Hol lehet alkalmazni a mesterséges intelligenciát a gyártásban?

Az MI minden iparágban használható, például az egészségügyben, vagy a mezőgazdaságban is. Magyarországon is sok az ilyen fejlesztés. Nagyon sok területen az MI már felülmúlja az emberi képességeket. Például a rákdiagnosztika terén van olyan szoftver, amelyik magabiztosabban találja meg a rákos sejteket, könnyebben, nagyobb hatásfokkal kiszúrja, mint az ember. Az MI minden területen ott van már most is, a gyártásban is nagyon erősen terjed. A jelenleg zajló negyedik ipari forradalomnak ez az egyik meghatározó komponense.

Hol van már most jelen?

Használják például a gyártervezésben, minőségellenőrzésben, diagnosztikában és még sok más területen is. Nemrég olvastam, hogy ha leszedik az olajfa gyümölcseit, egyenként megvizsgálják a sok százezer szemet. Kamerával pillanatok alatt ki lehet szűrni, hogy melyik szem milyen minőségű. Évente akár duplázódik egyébként azon területek száma, ahol alkalmazzák az MI-t.

Januárban végezték el az első robotsebészeti műtétet Magyarországon. Mi ennek a jelentősége?

A robotnak nem remeg meg a keze, amikor az idegsejteknél vigyázni kell. Nagyon korlátozott még, hogy a robot mire képes, mert az ember sokkal szélesebb körű tevékenységet tud végezni. Az orvos előkészíti a műtétet, de van egy pont, amikor átadja a feladatot a robotnak, ott ahol a körülmények már jól determináltak.

Mi az a pont, amikor a mesterséges intelligencia beléphet egy folyamatba?

Amikor az ember előkészítette az adaptív dolgokat, és már minden egyértelmű, mint egy szakácskönyvben, ott már átveheti a lépéseket a robot. Annak precizitását, az ismétlőképességét ki lehet használni, mert a mechanikus munkát nagyobb pontossággal el tudja végezni, mint az ember.

A gyártásban is érvényes ez?

A gyártás területén is érvényesül, hogy a monoton, állandó odafigyelést igénylő lépéseknél a humán faktor kockázatot jelent, hiszen az ember elfárad, álmos, vagy megremeghet. A gyárakban ezek mind hibát eredményezhetnek. Ha a környezeti feltételek már strukturáltak és beláthatóak, akkor a monoton tevékenységeknél a robot sokkal jobban teljesít, mint az ember. Ha azonban egy kicsit is változik a környezet, az ember egyszerűen alkalmazkodik, de a robot nem adaptálódik olyan könnyen, bár a kutatások ezen irányban is sokat lépnek előre.

Mi az, amit itthon az MI felhasználását mutatja?

Ilyen például a SZTAKI portrérajzoló robotja, amely egy perc alatt lerajzolja a portrét. Ez egy sikertörténet, sok helyre hívnak vele minket bemutatókra. Ez a SZTAKI fejlesztése, ami több algoritmusból tevődik össze. Olyan algoritmusok is vannak benne, amiket nem mi találtunk ki, de nekünk kellett kidolgozni, hogy milyen részfeladatokra bontjuk a portrérajzolást és azt milyen algoritmusokkal lehetséges jól ellátni. Az egyik például megtalálja az arcot, egy másik az arc szélét azonosítja. Jelenleg még nem rajzol olyan részletesen és szépen, mint egy ember, de egy perc alatt elkészül a portréval. Nem is olyan sorrendben rajzol, mint az ember, nem az arc élével, vagy a hajjal kezd, hanem például először megrajzolja az egyik szemet, aztán az állat, majd a másik szemet, ahogy sebesség optimális, figyelembe véve az adott robot képességeit is. Az volt a cél, hogy minél gyorsabban rajzoljon.

Mire használható ez a robot? Mi lehet ennek a hasznosulása, ami a szórakoztatáson túlmutat?

