hanem a saját etikai előírásainkat tartjuk be. Az külön „járulékos haszon”, hogy ezekkel a cselekedetekkel és ezek megfelelő kommunikációjával talán teszünk egy kicsit azért is, hogy a társadalom korszerűtlenebbül gondolkozó tagjait adott esetben egy kicsit neveljük, vagy legalább tájékoztassuk arról, hogy vannak ugyanebben a társadalomban érzékenyebben, empatikusabban, vagy ha úgy tetszik felelősebben gondolkodók is. A felelős vállalatoknak fel kell hívni a figyelmet azokra a problémákra, amiket ők fontosnak és változtatni valónak tartanak. Egyik korábbi munkahelyemen, évtizeddel ezelőtt hasonló módon szólaltunk fel akkor, amikor a kerületi önkormányzat be akarta tiltani a meleg programokat is kínáló Magic Mirror sátrat a Sziget Fesztiválon. Büszke vagyok arra, hogy ezzel talán tettünk valamit azért, hogy ma már egy ilyen hozzáállás elképzelhetetlen lenne.

– Magyarországon milyen visszajelzés van, mennyire fontos az embereknek a cégek vállalati felelősségvállalásában játszott aktivitása, szerepe?
– A kutatások azt mutatják, hogy a jövendő munkavállalóknak, az Y és a Z generációnak kiemelten fontos a munkahelyválasztásnál, hogy az adott cég mennyire veszi komolyan a CR-t. A mai végzős egyetemisták a visszajelezések alapján nem kevesen azért is választják a Vodafone-t munkaadójuknak, mert hallottak az alapítványunk tevékenységéről, és szimpatizálnak vele. A mai fiatalok sokkal érzékenyebbek erre a témára, de az üzleti világ is gyorsan változik. Ma már például minden komolyabb tenderen megkövetelik, hogy a cégeknek legyen Társadalmi Felelősségvállalási Jelentése.

Bemutatkozó

Suba János

– A Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerezte közgazdász diplomáját 1985-ben.

– Dolgozott a Hungexpo reklámügynökségénél, és a Publicis ügynökség kreatív igazgatója is volt.

– 1994-ben a Westel 450 reklámfőnöke lett.

– 1996-ban váltott a Pannon GSM-hez, ahol PR igazgató lett.

– 2003-ban megalapította a Supergroup kreatív PR ügynökséget, ahol az ügyvezetés mellett a kommunikációs igazgatói feladatokat is ellátta.

– 2009 óta a Vodafone vállalati kommunikációs igazgatója.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!