“Mindig jön egy új lendület”

“Mindig jön egy új lendület”
Hogyan vált egy vérbeli tévés fülmonitorról képernyőre, miért jó önmagunk uraként dolgozni még ha producerként meg kell tanulni a nemet is jól fogadni és hogyan lesz őszinte és bizalommal teli kapcsolat a nézőkkel, követőkkel, ha önazonosan és őszintén valamint közvetlenül adjuk át a tartalmat? Ezeket a kérdéseket jártuk körbe Tatár Csilla producerrel, műsorvezetővel, médiaszemélyiséggel, aki tele van új ötletekkel és eltökélt abban, hogy az igazán jó ötletekre mindig lesz, aki felfigyel.

A klasszikus műsorvezetői szerepkör helyett több éve saját tartalomgyártóként önálló műsoraidban vagy látható online és televíziós formában. Mennyire volt nehéz az átállás a képernyőről a monitorra?

2017 év végén, amikor eljöttem az MTVA-tól elindítottam a YouTube-csatornámat és elkezdtem saját tartalmat gyártani. Akkoriban D. Tóth Kriszta Elviszlek magammal csatornája létezett az ismertebb, beszélgetős-mélyinterjús online műfajban vagyis nem volt annyira markáns még a YouTube-jelenlét. Eleinte többen nagyon furcsán néztek rám, hogy miért akarok televíziós tartalmat gyártani egy online videómegosztóra, mert vlogok már léteztek ugyan, de klasszikus televíziósként az első perctől broadcast minőségű tartalomban gondolkodtam. Ettől nem tudtam elszakadni, mert számomra a vizualitás az ebben a műfajban is a magas minőséget jelenti, nem a dokumentarista műfajt viszem, hiszen világéletemben az infotainmentben dolgoztam. Szerencsére sikeres lett a műsor, ez volt a Tatár Csilla 34.

A siker fontos, de egy más típusú üzleti szemléletet is kellett dolgoznod egy ilyen újfajta versenyhelyzetben. Mi volt ez?

Rájöttem, hogy ha portfólióban árulom az oldalaimat, vagyis a Facebookomat, az Instagramomat a YouTube-ommal együtt, akkor fel tudom venni a versenyt, a folytatáshoz pedig kellettek partnerek, hiszen egy ilyen minőségű tartalom gyártási költsége igen magas; ugyanúgy fizetni kell a stábot, eszközöket. Az elején még én magam vágtam és szerkesztettem az adásokat vagyis szinte mindent egyedül csináltam, de nagyon nehéz volt interjú mellett azzal foglalkozni, hogy mindenki leadta-e a számláját vagy hogy működnek-e a mikroportok…Miután meglett az első szponzorom akkor indultak el olyan hosszabb beszélgetések, amire felfigyelt Németh S. Szilárd, az ATV vezérigazgatója és elhívott egy ebédre, majd megkérdezte, hogy lenne-e kedvem mindezt úgy csinálni, hogy egyszerre legyen jelen a televízióban illetve a YouTube-on is. Nagyszerű fúzió alakult ki ebből, hiszen a YouTube-os műsorokból lett egy televíziós műsor, de a best of részek továbbra is kikerültek a csatornámra. Így a látogatók száma nem csökkent, ugyanúgy lettek feliratkozók, ami életben tartotta a csatornát, mindez ráadásul a szponzoroknak is egy unikális dolog, hiszen több felületen és platformon, tartalom csomagolva tudnak megjelenni.

Ahogy a YouTube-os műsorgyártás egyre elterjedtebbé vált, mennyiben kellett átalakítani koncepciót, profilt, szerkesztési elveket, struktúrát a versenyképességért?

A legutolsó két műsor, az egyik a #feedbement volt, amit influencerekkel forgattunk, előtte pedig a #MEGOSZTÁS c. műsort forgattam - ezek kifejezetten YouTube-ra gyártott tartalmak voltak, és mindegyik szponzorfinanszírozott volt. Az az igazság, hogy én nagyon öntörvényű vagyok és megvannak a saját vízióim. A tévés múltamból tudom, hogy mi megy a külföldi piacokon, filmvásárokon, tévés vásárokon, milyen licence-eket, jogokat lehet megvásárolni. De világéletemben a talkshow műfaja érdekelt, amiben hosszan kérdezhetek - a Tatár Csilla 34 is egy magyarosított nemzetközi formátum volt végső soron, ezt rajzoltám át a saját csatornámra és elindultam abba az irányba, amit producerként is tudtam képviselni. Ez egy nagy lépés volt, mert egészen addig a pontig az összes szerződésemet ügynökök vagy menedzserek tárgyalták le. Eleinte próbáltam salesest is bevonni, de komplexitásában nem tudta senki úgy átlátni és átadni ezt a tudást, ahogyan az szükséges volt, hogy végül én maradtam a műsornak a producere.

