Már ötvenötezren Bubiznak - interjú Rékasi Tiborral

Már ötvenötezren Bubiznak - interjú Rékasi Tiborral
A városokban használt okos megoldásoknál mindig elsődleges szempont, hogy élhetőbbé, szerethetőbbé tegye a környezetet, a sikeres MOL Bubi közbringarendszer is ezt szolgálta – állítja Rékasi Tibor. A T-Systems Magyarország vezérigazgatója szerint az adat a 21. század olaja.

Rékasi Tibor előadást tart az Internet Hungary konferencián. Előadásának címe és témája: 
A nagy projektek adatgeneráló képessége. „Futár, MOL Bubi az egyik legismertebb megoldások, melyek közös jellemzője, hogy működésük során rengeteg adat keletkezik. Ezek azonban nem melléktermékek, hanem fontos nyersanyagok is. Másodlagos hasznosításukkal jelentős mértékben javítják a felhasználói élményt. Az intelligens algoritmusok fenntartható városokat eredményeznek, alkalmazásukkal mindig lesz használatra kész bicikli a sarkon.”

– A Bubi rendkívül sikeres projekt. Rengetegen, külföldiek és magyarok is használják nap, mint nap. Az elején azonban volt némi késlekedés. Mi volt ennek az oka?
– A Bubival nagyon komplex, egyedi projektet valósítottunk meg, és ez járt némi kockázatvállalással is. Hogy csak egy példát említsek: számos európai városban van közbringa-rendszer, de a legtöbb helyen a biciklik nincsenek ellátva fedélzeti számítógéppel. Nekünk ezt a magyar rendszerben meg kellett oldani, ennek a fejlesztése és tesztelése került az eredetileg tervezettnél több időbe. De pont a hosszú – részben nyilvános – tesztidőszaknak köszönhetően a kerékpárok ma üzembiztosan működnek. A MOL Bubi az egyik legjobb példa arra, hogy bár az indulás nem volt zökkenőmentes, az idő és a rendszer minket igazolt. A T-Systems Magyarországnál az egyik fontos feladatunk, hogy azokat a technológiai szinten elérhető szolgáltatásokat, amelyek a világban már megtalálhatóak, de még nem elterjedtek, elhozzuk, elérhetővé tegyük. Kockázatok, különösen az ehhez hasonló komplexitású feladatoknál mindig vannak, de ezekből mindig tanulunk, és próbáljuk minimalizálni a negatív hatásokat.

– Milyen tapasztalatok vonhatók le egy ekkora projekt beindításából és működtetéséből?
– A legfontosabb tapasztalat az a sokat hangoztatott mondásunk, hogy amit digitalizálni lehet, azt előbb-utóbb digitalizálni is fogják, nekünk pedig keresnünk kell ezeket a látszólag új területeket. Ki gondolt volna például pár évvel ezelőtt a biciklikre hálózati eszközként? Azzal, hogy ilyen projekteket valósítunk meg, új kompetenciákat is fejlesztünk, ezeket pedig a későbbiekben más projekteknél is tudjuk hasznosítani.

– Mennyien használják manapság a Bubit?
– A most szeptemberben két éves a Bubi rendszerében több mint 55 ezren regisztráltak. Érdekesség, hogy ők együtt több mint két millió kilométert tettek meg a biciklikkel. Folyamatosan bővülnek a dokkoló állomások, annak érdekében, hogy minél több helyen lehessen használni a kerékpárokat, így hamarosan már 112 gyűjtőállomás lesz a városban.

– Ekkora adathalmazzal mit tud kezdeni másodlagos módon a T-Systems?
– Az adatokból nyert információkból alapvetően előrejelzéseket tudunk tenni, amelyek amellett, hogy megtakarítást eredményezhetnek, jelentősen növelik a felhasználói élményt és elégedettséget. A Bubinál például az adatokból előre tudjuk jelezni a használatot, vagyis nemcsak észrevesszük, ha egy dokkoló üres, hanem akár előre tudjuk jelezni, ha egy adott napszakban kiürül. A használati adatok alapján pedig még a meghibásodás előtt jelezni tudjuk, ha karbantartás szükséges.

