Mit tanulhatnak a magyar vállalatok a Google-től?

Mit tanulhatnak a magyar vállalatok a Google-től?
Kiss T. Anna tanácsadóként nem csak a vállalatvezetők personal branding fejlesztésén dolgozik, hanem ismeri a hazai vállalatok kihívásait is. A Google-ről szóló, decemberben megjelent könyvében azt mutatja meg, hogyan működik egy innovatív és a felhasználóira koncentráló vállalat, amiből a hazai cégek is sokat tanulhatnak. A könyvnek pedig már biztosan lesz folytatása is, ALPHABET - A Google story folytatódik címmel 2019. szeptember 27-én jelenik meg magyarul, majd három héttel később, 2019. október 21-én New York-ban, angolul is.

- Énmárkaépítéssel foglalkozol évek óta, most viszont a Google-ről jelent meg könyved, miért érdekelt ez a téma? 
- A két terület jóval közelebb áll egymáshoz, mint elsőre gondolnánk! Közel négy éve foglalkozom személyes- és vállalati márkaépítéssel, és ezzel párhuzamosan kezdett el érdekelni a Google. MBA diplomám van, menedzsmenttel foglalkozom hosszú ideje. Ennek kapcsán kezdtem el a saját márkámat is építeni, amelyhez a korábbi tévés műsorvezető tapasztalatom is segítséget adott. Aztán más felsővezetők is kérték a saját személyes márkájuk felépítésében, illetve fejlesztésében a segítségemet, majd egyre gyakrabban kaptam megbízást az általuk vezetett cég márkájának fejlesztésére is. Így ma már márkaépítés specialistaként dolgozom, s nem is nagyon tudom másként látni a világot, mint a brand szempontjából. És egyszer csak így kezdtem el látni a Google működését is. Ehhez pedig nagy segítség volt az internetes nyilvánosság: a Google Plus-on több ezren követnek, egyes időszakokban napi 150 ezres oldalmegtekintéssel, két év alatt összesen több mint 20 millióan olvasták ott a posztjaimat. Ami érdekes, hogy 90 százalékban a nagyvilágból, főként az Egyesült Államokból keresnek engem a G+ oldalon. Amikor pedig elkezdtem folytatásokban posztolni egy írásomat a Google történetéről, Mountain View-ban is felfigyeltek rám.

- Miért gondoltad, hogy a Google vállalati struktúrája különösen érdekes?
- Nagyon meglepett, hogy van egy olyan multinacionális vállalat, amely hasonlóan gondolkodik egy vállalat működtetéséről, mint én. Menedzsment szakmai szempontból nagyon érdekesnek találtam a céget, hiszen ennél a vállalatnál gyakorlatilag mindent tagadnak, amit a Harvard Business School tananyagaiból tanultam. Egyre többet olvastam a cégről, és az ezzel kapcsolatos gondolataimat foglaltam össze abban a sorozatomban. Ez inkább játék, szórakozás volt számomra, de a harmadik rész után azt vettem észre, hogy felvettek Larry Page Google Plus oldalának követői közé. Bár nem gondolom, hogy személyesen Larry Page kezeli az oldalát, azért jól esett. Akkor éreztem úgy, hogy nagyon beletaláltam valamibe. Aztán nagyjából négy évnyi munkával könyv lett belőle.

- Mennyire más a Google, mint a többi amerikai, szilícium-völgyi technológiai vállalat?
- A Google alapítói nem céget akartak létrehozni, ezért teljesen más utakat választottak, mint a többi dotcom-cég akkoriban. Larry Page gyerekként megdöbbenve olvasott Nikola Tesláról, aki elképesztő találmányokkal állt elő. Ami a legnagyobb hatással volt rá, az mégis az volt, hogy Tesla ingyen akarta adni az elektromos áramot – ezt felfedezve befektetője, JP Morgan azonnal kiszállít, és csődbe vitte cégét. Az egyetemi mester képzésen, elsős diákként, volt egy álma: a világ tudását egy adatbázisban ingyenesen elérhetővé tenni. Ez 1995-ben történt, ekkor már három kereső működött az interneten, de egy egyetemi dolgozat keretében Sergey Brinnel közösen kidolgozták az oldalak rangsorolásán alapuló új megoldásukat. A munka elkészült, csak a diplomát nem szerezték meg azóta sem…