Mennyire tanulható a producerség vagy megoldható ösztönből, intuícióból?

Őszintén szólva nagyon nehéz műfaj, de azért, mert a nemleges válaszokat is te kapod direktben. Volt olyan évad, amikor 20 helyen voltam prezentálni. Nincs egy szűrő mint mondjuk egy menedzser, aki azt mondja, hogy figyelj, ez most nem jött össze, mert az idei büdzséjükbe nem fér már bele. Nincs tompítás, hanem szemtől-szembe kapom meg a nem-et, miközben nem is vagyok klasszikus értelemben üzletember - tehát ezt a részét mindenképpen meg kellett tanulni kezelni. Azt hiszem, hogy kifejlesztettem azokat a skilleket, amivel jól elboldogulok a piacon, de nem tudom kivonni belőle az érzelmi részét.

Mennyiben változott a nézőkhöz, közönségedhez fűződő viszonyod azáltal, hogy ennyire erőssé vált a digitális lábad?

Sokkal közvetlenebb lett. Eleinte sokan kérdezték, hogy nem hiányzik-e a tévé, de igazából nem sok minden változott? Állandóan kapom a screenshotokat, hogy megosztották a műsoromat, kitették a beszélgetéseimet a nézők. Ugyanazt csinálom, amit eddig is. Viszont sokkal közvetlenebbé formában, amiben én is megtaláltam a saját hangomat. És ez szabaddá tesz! És aztán az ATV-vel a televíziózás is visszatért újra az életembe, ahol az első két évad több adása is rekord nézettségű lett, rendszeresen benne volt a heti top 50 legnézettebb műsorban. Míg a YouTube-on megnézték 150 ezren, a televízióban pedig 440 ezren, ráadásul ez két eltérő célcsoport.

A YouTube mellett a podcast is népszerű trenddé vált, ebben a műfajban is gondolkozol?

Kapok olyan leveleket, hogy szívesen hallgatnák az adásokat a kocsiban is, ami számomra, aki ennyi erőt és energiát fordítok vizualitásra nagyon izgalmas kérdés. Van podcast csatornám, amire elkezdtem tartalmat csinálni - ezek pszichológiai témájú beszélgetések voltak. Szólalj meg! - ez volt a címe a sorozatnak, de nem maradt időm rá, hogy folytassam. Viszont egyre több olyan együttműködésem van, amikor megkeres egy márka akár egészséges életmód vagy sport témában, ami hozzám közel áll és ezeknek már van podcast lába is.

100 ezres Facebook-követő táborral nagy felelősség lehet, hogy milyen márka vagy ügy mögé állsz oda. Gyakran mondasz nemet?

Nagyon erős a szűrő, még úgyis, hogy azt nyilván nem kommunikálom, amit elutasítok. De volt például a közelmúltban egy megkeresés, amiben arra kellett volna buzdítanom a követőimet, hogy töltsék fel a gyermekük fotóját egy online felületre és így nyerhetnek egy külföldi utazást. Hosszan leírtam a márka képviselőjének, hogy miért aggályos mindez etikailag, jogilag, amire az volt a válasz, hogy nem a saját gyerekemet kell posztolnom, hanem olyan családokat és szülőket ösztönöznöm erre, akik megbíznak bennem és ezért majd jó sok pénzt kapok….természetesen elutasítottam ezt a felkérést.

Mennyire kell manapság újítani, frissnek maradni és mennyire nehéz a célközönség fejével is gondolkodni, megérteni, hogy mire rezonál a közönséged?