– Mekkora üzlet rejlik az adatokban? Különösen az ilyen sokrétű adathalmazban?
– A digitális technológia térnyerésével, a szenzorokra épített világban minden pillanatban óriási mennyiségű adat keletkezik, és ez lehetővé teszi a valóság egyre pontosabb, mért adatokon alapuló leképezését. Azt szokták mondani, hogy az adat a 21. század olaja, és az analitika pedig a finomító. Mindez azt is jelenti, hogy az adatok összegyűjtése, strukturálása és elemzése fogja meghatározni az alapvető üzleti döntési folyamatokat is. Ez a tendencia már napjainkban tetten érhető, de a jövőben még inkább fokozódni fog. Elég csak arra gondolni, hogy jelenleg mintegy 23 milliárd eszköz van valamilyen formában hálózatra kötve, 2020-ra ezek száma meghaladja majd az 50 milliárdot.

– Mennyivel lehet még kényelmesebbé tenni a szolgáltatást, ha ennyire ismerjük a felhasználóinkat?
– Az adatok elemzésével egyre pontosabban lehet felmérni a felhasználói szokásokat, és minden cég érdeke, hogy szolgáltatásai, termékei minél inkább felhasználóbarát módon működjenek. Maradva a Bubinál: a beépített fedélzeti számítógép és GPS révén a kerékpárok helyzete és státusza folyamatosan nyomon követhető. Ennek megfelelően tudjuk, ha egy dokkolóban, ami különösen népszerű, éppen nincs elég bicikli, és más állomásokról tudnak odavinni kerékpárokat.

– Ön szerint ez a fajta adatgyűjtés hova vezet majd? Vajon például egy városfejlesztéshez, illetve egy smart city kialakításhoz nyerhető-e, és ha igen miképpen, a Bubihoz hasonló projektekből értékelhető adat?
– Az infokommunikációs technológiáknak köszönhetően a városlakók szokásai egyre inkább feltérképezhetők, rengeteg olyan megoldást tudunk mondani, ami ezekre a szokásokra reagálva könnyíti meg a mindennapi életet. A legszembetűnőbb példák a közösségi közlekedésből származnak. A közlekedés-tervezésben fontos kérdés az emberek mozgási mintája a városban. Ha ismernénk az összes ember mozgási mintáját például, hogy hányan szeretnének Budafokról Újpestre menni kedden délelőttönként, akkor időre, irányra optimalizált közösségi közlekedést lehetne tervezni. Ha itt még nem is tartunk, a korszerű forgalomirányításnak köszönhetően a járatokra fedélzeti utasszámláló berendezéseket tehetünk, amelyek többek között a járatoptimalizálást segítik elő, így a korábbiaknál sokkal jobban lehet követni a járatok kihasználtságát, és gyorsabban lehet reagálni az utazási szokások megváltozására. Ezen felül lehetőség nyílik arra is, hogy a forgalomból származó, valós idejű adatok segítségével a városokban kialakuló dugókat előre lehessen jelezni, akár azelőtt lehet már lépéseket tenni a torlódások felszámolására, mielőtt ezek szemmel láthatóak lennének az utazóközönség számára is. Például buszjáratokat lehet alternatív útvonalakra terelni, ha tudjuk, hogy egyébként csak a dugóban állnának a járművek az utasokkal együtt. A városokban használt okos megoldásoknál mindig elsődleges szempont, hogy élhetőbbé, szerethetőbbé tegye a környezetet, mindez persze csak úgy lehetséges, ha az ott élők igényei, szempontjai is érvényesülnek.

Bemutatkozás

– Tanulmányok: Budapesti Kereskedelmi Főiskola, Végzettsége: közgazdász
– Karrier info: 2013-től T-Systems Magyarország Zrt., vezérigazgatója és Magyar Telekom Nyrt., vezérigazgató-helyettese
– 2012-2013 T-Systems Magyarország Zrt., értékesítési vezérigazgató-helyettes,
– 2010-2011 Magyar Telekom Nyrt., vezérigazgató-helyettes
– 2010-2012 KFKI Zrt. , Igazgatósági elnök
– 2008-2012 IQSYS Informatikai és Tanácsadó Zrt., ügyvezető igazgató,kereskedelmi igazgató
– 2007-2008 Cisco Systems Magyarország Kft., ügyvezető igazgató
– 2000-2007 Cisco Systems Hungary, kiemelt ügyfelekért felelős értékesítési vezető, majd a nagyvállalati üzletág igazgatója
– 1997-2000 Unisys Hungary Rt., pénzügyi üzletfelek ügyfélmenedzsere majd ügyfélkapcsolati igazgató
– 1995-1997 Integra Kft., ügyfélmenedzser

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Kamasz Melinda

Kamasz Melinda a növekedés.hu gazdasági és a tudás.hu tudományos oldal alapító főszerkesztője, közgazdász. Pályáját a Magyar Hírlap gazdasági rovatában kezdte, majd a Piac és Profit gazdasági havilap …