Légy önmagad, mert mindenki más már foglalt!

Légy önmagad, mert mindenki más már foglalt!
Györffy Kingával és Gecser Ottóval beszélgettünk a personal branding aktuális kérdéseiről. A Personal Brand Institute szakértői szerint nem kell félnünk az személyes márka megteremtésétől, hiszen ez nem egy újabb nehéz, kényszerű feladat, hanem egy nagyszerű lehetőség arra, hogy saját magunkat hatékonyan megmutassuk a külvilágnak.


Győrffy Kinga két előadást is tart az Internet Hungary konferencián:

2017. szeptember 26. 11:40–11:55 Érzelemtech szekció: Betalált mondatok.

2017. szeptember 27. 10:50–11:05 Nativmarketing szekció: Az oda nem illő szavak hatása.

Ebben az interjúban érintett témákról egyébként számos további, érdekes és hasznos előadást és fórumbeszélgetést hallgathatnak meg az Internet Hungary konferencián, szeptember 26-27-én Siófokon.

- Sok mindent lehet érteni a personal branding alatt, a szakmai képességek bemutatását és menedzselését, valamint az internetes médiában egyre fontosabb önmárkákat is, Önök mit értenek a fogalom alatt?

Gecser Ottó: Az embernek ki kell tűnnie a tömegből, figyelnie kell arra, hogy ne csak a vállalati identitás része legyen. Egyrészt meg kell tudnia különböztetni magát másoktól, de ez önmagában nem elegendő, ezt el is kell tudnia mondani, be is kell tudnia mutatni. Ez a dramatizálás, amihez egy retorikai, meggyőzéstechnikai eszköztárra van szükség. A legtöbben a funkcionális dimenzióra koncentrálnak önmaguk meghatározásakor, a „mi vagyok én?” kérdésre. Ezek azok az információk, amik a névjegyen szerepelnek: iskolai végzettségek, munkatapasztalatok, címek. Mi ennél sokkal fontosabbnak tartjuk a „ki vagyok én?” kérdésre adott válaszokat, azt a dimenziót, ami a tulajdonságokról, képességekről szól. Azok a személyes tulajdonságok, amikről azt gondoljuk, hogy fontosak a környezetünk számára, egy percepción alapulnak. Nem feltétlenül esik egybe az, hogy mi mit gondolunk a tulajdonságainkról, és mit gondol a külvilág.

- Mennyire ismerik az emberek azt, hogyan látja őket a környezetük?
GO: Ezzel kapcsolatban - a tréningek során - akár hosszabb ideje együtt dolgozó csoportokkal is érdekes eredményeket kapunk. Amikor megkérjük az embereket, hogy írják le magukat a három legfontosabb tulajdonságukkal, majd a csoport tagjait, hogy egy-egy embert írjanak el, az esetek 99%-ban nincs igazán egyezés. Ha valakinek meg is vannak bizonyos tulajdonságai, ez önmagában nem elegendő, ezeket meg is kell mutatnia a környezet számára. Erre vannak fejlesztési lehetőségek, területek. Itt van például a szociális dimenzió: hol van a helyem a szűk környezetemben, mit teszek érte? Nem elég belekezdeni egy ilyen tevékenységbe, kommunikálni is kell azt. Az egyén nagyon hasonlít egy céghez reklám és kommunikációs szempontból: el kell tudnia adni a terméket, ami ő maga. Meg kell tudnia mutatni, hogy miben más, miben egyedi. A termékek, márkák esetében is fontos megmutatni, hogy mit tesznek a környezetükért – elég itt a fair trade-re, vagy a CSR-ra gondolni –, ugyanez érvényes az egyénekre is.