- Hogy lett az egyetemi projektből vállalkozás?
- Mindkét fiatal jó családból származott, pénzre nem volt szükségük. Larry Paget a kihívás mozgatta, hogyan lehet az álmát megvalósítani, míg Sergey Brin inkább eladta volna minél előbb – csakhogy nem kellett senkinek. Miért is adott volna valaki egy x-edik kereső szolgáltatásért pénzt? Különösen, hogy még ingyen is akarták adni a szolgáltatást… Hamar elfogyott az az 1 millió dollár, amit a családoktól és a barátoktól kaptak, már közel volt a bedőlés. Ekkor két megváltónak bizonyuló dolog is történt: Andy Bechtolsheim, az akkor jól menő Sun Microsystems alapítója 100 ezer dollárral szállt be a cégbe, ami nem csak a friss tőke miatt volt fontos. A jó nevű menedzser hatására a kockázati tőkések is elkezdtek befektetni a cégbe.

- Mennyire volt fontos a cégalapítók személyes márkája?
- Két ellentétes karakterről van szó: Larry a mérnököknek tud kiválóan előadni, felülről látja a világot, a víziói lelkesítőleg hatottak és hatnak a programozókra, akik szívesen dolgoznak motiváló problémák megoldásán. Larry hisz a technológiai fejlődésben – ezért is kötötte ki, hogy a Google-nél legalább a dolgozók felének mérnöknek kell lenniük. Sergey sokkal racionálisabb ember, ő a befektetők felé tudta kiválóan képviselni a cég erősségeit, pénzügyi elképzeléseiket. A kettejük összejátszása, karizmája is kiemelkedő szerepet játszott abban, hogy 25 millió dollárnyi befektetést sikerült szerezniük.

- Mennyire változott meg az elvárás a cégek működésével, felépítésével kapcsolatban akár az elmúlt néhány évtizedben?
- A Google a dotcom lufi kipukkanása előtt nőtt naggyá, az akkor indult cégek sok újdonságot hoztak nem csak technológiailag, de menedzsment szempontból is. Ez egy teljesen más fejlődési irányt hozott, mint az ipari forradalom óta ismert gazdaságban. A legnagyobb különbség, hogy a technológiai cégeket nagyon egyedi képességű emberek tudják sikerre vinni, fontos az alapos informatikai és gazdasági tudás is, de csak nagyon kevesek rendelkeznek ezzel. A Google esetében az volt a siker kulcsa, hogy egyszerűen nem törődtek vele, hogy a piac mit gondol, mi az elvárás. Ők új piacot teremtettek. Mindezt elképesztő maximalizmussal egészítették ki: azt tűzték ki célul, hogy az ő termékeiknek kell a legjobbaknak lenniük – ha valamiben ezt nem tudták elérni, akkor inkább hagyták és bezárták – mint most éppen teszik a Google Plusszal.

- Mitől lett igazán újszerű a Google üzleti modellje?

- Korábban a hirdetések a közepes és nagyobb cégek számára volt csak elérhető, ők az automatizált rendszerükkel a kkv-k számára nyitották meg a hirdetési piacot. Elképesztően új dolgot találtak ki ezzel: belátták, hogy a hagyományos hirdetők piacára az újszerű internettel nem léphetnek be hatékonyan, viszont ha ők találják ki a piacot, akkor az első piacra lépő minden előnyét megszerezhetik. Ez azért kiváló gondolat, mert a GDP háromnegyedét még az USÁ-ban is a kkv-k adják! Ezt úgy tudták megoldani, hogy az addig nagyon sok szereplőből álló, bürokratikus folyamatokkal felépített teljes hirdetési láncot automatizálták, egyszerűsítették, úgy, hogy akár egy egyéni vállalkozó is tudja használni.

- Ami a Google-nak jó, a médiavállalatoknak már nem annyira, a hirdetési árak letörésével sok kárt is okoztak főként a helyi és kisebb médiacégeknek, a hirdetések között sok a csalárd a mai napig. Ráadásul egyre magasabb versenyjogi bírságokat is kap a Google Európában, jó még az irány?

