- Mik azok a kérdések, amik leginkább foglalkoztatják napjaink online kereskedőit?
- Erre a kérdésre így lehetetlen válaszolni... erősen függ, hogy mit értünk online kereskedő alatt, és hogy milyen termékkörről, milyen forgalmi nagyságrendről beszélünk. Lassan eljutunk oda, hogy nincs külön e-kereskedelem. A kereskedők többségének muszáj elektronikus kommunikációs és értékesítési csatornákat is üzemeltetni, ha szeretné megőrizni, esetleg erősíteni piaci pozícióját. Összességében a hazai ecom szektor egyik legnagyobb kihívása a működési hatékonyság növelése, amihez jól felépített stratégia, átgondolt folyamatok, valódi digitális transzformáció és néhány területen az automatizáció használata kell. 

- Hungarian Ecommerce Summit 2019 – az elmúlt tizenöt évben Elektronikus Kereskedelem Konferencia - néven szervez kétnapos szakmai konferenciát az Ecommerce Hungary. Mit remél, e két nap alatt meglesznek a válaszok a felmerülő kérdésekre?
- A konferencia nem direkt kérdésekre keres egzakt válaszokat – ez véleményem szerint lehetetlen lenne. A felépített program célja hogy mind a KKV-, mind pedig a nagyvállalati szektorban tudjunk olyan értéket és tudásanyagot hozni, ami segíti a cégvezetőket, vagy cégen belül az egyes terület vezetőit. Bízunk benne, hogy az előadások, kerekasztal beszélgetések és az első napi külön workshopunk is sok azonnal konvertálható ismeretet ad. Minden olyan területet érintünk majd, ahol van miről beszélni: vállalatvezetés, marketing, cross-border, logisztika, és automatizáció lesznek a legfontosabb fókuszok idén.

Nagy Sándor

- A Nielsen legfrissebb kutatása szerint az e-kereskedelem globális szereplői a digitalizáció terjedésével exponenciálisan növekvő forgalmat látnak, az online négyszer gyorsabban növekszik, mint az offline kereskedelem, 2022-re pedig négyszázmilliárdos forgalommal számolhat a terület. Ön szerint mit generálja ezt az elképesztő tempót?
- A digitalizáció használata először a társadalomban jelent meg, a számítógépek fejlődése, a mobiltelefonok révén az emberek elkezdték élvezni az előnyeit. A kereskedelem erre reagált, csakúgy mint ahogy az élet többi területe is. A folyamat tehát ha úgy tetszik vásárlói oldalról kezdődött, a társadalmi fejlődés velejárója, hogy a fejlődés nem áll meg. Így tehát teljesen természetes, hogy a teljes iparág átrendeződik: az online kereskedelem nem kiváltja, csak kiegészíti a hagyományos értékesítési formákat, de otthagyja lábnyomát a teljes értékesítési láncban. Ez utóbbira jó példa, hogy megjelennek azok a modellek, ahol a gyártó, a márka közvetlenül értékesít. A tempó sok mindentől függ, de véleményem szerint globális szinten mindenképp jelentős erősödés, szélesedés és átrendeződés várható a következő években is. 

- Hallani olyasmit, hogy egy webshopot már el lehet indítani egy nappaliból is, keretrendszernek ott van például a Shopify, a raktárkészletet sem kell fizikailag felhalmozni… de tényleg ilyen egyszerű lenne? Mi kell még az induláshoz, majd a sikerhez?
- Annak idején egy körúti 12 nm-es boltot, vagy egy utcai hot-dog árus bódét is el lehetett indítani két nap alatt, nem? Természetesen nem meglepő dolog, hogy az online színtéren is vannak lehetőségek a gyors piacra lépésre. Ha az előre lefektetett stratégia által indokolt lépés egy könnyű, dobozos módszerrel, fullfilment vagy dropshipping megoldással üzletet indítani, abban nincs semmi rossz. Sőt, jó tervezéssel, jó skálázással még segítség is a kereskedőnek, hogy alacsony a kezdeti invesztíció, és az első időszakon túl, a tanulási folyamat után már könnyebben eldönthető hogy merre tovább, milyen módszerekkel lehet fejleszteni az üzletet, növelni a forgalmat. 

- Egyébként milyen napjaink ideális webshopja? 
- Mobil eszközre optimalizált, gyors működésű, felhasználóbarát, egyszerűen kezelhető, informatív, többféle fizetési és szállítási (termék átvételi) opcióval rendelkezik, és persze transzparensek az üzemeltetői adatok. 

- S hogyan állnak ezen a téren a hazai kereskedők, le tudják követni a legfrissebb technológiai, webergonómiai trendeket?
-Ezen a területen nagyon széles a spektrum. Egy étterem sem biztos hogy a legmodernebb konyhai gépekkel dolgozik, vagy a legtrendibb berendezéssel várja a látogatóit, mégis, ha jó a konyha, jó a választék, oda fognak járni az emberek. Ily módon egy olyan webáruház is jól tud fejlődni és érvényesülni a piacon, aki esetleg egy régebbi technológiát használva stabilan jó kiszolgálást nyújt. És fordítva: egy nagyon modern, drága pénzen fejlesztett webshop is hamar hátrébb sorolódik, ha nem jó a kiszolgálása. Az IT, a fejlesztésekhez kapcsolódó területek (UX, Design, stb.) az utóbbi időkben eléggé megdrágultak, így nem minden kereskedőnek van lehetősége a legújabb megoldásokat alkalmazni. Előnyt jelenthet egy-egy nagy piactérhez (pl. Shoprenter) való tartozás, hisz ők igyekeznek a legújabb megoldásokat mielőbb bevezetni, így azt utána egyszerre több száz áruház élvezheti ki. És legvégül: ahhoz, hogy egy webáruház felismerje, hogy milyen megoldásokat kell alkalmaznia, ahhoz kell egy jó szakember is a menedzsmentbe – és ez sok helyen sajnos nincs meg. 

