A COVID-19 világjárvány alaposan átírta az iparágakat. Minden szegmensben újra kellett definiálni a régi beidegződéseket. Mik a tapasztalatok a művészetek és a kultúra területén?
Az elmúlt másfél, egy évben megnőtt az érdeklődés a műpártolási szponzoráció, azaz a mecenatúra iránt. Létezik a köztudatban egy általános kép a hazai kultúra helyzetéről, hogy milyen nehéz helyzetben van a terület, de én nem a nehézségek oldaláról közelítek, azokat tudom, elfogadom. Akikhez mi szólunk, azok olyan emberek, akik eljutottak az életükben egy olyan pontig, hogy szívesen adnának tudást, kapcsolatot, anyagi segítséget és keresik azokat a művészeti területeket, ahol minden szinten örülnek az ő felbukkanásuknak. Mi abban igyekszünk segítségükre lenni, hogy el tudjanak igazodni a művészet szövevényes területén. Sok féle-fajta keresés van, van aki tudatos és érti mit szeretne csinálni, és van, aki számára nem ilyen egyszerű megtalálni azt, amiben igazán hihet, vagy épp biztonságosnak találja. Ebben próbálunk tanácsokat adni. Egyeseknek egyéni szinten, másoknak pedig vállalati szempontrendszerek szerint dolgozunk ki megvalósítási stratégiákat, vagy épp projekteket. Azt szeretném elérni, hogy egyfajta hídként állhassunk a különböző iparágak között, és azon dolgozunk, hogy összekapcsoljuk az üzleti életet a kulturális szféra szereplőivel. De mindez csak akkor működhet jól, ha mind a két oldalt ismerjük. Azon vagyunk, hogy segítsük a felek közötti kommunikációt, illetve mondhatjuk úgy is, hogy kommunikációs sztrádaként funkcionáljunk.
Két különböző világról beszélünk. Hogyan lehet kezelni a művészeket és hogyan az üzleti élet szereplőit?
A kultúra maga amúgy is nehéz falat. Több évtizedes gondolkodás mintákat kell megváltoztatni. Például, hogy a korábban állami finanszírozáshoz szokott intézményi szemléletet, hogyan érdemes más irányból szemlélni. Azt gondolom, hogy a jelenlegi helyzetben olyan emberekre van szükség, akik értik a művészetet és értik az üzleti gondolkodást is. Mi ezt az egyveleget Art menedzsmentmentnek hívjuk. Ezt tanítjuk a Werk Akadémián is, ahol a színházi menedzser képzést vezetem. Az egyik legfontosabb célunk, hogy egy művészre/művészetre fogékony és a gondolkodást értő szakemberek hagyják el a sulit, akik tudják, hogyan kell kapcsolatokat kiépíteni, művészek brandjét felépíteni, segíteni a művészeket úgy, hogy a szabadságukat meghagyják. Ennek egy fontos pillére az, hogy a menedzsernek valóban receptorokkal kell rendelkeznie az üzleti gondolkodás, gondolkodók irányába. Tudni kell velük párbeszédet folytatni annak érdekében, hogy a „business” hasznos, de közben igenis értékteremtő legyen. Ebben a mivoltában, nem tennék különbséget a művészek és üzleti élet szereplői között, mind-két fél ugyanazt a bánásmódot igényli, és a jó szakember érzi és tudja, mit kell tennie, hogy sikeresen mozgassa a szálakat.
Milyen lehetőségek vannak a művészeti piacban, a művészeti világ szereplőiben?
Rengeteg lehetőség van! 5-10 éves viszonylatban gondolkodom, ami hosszú távú gondolkodást igényel. Szerintem, ezt most nem is lehetne másképp végezni. Hiszen egyszerre foglalkozom a vállalati és a művészeti világgal, ezért csakis lassan lehet építkezni. A két szegmens közötti viszonyrendszer kiépítése elég hosszú időbe telik. A viszonyrendszer kiépítésére hoztunk létre mintegy 8 terméket, amelyekkel meg tudjuk szólítani a célcsoportokat. Például az Art is Business magazin, a weboldalunk, a konferenciák, a kerekasztal beszélgetések, a díjak és elismerések, mind-mind azt szolgálják, hogy megmutathassuk azokat a szereplőket, akik a művészet és a gazdasági élet területén tevékenykednek, jól gondolkoznak és lehet tőlük tanulni. Továbbá épül a hazai és nemzetközi partneri hálózatunk is, akiktől folyamatosan érkeznek a hírek, a know how-k, a best practice-ek, s minden olyan információ felkerül a weboldalra, amik hasznosak a marketingesnek vagy a HR-nek. Számunkra nagyon fontos, hogy megértsük, kinek miért fontos a művészet. Legyen szó akár a vállalatok dolgozóinak motiválásáról, céges imázsformálásról, klasszikus szponzorációról, támogatásról és az egyének számára fontos mecénási cselekvési szándékról. Azt figyeltük meg, hogy a pandémia időszaka alatt az emberek “kiürültek”, mivel nem volt lehetőségük feltöltődni a színházban, koncerten vagy a fesztiválokon. Nem gondolom, hogy ezeket mi pótolni tudjuk, hisz minket nem művészi érzékkel áldott meg a sors, de abban nagyon is tudunk segíteni, hogy a jövőben minél többen és többen találják meg saját boldogságukat azzal, hogy sikerül bevonódniuk a művészeti világ valamely szegletébe és ezzel valami tényleg egészen mást tapasztalhatnak meg, mint korábban. Ha ezt sikerül elérni úgy, hogy mindkét fél elégedetten konstatálja, akkor már megérte elkezdeni az Art is Business-t.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!