Ezeket nem azért csináljuk, hogy embereket rajzoljunk, hanem abban segít, hogy például a gyártásban bizonyos megoldások egyre pontosabbak, jobb minőségűek legyenek. Azzal, hogy ilyen feladatokat megoldunk, egy tucat másikat tudunk pontosabbá tenni, optimalizálni, termelékenységet, hatékonyságot javítani. Még nem kísérleteztük ki itt a többféle erőszabályzást, hogy milyen erővel nyomja rá a filctollat a robot a táblára, de az is nagy lépés lesz, ha a filcről áttérünk a ceruzára.

Milyen időtávlatról beszélünk?

Szerintem a portrérajzoló robottal is eljutunk majd oda, hogy olyan minőségben rajzoljon, mint az ember, vagy ceruzával is tudjon rajzolni. Lehet, hogy öt-hat évbe telik, de véleményem szerint elérjük ezt a szintet.

Nem nagy luxus portrérajzolással „bíbelődni”?

A kutatóknak, az ipar szereplőinek és a Mesterséges Intelligencia Koalíciónak az is a feladata, hogy ne csak a gazdaságot fejlesszék, hanem megmutassák az embereknek, hogy az MI megfogható, látható, megtapintható. A portrérajzolás is azt szolgálja, hogy mindenki lássa, hogy az MI miről szól, és hogy napról napra óriási a fejlődés. És egyben az eredmények számos ipari területen fel is használhatóak.

Mi a portrérajzolás végső célja? Ha van egyáltalán olyan?

Amikor ezeket a problémákat megoldjuk, akkor előkészítjük annak az alapját, hogy utána a konyhai kávéfőzőbe, az autókba olyan eszközöket tudjunk betenni, a gyártásban olyan kész és kidolgozott algoritmusokat tudjunk alkalmazni, amelyekből erős gazdasági, ipari hasznosulás lesz. Látszólag játszunk vele, de ennek erős ipari hasznosulása van. Az elmúlt időszakban például megnőtt azon megkeresések száma, hogy segítsünk abban, hogy a gyárakban az embereket robotokkal lehessen helyettesíteni. Ennek az az oka, hogy most a pandémiából történő gazdasági kilábalásból is kifolyólag nagyon sok területen munkaerőhiány van.

Mi a tervük, hova fejlesztenék a portrérajzoló robotot?

Már most is dolgozunk olyan fejlesztésen például, ami lehetővé teszi, hogy ugyanarról az emberről a robot karikatúrát is tudjon rajzolni. Ha a sokféle karikatúratípust már tudja a robot, akkor bizonyos szempontok szerint többet fog tudni, mint az ember. Nagyon sok lehetőség van a továbbfejlesztésre. Azt is lehetne változtatni, hogy elmosódott, vagy éles legyen a kép, például ráncok, sminkek is legyenek-e rajta.

A karikatúrához humorérzék is kell. Akkor emberi jellemzőket is megtanulhat az MI?

Itt vannak korlátok is, mert a humorérzéket véleményem szerint jó ideig nem tudja átvenni. Azt tudja elvégezni, ami specifikálható. Ez nem azt jelenti, hogy valaki leírja, hogy így kell csinálni, hanem ha valaki lerajzol több száz embert egy adott karikatúra stílusban, és a tanuló algoritmusnak betanítjuk ezt, akkor utána képes lesz a robot aszerint rajzolni. Nem csak matematikailag egyértelmű definíció alapján tudja elvégezni a lépéseket, hanem a jellegzetességeket be lehet neki tanítani, ez nagyon fontos jellemzője a mesterséges intelligenciának.

Mi volt az első hazai alkalmazása az MI-nek a gyártásban?

Szerintem az 1980-as években már a gyártásban kísérleteztek a neurális háló alapú rendszerek felhasználásával a diagnosztizálásban. Nekem 1998-ban volt olyan magyarországi gyári projektem, hogy az MI segítségével oldottunk meg gyártási minőségellenőrzést, amivel a minőség, a megbízhatóság javult, beszállítói hiba kiszűrésre került, a gyártási költség pedig csökkent.

Milyen kifutása lehet még az iparban?

