- Az infláció megugrása és az ellátási láncok rendeződése milyen hatással volt az e-kereskedelem profitabilitására?
- Minden e-kereskedő cég logisztikai vállalat is egyben, és az ebben elért hatékonyság határozza meg nagyban a sikerességét. A logisztikának is két ága van, egyrészt a beszerzés, másrészt az áruk értékesítése az vásárlók felé. Nagyon eltérő feladatokat jelent, ha valaki hazai beszállítókkal dolgozik, vagy ahogy mi, főként távol-keleti partnerekkel. Az ügyfelekhez is el lehet juttatni a termékeket futárszolgálatokkal, saját logisztikával vagy a most gyors felfutásban lévő csomagautomatákkal. Ez utóbbi igen izgalmas, és nagy a verseny a szolgáltatók között. A cél, hogy minden nagyvárosban néhány perc sétatávolságon belül legyen csomagátvételi lehetőség. Ehhez jelentős fizikai infrastruktúra beszerzésre van szükség, informatikai fejlesztés is kell, ki kell gazdálkodni az üzemeltetést. A csomagautomatás termék átvételi mód egyszeri jelentős befektetése lehetővé teszi, hogy alacsonyabb költség mellett tudják a vásárlók a csomagjukat megkapni – ez pedig az e-kereskedelem növekedésének egyik motorja lehet a közeljövőben. Különösen igaz ez a válságos időben, amikor az 1500 forintos házhozszállításhoz képest akár féláron is elérhető a csomagautomata.

- A költségek lesznek a fontosabbak a várható válság miatt a vásárlóknak?
- Megnő ennek a szerepe, de nem mehet mindez a szolgáltatási minőség rovására. Kiemelt szerepe van a gyorsaságnak és a megbízhatóságnak. A régiós egyes piacain jelentős eltérések vannak, a cseh vagy a lengyel piacon nem lehet labdába rúgni, ha egy-két napon belül nem érkezik meg az áru. Ha 5-7 nap múlva éri csak el a vevőt az áru, akkor már jó eséllyel át se fogja venni – az e-kereskedő pedig nem csak a bevételtől esik el, hanem ottmarad neki az oda-vissza szállítás költsége is.

- A Covid után mennyire tudta tartani az e-kereskedelem a korábbi dinamikáját?
- Óriási ugrást hozott az eleve gyors fejlődésű e-kereskedelemnek a Covid miatti kényszerű lezárás. Amikor nem lehetett máshol vásárolni, mindenki online vásárolt. De nem csak meglévő szereplők osztoztak ezen, olyan cégek is néhány hónap alatt bevezették a házhozszállítást, akik korábban erre sosem gondoltak volna - elég itt a vezető gyorsétteremláncokra gondolni. A válságok mindig ugrásszerű innovációkat hoznak, és ez most sem volt másképp. 2020-ban becslések szerint megduplázódott a webshopok száma Magyarországon. Ezek többsége azonban nem tudott hosszú távon is hatékonyan működni. Azok tudtak jól kijönni ebből a helyzetből, akiknek volt árukészletük, munkavállalójuk, amikor kvázi lerabolták a fogyasztók a készleteket. 2021 már inkább a kijózanodás éve volt, a visszanyitás egy alacsonyabb növekedést hozott. A 2022-es évben újabb sokkok érkeztek, az infláció megugrása mellett a logisztikai láncokban fennakadások keletkeztek, és még az orosz-ukrán háború is tovább nehezítette a helyzetet.

