Ha egy vállalat intelligens és innovatív, miért érdemes mégis egy versenyen is megmutatnia ezt? Nem elég, ha belsőleg jól működik?
Szerintem itt elsősorban arról van szó, hogy a cégek szeretnének kiemelkedni a versenytársaik közül. Egy ilyen megmérettetés jó lehetőség arra, hogy ezt kommunikálják – akár a munkaerőpiacon, akár a saját munkavállalóik felé. Például azt is üzenheti, hogy nálunk dolgoznak a legintelligensebb emberek – ez vonzó lehet a tehetségek számára.

Miről szól az Év intelligens vállalata verseny?
A vállalatok munkatársai a Menza HungariQa IQ tesztjén vesznek részt, és a munkatársak eredményei alapján rangsoroljuk vállalatméret szerint a résztvevőket. A 2014 óta megrendezett versenyen három méretkategóriában indulhatnak a vállalatok, az 50 fő alatti kisvállalatok, az 50 és 500 fő közötti középvállalatok, illetve az ezeknél nagyobb nagyvállalatok kategóriájában. A kategóriákon belül a tíz legjobb vállalatot mutatjuk be.

Miért éri meg a vállalatoknak a részvétel?
A leginkább employer branding szempontból releváns a részvétel. Ráadásul csapatépítő jellege is van az ilyen versenyeknek, növeli a vállalati elköteleződést. Sok vállalat már évente indul rajta, szinte hagyománnyá vált. A HR és PR oldala is erős: a cégek utólag kommunikálják az eredményeket – hogy indultak, hol végeztek, vagy akár csak azt, hogy részt vettek, és másokat is kihívnak. Jól kommunikálható, hogy egy vállalat azt tudja mondani, hogy nálunk dolgoznak a legintelligensebb emberek. Olyan nagyvállalatok nyertek nálunk, mint a Black Rock, az Ericsson, a Morgan Stanley, a Nokia vagy az OTP Bank.

Kik a jellemző indulók? Inkább a nagyvállalatok vagy a kisebb cégek?
A legnépesebb mindig a középvállalati kategória – 50 és 500 fő közötti cégek. Nagyvállalatokból kevesebben indulnak, de ott is vannak visszatérő nevek, például korábban a Morgan Stanley és az OTP között is volt erős versengés. A kisvállalatoknál – 50 fő alatt – gyakoriak az IT szektorból érkezők. Egyébként a Mensára általában is jellemző, hogy az IT-s szakemberek valamennyire túlreprezentáltak.

Mit kap ebből maga a munkavállaló? Mi a személyes haszon?
Egyrészt sokakat érdekel, hogy mennyi az intelligenciahányadosuk – ez önmagában vonzó. Másrészt most különösen izgalmas, hogy az idei verseny első fordulója két új, adaptív IQ-tesztből áll: egy ábrás és egy nyelvi tesztből. Ezeket a brit Mensánál csak később vezetik be, mi viszont már most kipróbálhatjuk őket.

Hogyan zajlik a verseny?
Kétfordulós: az első egy online teszt, ahol jó teljesítmény esetén tovább lehet jutni. A második már a klasszikus Mensa teszt – papíron, csendes teremben, füzetben kell megoldani a feladatokat. Aki ott eléri a megfelelő szintet, az akár a Mensába is beléphet. Egyébként sokan átjutnak a második körbe, mert általában olyanok indulnak, akik sejtik magukról, hogy jók lehetnek benne.

Mit jelent a Mensa-tagság?
A legintelligensebb emberek kubja, ahova az IQ-tesztjeinken legjobban teljesítő két százalék kerülhet be. Ez igen magas presztízst és elismertséget jelent.

Mennyi tagja van ennek az elit klubnak Magyarországon?
2014-ben, az első verseny idején 700 tagja volt a magyar Mensának. Azóta évente több száz új taggal bővül az egyesület – jelenleg már több mint ötezren vagyunk. Ez világviszonylatban is kiemelkedő növekedés.

Használják a vállalatok ezeket az eredményeket a kiválasztásnál, előléptetésnél is
Több területen igen.

Van olyan iparág, terület, ahol népszerűbb a versenyen a részvétel?
Az IQ-teszt nem iparágfüggő, de a magas intelligencia sok mindennel jár együtt – például a kíváncsisággal, a problémamegoldó képességgel, vagy azzal, hogy az illető nehezen tűri a monotonitást. Ezért a kreatívabb, változatosabb munkakörökben lehet igazán hasznos. Fejlesztői területeken, informatikai és programozói környezetben, illetve stratégiai területeken népszerűbb a részvétel a versenyünkön.

A magas intelligenciájú emberek több bevételt is termelnek a vállalatoknál?
Nagyon érdekes kutatási eredmények vannak ezzel kapcsolatban: akármilyen meglepően hangzik, de nem feltétlenül. Mivel általában hatékonyabb a munkavégzésük, kevesebb idő alatt is végeznek. De a felszabadult időt az érdeklődési területükre fordítják, mert általában kíváncsibbak, és ezért sok mindennel foglalkoznak. Nem minden pozícióban ideális a túl magas IQ – de ahol a problémamegoldás kulcsfontosságú, ott kifejezetten előnyös.

Van olyan terület, ahol hátrány is lehet a túl magas intelligencia?
Igen, például a vadászbombázók pilótáinál: ott fontos, hogy ne legyen túl alacsony az intelligencia, de túl magas sem, mert az illető hajlamos lehet megkérdőjelezni a parancsokat.

Sokszor keverik az intelligenciát a tudással. Mit gondolsz erről?
Ez egy gyakori félreértés. A magas intelligencia nem egyenlő nagy tudással – utóbbi tanulással, szorgalommal is megszerezhető, alacsonyabb IQ-val is. Az intelligens emberek viszont általában kíváncsibbak, több minden érdekli őket, és emiatt idővel nagy tudás is felhalmozódik náluk. De ez nem automatikus – inkább közvetett összefüggés van a kettő között.

Tehát nem feltétlenül attól okos valaki, hogy sokat tud, hanem attól, hogy képes új dolgokat létrehozni, mert kíváncsi.
Pontosan. És a vállalatoknak is érdemes ezt figyelembe venniük – nem biztos, hogy az intelligens embernek napi nyolc órában, monoton munkát kell adni. Sokkal jobban működnek, ha van lehetőségük új inputokat szerezni, fejlődni, tanulni. Az intelligens kollégák az újdonságok kitalálásban, fejlesztésekben a leginkább hasznosak. Az ilyen tevékenységhez azonban szükség van folyamatosan az új inputokra, új élményekre is, ezért hagyni kell erre is időt a kollégáknak.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!