Miért vásárolja be magát valaki egy használt projektbe?

Miért vásárolja be magát valaki egy használt projektbe?
Magyar-orosz családból származik, igazi „kétnyelvű termék”. Az orosz mellett rengeteg más nyelven is beszél. Immár két éve a Startup Safari Budapest ügyvezetője, emellett a Művészetek Völgye Fesztivál igazgatója. Mindkét rendezvény az élete részévé vált, mint ahogyan sikerrel áll helyt az anyaságban is. Oszkó-Jakab Natáliával beszélgettünk.

Magyar-orosz családból származik, sokat járt itt is, ott is. Magyarul vagy oroszul szokott gondolkodni?

Ez egy érdekes kérdés, nyilván ahol több időt tölt az ember, azon a nyelven kezd el gondolkodni. Volt időszak, amikor kint éltem Oroszországban, ekkor a gondolataim is oroszul forogtak. Igazi kétnyelvű termék vagyok, ami ad egy nemzetközi nyitottságot, nagyobb megértést, esetleg készséget a súrlódások elsimításához. Ez a nemzetközi háttér egy nagy előnyömmé vált: olyan időszakban voltam nemzetközileg nevelve, amikor még ez nem volt jellemző. Minden évben itt is voltam kicsit, meg ott is voltam kicsit, de nem diplomata gyerekként, hanem abszolút a családi helyzetem miatt. Eljártam iskolába Oroszországban és Magyarországon is, ami miatt utána több más nyelvet – az orosz mellett az angolt, franciát, németet, olaszt - is nagyon könnyű volt megtanulnom.

A hétköznapokban több területen is sikerrel állja meg a helyét, a nevével egybeforrt a Művészetek Völgye, a Startup Safari Budapest ügyvezetője, és emellett családanya. Mennyire nehéz ezeket a szerepeket összehangolni, van-e összefüggés az egyes területek között?

A Művészetek Völgye régóta nagy szerelem az életemben, a kislányomat már úgy hoztam világra, hogy a Völgyet vezettem. Így a rendezvény abszolút beépült a családi életembe, és ebbe a helyzetbe érkezett meg a Starup Safari Budapest (SSB). Szerencsére a startupok világa nem állt messze tőlem, hiszen Oszkó Péter, a férjem kockázati tőkebefektető. Így nem ismeretlen nevekkel találkoztam, amikor elkezdtem dolgozni ezzel a projekttel. Nyilván én a szervezési részében viszem a legnagyobb prímet az SSB-ben, de azt hiszem két év alatt sikerült beépülnöm ebbe a szférába is.Összességében az egyes területek közötti mozgás igényel egy kis zsonglőrködést, és mint minden családanyánál, nálam is van az a pont, amikor összecsúsznak dolgok. De szerencsére úgy tudok a kulturális-, illetve a rendezvényszervezési életnek a része lenni, hogy ehhez nem kell minden nap éjszakáznom, ami ha egy kulturális intézmény tagja lennék, akkor simán előfordulhatna.

Nőként mennyire nehéz érvényesülni a magyar vállalkozói világban?

A kulturális élet talán a már említett éjszakai, illetve hétvégi rész miatt még keményebb, mint a magyar vállalkozói világ. Banálisnak hangzik, de minden nőnek biztos családi háttérrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy megállja a helyét az üzleti életben. Olyan hálóra van szükség, ami körülfon, amelynek keretein belül fel tudják osztani a felek a gyermek körüli teendőket. Ez nem azt jelenti, hogy én nem nevelem a gyermekemet, de valljuk be, a hazai oktatási intézményrendszer nem szolgálja azt a gondolatot, hogy valaki 8 órában dolgozzon, hiszen pont annyi időt tud a gyermek is iskolában/óvodában tölteni. Tehát a párok valamelyik felének el kell mennie a gyerekért, míg a másikuk reggelente hordja el otthonról. Persze vannak ennél komoly pillanatok is egy dolgozó anya életében, például amikor felhív egy fontos üzleti partner, de a gyerek éppen torka szakadtából sír. Ember legyen a talpán, aki ilyen helyzetekben hideg fejjel tud gondolkodni arról, hogy éppen miként hozza össze a kettőt.

Mikor, honnan és milyen okból jött az ötlet, hogy részt vegyen a Startup Safari Budapest projektben?