- Érzékeny – vagy másképpen: finnyás – a magyar fogyasztó? Gyorsan tovább áll, ha nem tetszik neki valami, mondjuk ügyfélélmény szempontjából?
- Egyre inkább. A piac bővül, egy-egy területen egyre több a kereskedő, a bolt, van miből válogatni. A legnagyobb piackutatók friss adatai mind egyetértenek abban, hogy a döntéseknél az ár, mint döntési tényező, egyre hátrább sorolódik, fontosabb szempont a választék, és a kiszolgálás, beleértve az áruk elérhetőségét, és annak valid kommunikációját. A marketing gépezet csak odáig jó, amíg behozza az új vásárlót a boltba. De megtartani azt, és visszatérő ügyféllé tenni, csakis a jól működő bolt képes hatékonyan. 

- Vannak jól elhatárolható jellemzői, vagy (online)vásárlási szokásai a fogyasztóknak a szerint, hogy melyik országban, régióban élnek?
- Természetesen. A vásárlási szokások jó része társadalmi berendezkedéshez igazodik, ez a hagyományos kereskedelemben is így volt, és most is van. Ezt előnyként lehet kihasználni akkor, ha egy crossborder szereplővel szemben kell piaci pozíciót biztosítani, és természetesen feladatot jelent a hazai kereskedőknek is a külföldi piacra lépésben. Manapság a Big Data korszakában a jelentősebb forgalmat bonyolító kereskedők nagyon jó mintázatokra tehetnek szert, így a növekedési lépésekben egy bizonyos méret után, jó stratégiával, folyamatos és szakszerű adatelemzéssel, nagyon erős előnyt lehet kovácsolni a vásárlási szokások ismeretéből. 

- Ahogyan közeledett a GDPR bevezetésének időpontja, úgy lettek egyre hangosabbak azok a sirámok, hogy az egységes adatvédelmi szabályozás kataklizmaként éri majd azokat, akik személyes adatokat is kezelnek. Eltelt egy év, mégis úgy tűnik, hogy az e-kereskedelem is szépen túlélte ez az időszakot. Mik a tapasztalatok, mik a visszajelzések a kereskedők részéről GDPR-ügyben?
Rövid leszek: nagyobb volt a füstje mint a lángja. 

- A Hungarian Ecommerce Summit 2019 foglalkozik a következő, az EU második pénzforgalmi irányelve által támasztott komoly kihívással. Tehát a PSD2 miképpen érinti a kereskedőket és persze a vásárlókat?
- Erről két másik, legalább négy oldalas cikket lehetne írni. A nyáron induló, pontosabban indítható azonnali fizetés plusz lehetőség lesz majd a kereskedőknek, hogy gyorsabbá, szexibbé tegyék a fizetési megoldást, de a hazai piac eleve rosszul áll bankkártyás fizetési hajlandóságban. Mindenki számára nagy kérdés, hogy tényleg rejt-e növekedési lehetőséget magában ez az új megoldás. Izgalmasabb kérdés az ősszel induló SCA, azaz az erős ügyfélhitelesítés, hiszen ez érinti mind a fizikai mind pedig az online bankkártyás fizetéseket, illetve ezeken belül feladatokat jelent kereskedőknek és vásárlóknak egyaránt. Mivel a magyar vásárló eleve kimagaslóan húz még mindig a készpénzhasználat felé, ezért ha nem sikerül ezt az átállást jól lemenedzselni (azaz a kereskedőknek jó tájékoztatást adni a vásárlóik felé, a bankoknak pedig jó ügyfélélényt adni a kétlépcsős hitelesítés végrehajtására), az akár legrosszabb esetben az elektronikus fizetések arányának csökkenését is jelentheti, ami össz-gazdasági szinten egy elég kedvezőtlen hatás lenne. 

- Az látszik, hogy a szektor hová jutott az elmúlt évtizedben, de megjósolhatók-e az elkövetkező évek trendjei?
- Egy jósnő biztosan tudna jósolni, a kérdésből hiányzik hogy minek a trendjei. Önmagában a „szektor” elég összetett. A cikk elején már utaltam rá: az elektronikus értékesítési csatornák egyre inkább nem önállóan működnek, a cél egy omnichannel típusú, vagy még annál is fejlettebb hibrid modell működtetése. A kereskedelem pedig mindig is az emberi társadalom alaptevékenysége volt, és valószínűleg belátható ideig az is lesz. A kereskedelem fejlődése és átalakulása tehát tovább folytatódik, és a kereskedelmi folyamatokban egyre nagyobb részt tesznek majd ki az elektronikus csatornák, és a digitális eszközök.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!