Nagyon frappáns hasonlatot mondtál arra, hogyan működik a biztosítás a Digital-Media Hungary konferencián tartott előadásodban. Elmondanád újból?

Igen, úgy szólt, hogy a biztosító és a maffia abban hasonlít egymásra, hogy mindketten tudják, hányan fognak meghalni, csak a maffia tudja a nevüket is. De komolyabbra fordítva a szót, a biztosítás alapvetően akkor kerül szóba, ha van egy kockázat, ami ha az egyén életében bekövetkezik, számára nem kezelhető anyagilag. Ezért eladja a kockázatát egy biztosítónak, amely ezt egy bizonyos áron megveszi tőle. A biztosítók alapvetően kockázatkezeléssel foglalkoznak és veszélyközösségeket hoznak létre.

Ez mit jelent pontosan?

A veszélyközösségek olyan embercsoportok, akik ugyanattól tartanak – de tudjuk, hogy nem mindenkivel fog ez a bizonyos esemény megtörténni. Összeadják a pénzüket, és akivel megesik, a hirtelen felmerülő kiadásokat a közös pénzből tudják finanszírozni. A közös félelem lehet például egy kritikus betegség, baleset vagy rokkantság.

Mik a fő félelmeink?

Készítettek egy nemzetközi felmérést arról, hogy mitől félnek a leginkább az emberek pénzügyi téren. Ezek teljesen univerzálisak: mi történik, ha nem tudok 65 éves koromig dolgozni? Mi történik a családommal, ha nem érem meg a nyugdíjas kort? Mennyi pénzre van szükségem nyugdíjasan? Megfelelően tudom-e majd a gyerekemet támogatni? Ezek a félelmek jellemzően a családalapítás életszakaszában jönnek elő, azonban a biztosítási díjfizetést érdemes fiatalon elkezdeni, mert nem mindegy, hogy tíz vagy harminc év áll rendelkezésre ugyanazt az összeget összegyűjteni. A fiatalok például rendszeresen jócskán felülbecsülik az általuk fizetendő biztosítási díjat, ami visszatartó erővel bír, és halogatják a gyűjtögetés elkezdését.

Milyen szempontokat figyel egy biztosító a veszélyközösség létrehozásakor?

Négy jól meghatározható feltétel van. A közösségnek homogénnek kell lennie, ezen kívül lényeges a megfelelő nagyság is, hogy elegen legyenek. Fontos, hogy a egyértelmű legyen az esemény, amitől tartanak. Sajnos az életbiztosítások esetében ezt egyszerű teljesíteni. Lényeges az is, hogy véletlenszerű legyen, azaz bizonytalansági tényező legyen benne. Ebből következik, hogy csak jövőbeli eseményre lehet biztosítást kötni.

A konferencián tartott előadásod címe „A piac varázsgömbje” volt, és számomra valóban az jött le belőle, hogy a biztosítók egyfajta jövendőmondók, a jelenlegi információk alapján megpróbálnak a jövőbe látni, azaz egy-egy nem várt esemény kockázatát előre belőni. Pontosan milyen típusú adatokból dolgoznak a biztosítás matematikusok?

Többféleképp meg lehet közelíteni ez a kérdést, egyfelől onnan, hogy mennyire széleskörű az adatgyűjtés. Alapvetően aggregált adatokból dolgozunk, nyilvános hazai és nemzetközi statisztikai adatokból – például KSH, Eurostat. De időről időre a saját állományból is fontos adatokat tudunk gyűjteni, hiszen a saját ügyfelek a legrelevánsabb csoport számunka. Emellett egy nemzetközi biztosító például biztos, hogy nem csak a magyar statisztikákat fogja megvizsgálni, és az is a jó, ha minél nagyobb merítésből nyeri ki azokat az adatokat amikre szüksége van, mert így pontosabban lehet számolni. Lehet például egy nagyon ritka betegség, amelyre Magyarországon nincs eset, de a régióban például feljegyeztek már tizet – ebből már lényegesebb több információ áll rendelkezésre.

Említetted a tartalékolás fontosságát a biztosítóknál. Ilyenkor a biztosítók a számukra legrosszabb forgatókönyvet veszik alapul, azaz arra fogadnak, hogy a biztosított esemény, kockázat mindegyik érintettel megtörténik – és így mindenkinek fizetni kell?

Igen, ezt egy példával szemléltetve úgy lehetne elmondani, hogy ha van egy betegség, amelyet egymillióból ezer ember kap el a statisztikák szerint, és ezer ember veszi meg a biztosítást és alakít így ki egy veszélyközösséget, akkor egy dolgot nem tud a biztosító. Hogy azt az ezer embert fogadta-e be a veszélyközösségbe, akikkel ez meg fog történni. Ennek kicsi a valószínűsége, de előfordulhat - ezért is fontos a folyamatos tartalékolás.

Mi volt a legfurcsább kérés, biztosítási cél, amivel találkoztál?

