Mit hoz magával a digitális világ? Az értéknövelő cégek tudnak okosan digitalizálni – interjú Kis Ervin Egonnal

Mit hoz magával a digitális világ? Az értéknövelő cégek tudnak okosan digitalizálni – interjú Kis Ervin Egonnal
Korlátlan konkurenciát vagy korlátlan lehetőséget hoz el a digitális világ? Attól függ, ki mennyire felkészült. A magyar kkv-szektorban egyelőre nem a mesterséges intelligencia és a big data megoldások bevezetésében kell gondolkodni, hanem az online jelenlét legegyszerűbb szabályait kellene betartani Kis Ervin Egon, a Smart Commerce Consulting vezető tanácsadója szerint. Az e-kereskedelm és a digitális gazdaság területén dolgozó üzletfejlesztési tanácsadóval a Digiméter kutatási sorozat kapcsán beszélgettünk, ami a Reacty Digital, a Virgo, az eNET és a Smart Commerce Consulting összefogásában készült el.

Az interjú először 2020. december 8-án jelent meg.

- A digitalizáció évtizedek óta hívószó a vállalkozásfejlesztésben – hogy lehet hogy még mindig gondok vannak ezen a területen?
- A legfőbb probléma, hogy különösen a kkv-piacon a digitalizációt alapvetően a kínálat határozza meg. A legtöbb digitalizációs fejlesztés nem úgy indul, hogy a cég menedzsmentje felismeri, szüksége van valamilyen fejlesztésre, majd ehhez megkeresi a legjobb megoldást. Sokkal inkább az történik, hogy a jó értékesítők rábeszélik a cégeket a maguk megoldására, és ezt vezetik be. Aki pedig informatikai megoldásokat kínál a kkv-knak, az nem azt nézi, hogy mitől és hogyan lesznek ezek a cégek hatékonyabbak, hanem elsősorban a saját bevételeit akarja növelni – egyébként érthetően. Akkor jelenthet csak érdemi segítséget a kkv-nak a digitális megoldások bevezetése, ha azok nem öncélúak, hanem a vállalkozást abban segítik, hogy hatékonyabban tudjon működni. 

- A piaci verseny nem a legjobb megoldásokat fogja kiemelni?
- A Digiméter kutatási eredményeiből is látható, hogy ott a legjobb az eredmény, ahol a legmagasabb színvonalú és a legbővebb a kínálat. A legjobban a digitális pénzügyekben állnak a cégek, hiszen az online fizetési megoldások, online számlázás, e-bankolás terén könnyen elérhető és jó minőségű szolgáltatások vannak. A pénzügy-számvitel digitalizációja gyorsan és látványosan tud lendíteni a cégek fejlettségén. Más területeken azonban látszik, hogy a digitalizáció foka önmagában keveset mond: bár már minden cégnek van honlapja, ha kicsit a minőséget is vizsgáljuk, már más a kép. Honlapfejlesztést könnyű eladni, de a minőségi tartalmakat, a gyakori frissítést, a folyamatos trendeknek való megfelelést már nem olyan jó üzlet elvégezni, pedig ezek döntenek végső soron arról, hogy mennyire hasznos az a honlap. Nagyon sok esetben ez csak egy kiadás volt a kkv-k részéről, de semmi hasznuk nincsen belőle…

- Az online értékesítési csatornákat mennyire használják aktívan a hazai cégek?
- Elég sok sikersztori van, amiről sokat beszélünk, ezt mindenki látja. Elképesztő mennyiségű olyan webshop van azonban, amit eleve rosszul készítettek el, nem frissítik, elavultak, és tulajdonképpen nem használják őket. Ezekre a kkv-k igen sok pénzt költöttek, mégsem segítettek nekik a fejlődésben. A sok ezer felesleges webshopot meg lehetett volna előzni, ha a cégeknek lett volna digitális stratégiájuk, digitális tudásuk, átgondolták volna az üzleti folyamataikat. 

- A pénzügyi folyamatokban tudnak olyan hatékonyságot elérni a kkv-k, mint a sokkalta nagyobb erőforrásokkal rendelkező nagyvállaltok?

- A nagyvállalatok legnagyobb előnyét a magyar kkv-kkel szemben nem az anyagi lehetőségeikben, hanem a vállalati kultúrában, a stratégiaalkotásban és az üzleti folyamatok fejlesztésében kell keresni. A pénzügyi területen az az érdekes helyzet van Magyarországon, hogy az innováció legjelentősebb ösztönzője a NAV. Az állami online számla-rendszer, ahova élőben kell a számlákat feltölteni, de bármikor később is lekérhetők, kvantumugrást hozott a digitalizációban. Akinek megvan a tudása és képessége, hogy összekösse a megfelelő rendszereket, annak ma fillérekből lehet olyan digitális pénzügyi rendszere, ami néhány évvel ezelőtt csak százmilliókért volt megvalósítható az SAP és hasonló nagyvállalati vállaltirányítási rendszerekkel. Ma már havi pár ezer forintos, havidíjas felhőszolgáltatásként elérhetők olyan megoldások, amik a kkv-k szintjén tudják ugyanezt nyújtani. 