- Hogyan tudhatják meg az emberek, hogy mennyire jól felépített a saját márkájuk?
GO: Mi azzal foglalkozunk, hogy elvégzünk egyfajta márka-auditot. Felmérjük, hogy hol tart az illető. Végzünk egy 360 fokos felmérést a barátok, kollégák, volt főnökök, családtagok körében – megkérdezzük, hogy mit gondolnak az illetőről. Ebből meg lehet határozni, hogy mik a fejlesztendő területek, vagy azok a képességek, amiket nem is kell fejleszteni, csak tudatosabban kommunikálni. Az ilyen felmérések meglepő eredményeket is szoktak hozni: egy nagyvállalat vezetői például már egy évtizede dolgoztak együtt, de alig tudtak egymásról valamit, mert nem kommunikáltak egymással. Minél feljebb megyünk a hierarchiában, annál kevesebb személyes történetet osztanak meg a vezetők, ami sokszor megnehezíti a kommunikációt, az egyéniség megismerését. Pedig jót tesz egy keménykezű főnöknek is, ha kiderül róla, hogy szereti a kutyákat, vagy éppen szombatonként fellép zenekarával, sokkal emberibbé válik ettől. Ami nagyon fontos: mindenki legyen önmaga. Ha másért nem, mert mindenki más már foglalt.

- Mennyire lehet eltérő egy ember a magánéletben és a munkában?
Györffy Kinga: Az embernek nem lehet két márkája, nem alakíthat ki otthoni és munkahelyi brandet. A jól működő személyiség: integráns. A történetmesélésben például az lesz sikeres, aki a magánéleti tapasztalatait, élményeit üzleti történetekké tudja formálni   és fordítva.

- Azért sokan mintha próbálkoznának azzal, hogy a munkahelyen és a családban más-más szerepet vegyenek fel…
GYK: Ez hosszútávon borzasztóan megterhelő, és egy idő után kilóg a lóláb.
GO: Egy idő után nem is működik ez a stratégia. Aki agresszív főnök a munkahelyen, teljesen kizárt, hogy otthon szerető családapaként hajoljon le, és játsszon a gyerekkel. Ha valaki azt gondolja, hogy a munkahelyen csak a szigor számít, hogy erős vezető képét kell mutatnia, az ráadásul rossz úton jár. A mai 30-asok és az utánuk következő generációk már nem fogadják el a tekintélyelvűséget, számukra a hitelesség és a tapasztalatok számítanak, az, hogy elhiszik-e: a vezető valóban alkalmas a szerepére.

- Hogyan tudják az emberek jobban megismerni magukat, eldönteni, hogy meg tudnak-e felelni a külvilág elvárásainak?
GO: Nem nagyon van más út, az embernek le kell ülnie önmagával, és el kell gondolkodnia, hogy mit is akar, és mit tart magáról. A személyes és az üzleti márka nem is tér el annyira egymástól: fel kell tennünk a kérdést, hogy hol szeretnénk lenni öt év múlva, és mi kell ahhoz, hogy ezt megvalósítsuk. Nem csak a hiányosságokra szabad azonban gondolni! Ahogy Andrew Grove, az Intel volt elnöke megfogalmazta a „Csak a paranoidok maradnak fenn” című sikerkönyvében: akkor kell igazán aggódni, ha minden nagyon jól megy. Mert ha valaki vagy valami sikeres, akkor az a terület mások figyelmét is felkelti, nő a verseny. Vagy ha nem olyan jó az üzlet, hogy vonzó lenne, akkor elképzelhető, hogy hamarosan össze fog omlani. Nem szabad a kérdést odázni, tudni kell, hogy öt év múlva mit akarunk elérni, és ehhez már meg lehet határozni, hogy milyen képességekre, változásokra van szükség. Ezt segítheti egy 360 fokos felmérés.

- Mennyire lehet hatékony a 360 fokos felmérés? A válasz még anonim módon is sejteti a nyilatkozót, nem félnek nagyvállalatoknál őszintén válaszolni az emberek?
GO: Nem tapasztalok ilyet, pedig számos nagyvállalati vezetővel dolgoztam együtt. Nagyon fontos, hogy meg kell kérdezni a munkatársakat: névvel vagy csak anonim módon vállalják a véleményüket. Úgy látom, hogy az emberek szemtől szemben is hajlandók őszinte véleményeket megfogalmazni, és ezek a vélemények általában egybehangzóak. Nemrég például tízből kilenc ember azt emelte ki valakivel kapcsolatban, hogy nagyon introvertált, és nem vesz részt a beszélgetésekben.