Kovács Péterék (a Startup Safari Budapest társalapítója) előbb a férjemet, Oszkó Péter kockázatitőke-befektetőt keresték meg, hogy vegyen részt ebben az SSB-ben. Később én, mint rendezvényszervező csatlakoztam a csapathoz, de addigra azért már kacsintgattam is ebbe az irányba, tanulgattam, ízlelgettem a különböző projekteket. Alapvetően a fiúk szakmai tudása és kapcsolatrendszere mellé szükség volt egy új szervezési megközelítésre, amit biztonsággal meg is tudtam adni, hiszen ekkorra már három fesztiválért feleltem. Persze ez az egész egy kicsit kilépés volt a komfortzónámból, olyan „nézzük meg, hogy tudom-e csinálni, menni fog-e?” dolog. Végül aztán beletanultam az egészbe és egymásra találtunk a többiekkel.

Miért pont a főváros a rendezvény bázisa?

A Startup Safari Budapest egy franchise történet, nagyon sok fővárosban van jelen az esemény, ezért van egyfajta „fővárosok találkozója” hangulata. De például Németországban már több városban is tartanak ilyen rendezvényt.

Ki lehet jelenteni, hogy Budapest Európa Szilícium-völgye?

Budapest törekszik rá, hogy Európa Szilícium-völgye lehessen, hiszen nagyon sok klassz kezdeményezést találni a fővárosban. Eközben egy INPUT programnak hála a vidéki ökoszisztéma felélesztésén, létrehozásán is dolgozunk: Győrben elég nagy most a mozgolódás, de Sopronban, Debrecenben, Szegeden és Veszprémben is elkezdődött egy kiváló együttműködés.

Ennek ellenére sajnos kijelenthető, hogy Magyarország „vízfejű”. Ugyanakkor a pandémia ezen pozitív irányban változtatott, hiszen nagyon sokan elkezdtek vidéki lakhelyek után kutatni, ami növelte az egyes vidéki városok népsűrűségét. Ezeken a helyeken – köszönhetően az említett migrációnak - elkezdett kiépülni a startup-infrastruktúra: több lett a partnerünk, új piacok nyíltak. Felélénkülni látszik tehát a vidéki élet is, így csak remélni tudom, hogy ilyen téren egyre decentralizáltabbak leszünk.

Érdekes, amit mond, hiszen sokan pont azzal vádolják a hazai startuposokat, hogy egy rendkívül belterjes világot építettek ki. Ezek szerint ez nem igaz?

Én úgy fogalmaznék, hogy ez egy nyitott és sokszínű világ, ugyanakkor csak egy nagyon speciális tudással lehet érvényesülni benne. Nagyon sok az úgynevezett „szerencsevadász”, akik egy semmilyen elképzeléssel és csapattal kitalálják, hogy startup vállalkozást alapítanak. Őket nyilván kevésbé fogadja be a hazai közösség, mivel a tapasztaltabbak gyorsan átlátnak rajtuk. Ennek ellenére abszolút nem érzem, hogy nagy lenne a bezárkózás.

Van-e bármiféle felmérés arról, hogy jelenleg hány startup cég működik ma Magyarországon, s hogy ezekből hány igazán sikeres? Egyáltalán mi kell ahhoz, hogy egy startup sikeres legyen?

Erre nincsen kimutatás, a startup nem egy KSH-kategória. Persze ki lehetne számolni, hogy hány 5 évnél nem régebbi cég működik Magyarországon, és hogy annak hány százaléka startup. Úgy becsülöm, hogy több száz ilyen cég működhet, akik kicsit jobban számontartják 1200-1300 céget szoktak említeni.

Egy startup sikere több faktorból áll össze: a jó ötlet mellett szükség van a jó menedzsmentre, jó gondolkodású emberekre és megfelelő elszántságra. A zenekarokhoz hasonlítva: ha van egy klassz dala a bandának, de szétcsúszottak a tagok, akkor nem biztos, hogy abból lesz egy sikeres zenekari pályafutás. Kell hozzá egy jó menedzsment, egy jó kiadó, megfelelő marketing eszközök, amivel megtalálhatják a közönségüket, a fellépőhelyeket. Ugyanezt lehet megfogalmazni a startupok esetében is.

Milyen irányban szeretnének fejlődni az SSB-vel a következő időszakban?