- Milyen hatások voltak az ellátási láncokban, számíthatunk ebben normalizálódásra?
- Mi alapvetően tartós fogyasztási cikkekel foglalkozunk, amik távol-keleti, főként kínai termelésből származnak. Ennek volt egy beállít logisztikai rendszere, aminek központi eleme volt a viszonylag olcsó konténeres hajós áruszállítás. Amikor az időben eltérő lezárások és újranyitások miatt a konténerek nem ott voltak, ahol lenniük kellett volna, a korábban 2500-3000 dolláros konténerenkénti hajózási költségek 15-16 ezer dollárra emelkedtek a túlkereslet miatt. Amikor 2021-ben megjelent a fejlett világban újra a nagy kereslet, Kínában még lezárások voltak, ez pedig az alapanyagok árában és a gyártásban is gyors áremelkedést hozott. Mindezek hatására a szállítási idők is kitolódtak. A mi szempontunkból mindez nem csak az áremelkedés miatt okozott nagy kihívást, hanem a tervezésben is. Míg 2020 előtt egy karácsonyi megrendelést elég volt júliusban leadni, szeptemberben feladták, és októberre már tudtuk a fogyasztóknak szállítani, 2021-ben már júniusra kérték a megrendelést, tavaly pedig áprilisra. A megrendelés pedig nagyon átgondolt tervezést és persze előre fizetést, finanszírozást is igényelt.

- Jól értem, hogy a drágábban, jóval korábban megrendelt áruk miatt mindenképp nagy inflációra kell számítani?
- A 2022-es évben a korábban, magasabb árakon megrendelt, drágább szállítási költséggel behozott áruk árazására még más körülményeknek is árfelhajtó hatása volt. Mire megkezdődtek a kiszállítások, a várható gazdasági nehézségek miatt a kereslet is csökkenni kezdett. Mindez nem csak ránk, hanem minden piaci szereplőre igaz. Ami ezen felül a magyar helyzetet nehezíti, az a forint árfolyam gyengesége. Amikor 2022 tavaszán megrendeltettük az árukat, és leszerződtünk, akkor 360 forint körül alakult a dollár árfolyama, amikor megérkeztek az áruk, akkor 420-440 forint volt az árfolyam. A különböző termékcsoportoknál lehetnek bizonyos eltérések, de a dollár árfolyam és a szállítási költség voltak azok, amik a legnagyobb hatással az árakat feljebb vitték.

- A 2022-es második féléves erős inflációs nyomás után mire számíthatunk a 2023-as évben?
- Míg eddig minden szempontból erős volt az áremelkedés, mostanra több jó hír is érkezett. A dollár árfolyama idén év elején a korábbi 370-es szintre süllyedt vissza, így ha úgy tetszik, ez deflációs helyzetet teremtett. A tengeri konténeres áruszállítás költsége a 15-16 ezeres csúcsok után 4-5 ezerre csökkent. Igaz ugyan, hogy ez magasabb a Covid előtti szintnél, de ez nagyon jelentős különbség. És hogy ez miért lényeges? Nagyon eltérő, hogy mekkora értékű terméket lehet egy konténerbe tenni, okostelefonból persze sok százezer dollárnyit is, de jellemzően 10-30 ezer dollárnyi termék van. Nagyon nem mindegy, hogy a szállítási költség a termék értékének 50-100 százaléka, vagy csak 25-30 százaléka.

- Mennyire tudták az e-kereskedők a költségeiket a fogyasztókra tovább hárítani?
- Olyan jelentős költségemelkedés volt, hogy ezt a piac nem tudta volna elviselni a kereslet drasztikus csökkenése nélkül, így szinte minden kereskedő arra kényszerült, hogy csak részben hárítsa tovább a többletet. jellemzően mindenhol csökkent a tranzakciók száma. A bevételek, többek között az infláció miatt, kevésbé estek vissza, mint a tranzakció szám. Az Alindánál 2022-ben nagyságrendileg szinten tudtuk tartani a bevételeket a 2021-es bázis évhez képest, de ez a korábbi évek növekedésének tükrében nem a legjobb hír.