Egyre több ágazatban alkalmazzák az MI-t, és olyan területekre is belép, amelyekre korábban nem is gondoltunk volna. Ezeken jól teljesít, de az még időbe telik, hogy olyan szinten terjedjen el, hogy ne csak a tíz legjobb, hanem több száz-ezer-tízezer kis-közepes cég is használja. Sztenderdizálás, elfogadás is kell hozzá, de ez még odébb van. Ami ma még kuriózum, az szerintem öt-hat éven belül már nem lesz az.

Van olyan terület, ahol nem tudja az embert helyettesíteni?

Ha nem akarunk terminátorok ellen harcolni, akkor remélem, hogy mindig lesz néhány olyan terület, ahol az MI nem rúghat labdába. Szerintem nagyon sokáig lesznek ilyen terültek, például ilyen lehet, ahol a megérzés vagy az érzelem dominál. Például a gyártásban a tervezési fantázia lehet ilyen. Mindenhova be fog lépni az MI, és egyre erősebb lesz, de az embernek van számos olyan képessége, ami még beláthatatlanul messze van tőle.

Milyen képességre nem képes még?

Nincsenek még olyan gyárak, ahol például a megmunkálógépek maguktól mozognak, és önállóan helyet változtatnak, saját döntéseik alapján. Vagy az, hogy a gépek maguk döntsék el, hogy melyik munkát végzik el azért, hogy a kihasználtságuk, a fenntartásuk jó és a lehető leggazdaságosabb legyen. Indulnak erre kutatások, de a gyakorlatban még nem működik.

Mi az, ami mostanában nagy hatással volt a fejlesztésekre?

A neurális hálózatoknál az úgynevezett transformers típusú tanítás első eredményei nagyon kecsegtetőek. Az, hogy korábban megjelent a mélytanulás, nagy áttörés volt, de jó eredmények vannak a megmagyarázható mesterséges intelligencia területén is.

Van-e olyan eredmény, amire nagyon várnak? Ami újabb áttörést hozhat az MI-kutatásban?

A kvantumszámítógépek területe lehet olyan, amit már régóta várunk, azok talán forradalmasítják majd a fejlesztéseket. Ezekkel a jelenlegi gépek számítási kapacitása hirtelen sokszorosára kúszhat, és pillanatok alatt ki lehet majd számolni azt, ami most még nagyon lassan folyik. Például a bitcoin bányászatnál pénzügyi tranzakciók titkosítását gyorsan feltörhetik, tranzakciókat végezhetnek, emiatt a teljes banki világnak is át kell majd alakulnia, itt azért még sok a kérdőjel. A fúziós energiatermelést is nagyon várom.

Közeljövőről beszélünk?

A kvantumszámítógépeket már öt évvel ezelőtt is vártam, ahogy a fúziós erőműveket is, de mégsem terjedtek még el.

Itthoni MI-kutatások hogy állnak?

A Mesterséges Intelligencia Koalíció által készített stratégia szerint a kutatás-fejlesztéseink jó struktúra szerint zajlanak, van rövid- és hosszú távú tervünk is. Vannak Magyarországon is nemzetközileg elismert kutatások, például az orvostudományban, a lézerek terén stb. A stratégiánk kiemelt olyan tudásterületeket, amelyek az országnak fontosak, amikben versenyképesek vagyunk. Létrehoztuk a Mesterséges Intelligencia Nemzeti Kutatólaboratóriumot, amelyet a SZTAKI vezet, de minden fontos vonatkozó hazai tanszék és szervezet benne van. A főbb iparágak is ki vannak jelölve, amelyek fontosak az országnak, ezek plusz erőforrást kapnak, és a kutatások ezekre koncentrálnak. Van néhány olyan terület, aminek nem látszik a gazdasági hasznosítása, pedig van. Ezekbe is belevágunk.

Nemzetközi viszonylatban hol állunk?

Pár évvel ezelőtt a kínaiak óriási pénzeket kezdtek a fejlesztésekbe invesztálni, ott is vannak az élvonalban, közvetlenül az USA előtt. Őket még követni is óriási kihívást jelent. Nagyon jó, hogy az MI Koalíció létrejött, de még nem érjük el azt a sebességet, mint amit a kínaiak már néhány évvel ezelőtt elértek, sok tennivalónk van még a mesterséges intelligencia izgalmas területén.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!