A Startup Safari Budapest alapvetően egy fizikai rendezvény, de én ezt pont nem ízlelhettem meg, hiszen ugyan tavaly tavasszal a hagyományos formára készültünk, de végül az online térbe kényszerültünk. A rendezvényt ugyanakkor így is sikerrel abszolváltuk, mi voltunk az első nagy online konferencia Magyarországon, összesen 180 előadást sikerült átterelnünk a virtuális térbe.

Számomra nyilván kihívás lesz majd, ha jövő áprilisban két év online konferenciázás után már egy fizikai rendezvényt kell lebonyolítanom. Főleg úgy, hogy ugyan már 2019-ben is voltak olyan tapasztalatok, hogy mit kellene kicsit másképp csinálni, de azóta haladt a világ. Az SSB-nek kiemelt figyelmet kell szentelnie a látogatói szokásoknak, illetve rajta kell tartania a kezét az egész startup ökoszisztéma ütőerén. Emellett szeretnénk tovább nyitni a külföldi országok felé - ahogyan azt egyébként már az online konferenciák alkalmával is tettük –, hogy a budapesti rendezvényünk egy fontos ökoszisztéma eseménnyé váljon.

És mit lát általánosságban, a hazai startup világnak melyek a főbb fejlődési irányai?

Gyakran gondoljuk magunkról, hogy az európai Szilícium-vögy vagyunk. Ez már önmagában egy fejlődési irányt jelent. A piaci szereplők összetartanak abban, hogy ez meg is valósuljon. Az alapvető célunk, hogy valaki ne úgy váljon a nemzetközi startup világban láthatóvá, hogy kijutott a Szilícium-völgybe, hanem hogy itt, Budapesten fussa be ugyanazt a nemzetközi karriert. És mint már említettem a hazai startup ökoszisztéma nagyon befogadó, pozitív a közösség, drukkolunk és segítjük egymást. Nyilván a versenyszellem is azért megvan, de az látható, hogy a szereplők nagyon szeretnének összefogni, hogy szintet léphessenek a régióban. Ennek a Startup Safari Budapest szerintem egy nagyon jó eszköze.

Végül térjünk ki egy kicsit a startup piac üzleti oldalára. Miért éri meg befektetni egy „használt projektbe”, s mit kaphatnak a vállalkozók a mentoraiktól?

A befektetők mindig egy új utat nyitnak meg: lehet, hogy egy projekt alapötlete velejében jó, de hiányzik valami hozzá, amitől nem úgy megy ahogy kéne. Lehet, hogy az alapítók ragaszkodnak egy olyan ideához, amit a piac már túlhaladott...Egy jó befektetővel és inkubációs programmal ezeken túl lehet lendülni, és a projekt tovább tud lépni egy következő szintre. Ez mind a Startup Safari Budapest, mind a Művészetek Völgye Fesztivál esetében megfigyelhető.

Utóbbinál például volt egy elidősödött csapat, akik már nem tudtak lépést tartani az aktuális könnyűzenei trendekkel, az állami támogatásokkal és a szponzorációval, a jegybevétellel nem törődtek, csak próbáltak túlélni. Emiatt az eredeti programstruktúra nagy hiányt szenvedett: eltűnt a fesztiválról a színház és a komolyzene. Egy fiatalos csapattal azonban - kihasználva a közösségi média varázsát, egy jó honlappal, klassz kommunikációval – hozzá tudtuk adni a fesztiválhoz azt a pluszt, ami addig hiányzott, így vissza tudtuk hozni az említett, jól bevált elemeket, és újakat is be tudtunk illeszteni (értsd újcirkusz).

Összességében azt gondolom, hogy ha az embernek rengeteg jó ötlete van, érdemes megvalósítani őket. Van azonban nagyon sok értékes projekt, ahol lehet, hogy hiányzik az a kicsi plusz, amit a mi befektetői csapatunk tud adni. Ezeket el kell fogadni, és meg kell tanulni, hogy hogyan tudsz valamihez hű maradni, és egyben meg is újítani azt.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Latyák Balázs

"Vannak olyan írók-rendezők, akiknek jobb, ha nem állnak színpadra" - mondta 2011-ben Rusznyák Gábor rendező a kaposvári színművészeti egyetemre való felvételim során. Igaza volt, mert az írás beszél …