Alapvetően számokból dolgozom: elérések, megtekintések döntenek. Vannak óriási elérésű csatornák, de én nem passzírozhatom bele magam valami olyanba, ami bár népszerű, de nem én vagyok. Azt csinálom, amiről zsigerileg úgy érzem, hogy jól áll nekem. És jó érzékem van ahhoz, hogy tudjam, melyek azok a témák és kik azok az vendégek, ami érdeklődést hoz. Nem szeretnék olyasmibe belefutni, hogy csak azért csinálok valamit, mert azt remélem, hogy ettől én most nagyon mai, nagyon friss leszek, és ettől majd megnőnek a kattintásaim, mert akik engem néznek és követnek és adott esetben megveszik a hívásomra azokat a termékeket, amiket ajánlok, biztos, hogy kikövetnének, ha olyan dologgal kezdenék foglalkozni, ami leugrik a karakteremről. Ugyanakkor nagy a médiazaj, sok a tartalom, sokszor eszembe jut, hogy talán már elmentünk a falig, de mindig jön egy új lendület, ami továbbvisz.

Most éppen mi az?

Kilátásban van egy nagy volumenű műsorterv, aminek a prezentációját már bemutattuk egy pár cégnek. És most arra várunk – mert ez egy nagy költségvetésű műsor lenne –, hogy vajon sikerül-e. Sokban függünk a piaci környezettől, ami most nem feltétlenül a legideálisabb. Sokan a marketingbüdzséjüket vágják meg leghamarabb, ami szerintem nem a legjobb döntés. De hiszek a szponzorációs formátumban is, mert a műsorral olyan tartalomba csomagolva kapják a hirdetők a reklámot, és olyan platformokon, olyan árukapcsolással, ami szerintem egyedülálló.

YouTube tartalom készül?

Tervek szerint lesz tévés lába is. Nincs akadálya a televíziónak sem, az ATV-vel remek a viszonyunk. Technikai akadálya sincs, mivel ez egy broadcast minőségű, több kamerával felvett, nagyszabású műsor lesz.

Nem hagyományos talkshow lesz ezek szerint?

Beszélgetős formátum, de más körülmények között, több szereplővel. Ez egyfajta szintlépés, de már komolyabb költségekkel, amihez több szponzor szükséges. Nyár végén szeretnék elkezdeni forgatni, és akkor ősszel adásba kerülhet.

Milyen most a piaci környezet, mennyire vált nehezebbé az érvényesülés a regulák és a rengeteg tartalom hatására?

Nagyon hullámzó a véleményem ebben a tekintetben: egyik pillanatban azt érzem, hogy kész, vége, game over, és akkor elkezdek egy másfajta stratégia után nyúlni, és azon gondolkodni, hogy azt a fajta tábort, aki körülöttem van, a kreativitásomat meg a műfajhoz való affinitásomat hogyan tudnám átültetni az üzleti világ egy másik szegmensébe. De aztán kipattan a fejemből valami, felhívok gyorsan egy-két embert, születik egy szuper prezentáció, és elindul egy új projekt, ami meg fellelkesít. Bízom benne, hogy az említett projekt megvalósul, de ha mégsem, akkor kondicionáljuk magunkat arra, hogy ez nem a projekt hibája, hanem a piaci környezet jelenleg nem a legideálisabb. Egy idő után a cégek mindig rájönnek, hogy nem a marketingköltséget kell meghúzni, hanem át kell csoportosítani, vagy hatékonyabban kell elkölteni, mert tartalomra, megjelenésre mindig szükség lesz. Most bizakodó vagyok, nagyon hiszek az ötletünkben.

Tatár Csilla 20 éves televíziós múltjával a TV2-nél kezdte karrierjét olyan műsorokban, mint az Aktív, Magellán, Megasztár, Favorit, Mokka, Szépségkirálynő választás. Később ő lett a köztévén futó Dalnak a háziasszonya, és műsorvezetőként vele debütált a Petőfi Tv is. A köztévét elhagyva saját műsorgyártócéget alapított, így az Atv-n futó, Mondd el Tatár Csillának című talk-showt, már saját gyártásban készítette, immáron producerként. Azóta több műsort is jegyez, valamint véleményvezérként nagy világmárkák nagykövete és arca is.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Gaszner Veronika

A digitalhungary.hu újságírója, a Business Class Magazin főszerkesztője. Több mint tíz éve publikál és szerkeszt elsősorban kulturális és üzleti témákban. Emellett a filmszakmában tevékenykedik …