- Szerintem a Google-nak nem rosszabb a politikája, mint a médiacégeknek egyébként. Mivel óriási mennyiséggel dolgoznak, egyszerűen muszáj automatikus rendszereket kialakítaniuk, és ezekben lehet hiba is, de mindent megtesznek a hirdetési minőség magasan tartásáért. Ami a versenyjogi eljárások kapcsán különösen érdekes, hogy sok annak a Microsoftnak a kezdeményezésére indult a Google ellen, amely korábban maga is alanya volt hasonló eljárásoknak a versenytársai feljelentése alapján. Az a sajnálatos, hogy az Európai Unió fórumai felhasználhatók a piaci versenyben a versenytársak diszkvalifikálására vagy legalábbis gyengítésére. Különösen, ha amerikai vállalatok visszaszorítása a cél. Ugyanakkor nagyon is szükség van az infokommunikációs ipar fölött erős kontrollra, s ennek a szerepnek kiválóan megfelelnek az Európai Unió testületei. Csak az Uniónak is nehéz megtalálnia az egyensúlyt az egyes szerepek között.

- Mennyire tudta a Google megtartania a kezdeti, újszerű működési modellt?
- A céget 1998-ban alapították meg, és 2001. elejére elköltötték a befektetőktől kapott 25 millió dollárt. Náluk ekkor betelt a pohár és erős presszióval rávették a céget, hogy profi menedzsmentet állítsanak fel. Így került a céghez Eric Schmidt elnöknek. Ő is informatikus mérnök, ezért az alapítók is elfogadták, a legfőbb előnye mégis az volt, hogy a Novell korábbi elnök-vezérigazgatójaként nagyvállalati tapasztalatokkal is rendelkezett. A Google vállalat felépítése és működtetése folyamatosan átalakult, de a mai napig a két alapító dönt a vállalat céljáról, a fejlesztés és innováció irányáról, különösen a termékfejlesztésről.

- Tényleg olyan innovatív cég a Google vagy csak nagyon jó pr-t alakítottak ki erről?

- Tény, hogy más keresők is vannak a világon, és maga a technológia nem annyira egyedi, hogy ne tudná más is megcsinálni. Viszont amiben nagyon egyedit alkottak, az a hirdetési piac feje tetejére állítása volt. Technológiailag lehet, hogy le lehet másolni őket, de mégis van bennük valami egyedi, valami több, amit csak ők tudnak, mert az üzleti megoldásaik hatékonyságának senki nem tudott a közelébe sem jutni.

- A Szilícium-völgy messze van, a magyar vállalatoknak is releváns lehet a Google tapasztalataiból tanulni?
- Pontosan ezért írtam a könyvet, mert úgy gondolom, hogy kell és lehet is a Google-től tanulni. Természetesen nem lehet mindent egy az egyben adaptálni, mert van ami egy globális nagyvállalatnál működőképes, egy hazai kkv-nál nem. A Google sikerének egyik, ha nem a legfontosabb titka, hogy képesek voltak magukhoz kötni a felhasználóikat, mert olyan szolgáltatásokat alakítottak ki, amelyekkel szoros, interaktív kapcsolat alakulhatott ki velük. Mindent a felhasználói elégedettség mozgat, ez a fejlesztések és az innovációk motorja. Nem egy meglévő terméket akarnak eladni, hanem olyan termékekkel jelennek meg a piacon, amilyenekre az embereknek szükségük van. A vállalat működésének középpontjába az innovációt állították és a folyamatos megújulást. Ezt is el lehet tanulni tőlük.

NÉVJEGY - Kiss T. Anna, MBA
2014. óta személyes- és vállalati márkaépítő, valamint stratégiai menedzsment tanácsadó. Televíziós újságírói karrierjét a rendszerváltás után feladva, gazdasági területen képezte magát, Master of Business Administration képesítést szerzett gazdasági-és pénzügyi, valamint infokommunikációs szakterületen. Az Egyesült Államokban is szerzett elméleti és gyakorlat üzleti ismeretek- és tapasztalatok birtokában vállalati stratégiai tanácsadóként dolgozott. Megjelent könyvei: 10 a századikon. A Google (2018), Énmárka - Hogyan ne legyél százas?! (2018), Szeress belém! (2016)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

Bucsky Péter


Címkék: google, Facebook