Mivel már 15 éve foglalkozom biztosításokkal, így sokminden szembejött már. Egyszer valaki például arra szeretett volna biztosítást kötni, hogy száz évre hibernálja magát – itt a kockázatot, amire védelmet kért, az jelentené például, hogy elromlik a hibernáló gép, vagy meghal lefagyasztás közben. De a kisállatbiztosításokat is mindig keresik – és bár életbiztosítók vagyunk, a törvényben az emberi élet meghatározása szerepel, így a MetLifenál ilyen igényeket nem teljesítünk. Van viszont olyan biztosító, amelyiknek ez is megtalálható a portfoliójában. Sokan kérnek plasztikai sebészeti, fogászati kezeléseket is, amelyekre azonban nincs biztosítás a nagy kártérítési összegek miatt. Kevesen tudják, de van már cyberbiztosítás, adatvédelem, adatlopás, adatsérülés, hasonlók esetére.

Ilyen különböző igényeket hogyan lehet számszerűsíteni?

Az alap mindig az, hogy a fogyasztónak milyen kockázatai és félelmei vannak. A rizikófaktorok meghatározása, a termékfejlesztés egyszerűbb, mint sokan gondolnák – attól függ, mire van igény, a fogyasztó mit szeretne, tehát keresleti oldalról közelítünk. Van azonban kivétel, olyan eset, amit tudnánk ugyan biztosítani, de nem érné meg. Sok ember szeretne arra kötni biztosítást, hogy például három hétig náthás és nem tud dolgozni, vagy a gyerekkel egy hétig való otthon szeretne maradni. Azonban itt alapvetően egy olyan díj jönne ki, amit a fogyasztó nem akarna kifizetni, ezért nem is biztosítjuk az ilyen eseteket.

Említetted, hogy a kritikus betegségekre kötnek sokan biztosítást mostanában. Milyen betegségek vannak benne és miben különbözik egy életbiztosítástól?

A kritikus betegségek védelemben a három leggyakoribb betegség itthon a rosszindulatú daganat, az infarktus és a stroke, de összesen ötven ilyen betegséget biztosítunk. Ezt a fajta biztosítást, ami alapvetően a kórházi kezelés költségeinek fedezésére szolgál, egy dél-afrikai orvos találta fel, és 1983 óta létezik. lyen esetekben az életbiztosítás nem fizet, hiszen nem halt meg a bitzosított, és a rokkantbiztosítás sem, mert azt később állapítják meg. A biztosítók bevállalták, hogy egy diagnózisra szóló életjáradékot biztosítanak ilyen esetekben.

A koronavírus járvány hogyan változtatta meg a biztosítói piacot?

Úgy látjuk, sokkal tudatosabbak lettek a fogyasztók az utóbbi egy-két évben, hiszen testközelből tapasztalhatták meg, hogy lehetnek betegek, történhet váratlan esemény velük. A fenti kritikus betegség védelem iránt is megnőtt az érdeklődés. Mára a megtakarítási biztosításokat és a védelmi csomagokat majdnem egyenlő arányban keresik az emberek, míg régebben csak megtakarítást értékesítettek a biztosítók.

Adja magát a kérdés: a koronavírusra fizetnek a biztosítók? Például ha valaki emiatt esik ki több hétre vagy hónapra a munkáól vagy szorul kezelésre?

Igen és nem. A covidból eredő betegségre tudnak téríteni a biztosítók, és a legtöbben a vírus szövődményeiben haltak meg. Adódhat a kérdés, hogy miért vállalják be ezt a kockázatot? Azért, mert a koronavírus nem egy tervezhető dolog, ha például egy laborból jött volna a vírus, az kizáró ok lenne. Ebből kiindulva a háborból származó károkra sem fizetnek, mert egy-egy nagyobb konfliktus nem hirtelen váratlanul szokott kialakulni.

Említetted, hogy 2012 decembere óta gendersemleges a biztosítási díjak számítása az Európai Unióban. Ez mit jelent pontosan?

Igen, egy uniós direktívára kellett átállni. Előtte a nőknek olcsóbb volt a díj, a férfiaknak drágább – a nők ugyanis statisztikák szerint egészségesebbek. 2012 óta a gendersemlegesség jegyében ugyanannyit fizet egy hasonló életúttal rendelkező nő és férfi is, ami azt jelenti, hogy a nőknek drágább lett azóta biztosítási díja az EU-ban, a férfiaknak pedig olcsóbb.

A dohányzást hogyan kezelik a biztosítók? Mekkora rizikófaktornak számít?

Biztosító válogatja, havi pár szál cigaretta esetén még nem biztos, hogy díjat emelünk, de egy komoly dohányos biztosan emelésre számíthat.

Hogy áll Magyarország az életbiztosítás terén, és mekkora az átlagos biztosítási összeg?

Míg Angliában például előbb tesznek félre nyugdíjra a fiatalok, mint saját lakásra, Magyarországon sajnos elég alacsony az életbiztosítási penetráció, és alacsonyak a biztosítási összegek is. Az átlagos biztosítási összeg mindössze egymillió forint. Ennyiből tudjuk, hogy sem magán, sem állami ellátásban sem lehet meggyógyulni egy súlyosabb betegség esetén.

Milyen trendek vannak most a biztosítási területen?

Mindenképp felhívnám a figyelmet a hitelbiztosításra. Az utóbbi évek nagy hitelfelvételi boomjában nem ritkák az 50-60-70 milliós hitelösszegek sem - a hitelfelvevő halála esetén pedig ottmarad a havi nagyösszegű kiadást jelentő törlesztő a hozzátarozóknak, mivel ahogy mondtam, kevesen kötnek életbiztosítást. Ezt komoly kockázatnak tartom.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!