- Az árak emelkedése megállhat az idei évben, felpörgetheti ez ismét a piacot?
- A korábban említett hatások miatt csökkennek a beszerzési árak, de az árukészletek átfutási ideje miatt több hónapba is telhet, amíg ez a fogyasztói árakban megjelenhet. Ha a forint tartja az év elejei szinteket, akkor tavasszal akár árcsökkenést is láthatunk az e-kereskedelemben, ami fogja tudni segíteni a forgalmat is. Az azonban igen nehéz kérdés, hogy mi lesz az emberek fogyasztási kedvével a téli rezsiszámlák, a februári adóbevallás és tradicionálisan gyenge karácsony utáni kereslet után. De minden rosszabb periódus után jön a felívelés, így bár küzdelmes évnek várom a 2023-ast, de növekedést várok.

- A növekedésre építő szereplők akár hátrányba is kerülhetnek a magasabb kamatok miatt az óvatosabban növekvő cégekkel szemben?
- Két e-kereskedelmi stratégia létezik: vagy a folyamatos pénzügyi eredményesség mellett akarnak a cégek bővülni: vagy a piaci részesedés maximalizálása a cél, akár veszteséges működés mellett is. Mi és a kisebb magyar szereplők az első kategóriába tartozunk, míg a külföldi szereplők inkább a másodikba. Ez alacsony kamatok mellett működött, de 10 százalék feletti kamatoknál jó eséllyel nem. Mindez nem csak magyar, de európai szinten is a piac tisztulását, koncentrációját fogja elhozni.

- Jönnek majd akkor hozzánk is a globális e-kereskedelmi multik?
- A legnagyobb európai szereplő, a lengyel Allegro Group felvásárolta a cseh Mall csoportot. Nekünk erre kell nagyon figyelni, és nem Amazonra. A kelet-közép-európai piacot egy nagy helyi versenyző tudja hatékonyan centralizálni, az Amazonnak a mi országaink egyszerűen túl kicsik, és vannak még jobb dealek számukra. Másrészt már elég érettek a piacaink, hogy ne tudjanak túl nagy eredményt elérni – miután Lengyelországban is messze állnak a sikertől, nem valószínű, hogy ők további, ráadásul kisebb régiós piacokra belépnének.

- Mire kell figyelniük a hazai e-kereskedőknek, ha nem az Amazontól kell tartani?
- A legnagyobb veszély minden hazai e-kereskedőre, hogy bejön egy cseh, lengyel, szlovák vagy román konkurenciája. Sokan nem látják még mindig be, hogy milyen gyorsan le tud tarolni egy-egy részpiacot egy hatékony, jól felkészült szereplő. A Kifli.hu kiváló példa arra, hogy egy olyan piacon tudott kiváló stratégiával tarolni, ahol már 20 éve jelen volta GRoby és 8-10 éve a Tesco. A példákat lehetne sorolni, nagyon jelentős a beáramlás. De amíg a régiós webáruházak felfogták, hogy a fennmaradáshoz elengedhetetlen a régiós terjeszkedés, itthon még mindig meglepően sokan nem értik ezt. Azért nem lehet egy csak a 10 milliós magyar piacon műkőd webkereskedő sikeres, mert hiányzik a méretgazdaságos működés feltétele. Lehet ma még úgy tűnik, hogy találtak egy-egy nagyon speciális részpiacot, és jól megy az üzlet, de ez pillanatok alatt fordulhat, ha egy több országban működő konkurencia megjelenik. És senkinek ne legyenek kétségei, minden területen lesz ilyen!

- Hogyan tudnak a magyar e-kereskedők a növekvő versenyre felkészülni?
- Először is meg kell érteni, hogy csakis a folyamatos növekedés, a nemzetközi terjeszkedés tud nagyobb volument és így alacsonyabb beszerzési árakat eredményezni. Másrészt a szükséges képzett munkaerő biztosítása a kulcs – ezért kezdtünk bele az Ekereskedelmi Akadémiába. Ennek keretében minden szükséges tudást meg tudunk adni, többek között a sikeres külföldi terjeszkedéshez. Aki nem harapja ki a részesedést a külföldi piacokból, azt meg fogja enni a külföldi konkurencia. Ezért 2023-ban minden hazai e-kereskedőnek kiemelten kell kezelnie ezt a kérdést.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!