- Ezek fontos lépések, de a digitális jelenlét sokkal elemibb lépésekkel indul – jól gondolom?
- A legfontosabb a szemlélet, és nem az anyagi lehetőségek. Egy pofonegyszerű példát hadd mondjak: egy kávézónak vagy üzletnek semmibe nem kerül, hogy a Google és a Facebook térképére feltegye magát, folyamatosan pontos nyitvatartási információkat adjon meg és helyesen szerepeljen a telefonszáma. Ezt azonban még máig is sokan nem teszik meg, pedig ez versenyképesség szempontjából többet számít, minthogy milyen csilivli honlapja van vagy a digitális számláit hogyan kezeli. Ezért gondolom azt, hogy a képességek felől kell a digitalizáció kérdését megközelíteni, és nem olyan mérőszámokkal, hogy kinek van honlapja vagy webshopja. A nem frissített honlapokkal, webshopokkal, Facebook vagy éppen Instagram oldalakkal az a baj, hogy elvették az időt és energiát a vállalkozóktól, akik sokszor emiatt az egész digitalizációban vesztették el a hitüket. 

- Hogyan kellene a vállalkozásoknál elkezdeni a személetváltozást?
- Minden cégvezető, döntéshozó nagyon egyszerűen el tud indulni: egyszerűen nézze meg, hogy ő maga mit és hogyan fogyaszt digitálisan, mi után és hogyan keres a telefonján, számítógépén. Aztán ez alapján gondolkozzon el azon, hogyan lehetne a saját szolgáltatásait használahatóbbá, könnyebben elérhetővé tenni. Ha ez megvan, akkor már csak szaktudás kell: folyamatosan elemezni kell a saját üzleti folyamatainkat, vizsgálni kell, hogy kik a vevőink, hol lehet elérni őket, mik a kulcstényezők az adott piacon a sikerhez. Nem abban kell gondolkodni, hogy mit digitalizáljunk, hanem hogy mit akarunk elérni, és abban hogyan segíthet a digitalizáció. Az nem digitalizáció például, és nem is sok értelme van, amit pénzintézetek, közüzemi vállalatok és közintézmények alkalmaznak előszeretettel, hogy a korábbi papír alapú adatlapot pdf-ben teszik fel a honlapra. Ennek semmilyen versenyképességi, hatékonysági előnye nincsen. 

- Mennyire van különbség a b2b, b2c piacok és az egyes iparágak között? Mi az, ami minden területen egyformán fontos lehet?
- Végső soron minden cégnek ügyfelei vannak, akiket kiszolgál, így a szemléletbeli fejlődés mindenhol ugyanúgy szükséges, viszont ez már túlmutat a digitalizáció kérdésén. A hazai kapitalizmus 30 éves fejlődéstörténete igen rövid, és nagyon sok cégtulajdonos és döntéshozó a mai napig nem értette meg, hogy a kapitalizmus lényege nem a minél rövidebb távon elérhető minél nagyobb profit, hanem a minél magasabb hozzáadott érték. Ezen a téren vagyunk leginkább lemaradva: posztgraduális képzésen tanítottam diplomás közgazdászokat, a 80%-uk nem értette, mi az az értékláncés hogyan működik. Sajnos nálunk nem része a köztudatnak, hogy a profit a hozzáadott érték ellenértéke. Nem minél kevesebb munkával kell minél több profitot elérni, hanem azon kell gondolkodni, hogyan tudunk minél több hozzáadott értéket adni. Persze ez nehéz, de ha valamit nehéz megcsinálni, akkor kevesebben fogják utánam csinálni, ami segít a profit emelésében. A lényeg, hogy mindez csakis sok munkával érhető el. 

- Mennyire fontosak az adatalapú döntések ahhoz, hogy megtalálják a cégek, mivel tudják a legtöbb hozzáadott értéket nyújtani?

- Ha sikerül a cégeknek egy jó stratégia alapján, megfelelő szaktudással kialakított működést elérni, mindezt a megfelelő digitális folyamatokkal, az már igen jelentős eredmény. Azon keveseknek, akik eljutnak idáig, az adatok kiemelten fontosak a sikerükben. A Digiméter kutatást a Számlázz.hu támogatásával készítettük., Tíz éve ügyfeleim, végigkísértem, hogy jutottak el a pár száztól a több mint 400 ezer ügyfélig. Nem a véletlen vagy a szerencse juttatta ide őket, hanem tíz év tudatos, adatvezérelt építkezése. Nagyon magas színvonalon dolgoznak, de csodát ők sem tesznek. Egyszerűen felkészülnek mindenre időben, követik a vevői elvárásokat, a törvényi változásokat és folyamatosan rengeteget fejlesztenek. Azért tudtak piacvezetővé válni, mert mindent eggyel jobban, gyorsabban és hatékonyabban csináltak a konkurenciához képest. Ennyi a titok, ezt kell csak leutánozni mindenkinek. 

- Az e-kereskedelem és a digitális világ mennyiben más kihívás a kkv-knak, mint az offline kereskedelem? A mostani járványhelyzet mennyire jelenthet új digitális bevételi lábat a cégeknek?
- Gyakran elhangzik, hogy az e-kereskedelem végtelen lehetőséget jelent a kkv-knak, hiszen már nincsenek fizikai üzlethez kötve, az egész világ potenciális vevő. Arról már kevesebb szó esik, hogy az e-kereskedelem egyben végtelen konkurenciát is jelent, hiszen mindenkinek ugyanúgy elérhetők a vásárlók. Egy fizikai boltnak a vonzáskörzetében lakók egy része biztosan a vevője lesz, az online világban nincsen garancia minimális vásárlórétegre sem. Aki itt nem lesz valamiben nagyon jó, az nem sok eredményre számíthat. Az e-kereskedelem negyedszázados, aki most kezd el digitalizálni, az már eleve lemaradásból indul. A járvány nyomán hirtelen fellendült digitalizációs kedv hozhat eredményeket rövid távon, de hosszú távon csak az tud versenyben maradni, aki magas hozzáadott értékű, minőségi, tehát versenyképes szolgáltatásokkal jelenik meg.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

Bucsky Péter


Címkék: kkv, digitalizáció