- Ilyenkor mit tehet, akinek egyszerűen befelé forduló az alaptermészete, változtasson ezen?
GYK: Az semmiképp sem lehet cél, hogy a személyiséget megváltoztassuk. Az „Add elő magad” című könyvemben pontosan erről írok. Hogy a lényeg: nem megváltoztatni, hanem tudatosabbá és profibbá tenni az embereket az eredményeik és képességeik kommunikálásában. Mindegy, hogy valaki extravertált vagy introvertált, hangos vagy halk szavú, a lényeg, hogy legyen olyan mondanivalója, amit meg akar osztani, és minden más fejleszthető.

- Hogyan tudják az emberek jobban és hatékonyabban megismertetni magukat a környezetükkel?
GYK: A megmutatásnak és meggyőzésnek alapvetően két módszere van: a történetmesélés és az érvelés. Az előbbi a legősibb, -természetesebb,
-kézenfekvőbb módja a kapcsolatteremtésnek és a kötődés kialakításának. A mai magyar üzleti kultúrában azonban még mindig sokan azt hiszik, hogy a két módszer kizárja egymást. Ami nem így van: a kettőnek szerves egységet kell alkotnia. Ha a történet létrehozta a kapcsolatot, kötődést, utána már könnyebben lehet érvelni.

- Akkor ki kell találni sztorikat, és ezeket bedobni a tárgyalások, előadások során?
GYK:  A személyes történeteket nem kitalálni kell, hanem megtalálni. Ezeknek természetesen szervesen kell kapcsolódniuk az előadás, megbeszélés tárgyához, illetve a mondanivalóhoz. A jó történet úgy vonzza be a hallgatóságot, hogy eszükbe sem jut, hogy történetet mesélnek nekik. A közép- és felsővezetők körében egyébként rengeteg ellenérzéssel, félelemmel és bizonytalansággal találkozom a történetmesélés kapcsán. Leggyakrabban attól tartanak, hogyha történetet mesélnek, nem veszik őket komolyan. A profi történetmesélésnek vannak elvei és eszközei, ezeket meg lehet tanulni, ahogy az ezzel kapcsolatos félelmek is oldhatók.

- A mai üzleti világban egyre kevesebb a személyes kommunikáció, mennyire kell másképp kommunikálni e-mailben, chatben vagy konferenciahíváson?
GYK: Az előbb említett elvek ugyanúgy érvényesülnek az online kommunikációban is, ebben nincs különbség. De azért van egy nagyon erős törekvés, hogy a nagy téttel bíró kérdésekben, ügyekben létrejöjjön a személyes találkozás. Aki élőben jelen van, annak mindig nagyobb a súlya, jelentősége.
GO: A különböző kommunikációs csatornák esetében más-más idő áll rendelkezésünkre, hogy átadjuk az üzenetünket. Jó példa erre a startupok számára fontos elevator pitch, amikor 60 másodpercben kell felkelteni a befektetők érdeklődését az ötlet iránt. Hasonlóan: egy konferenciahívás során néhány mondatban kell hatásosnak lenni.

- Milyen területeken lehet a történetmesélést jól alkalmazni?
GO: Az alapvető hozzáállás számos vállalatnál, hogy a prezentációkban számokra és tényekre van szükség. Mi azt valljuk, hogy a történetmesélés nélkülözhetetlen stratégiai tervek eladásakor, kifogáskezeléskor, értékesítéskor. Vannak már vállalati történetbankok, ahová a személyesen átélt vagy máshol hallott történeteket lehet betenni. A Microsoftnál és néhány másik nagyvállalatnál már ennél is tovább mentek: van Chief Storytelling Officer is. A Microsoft márkájának része a cég története az alapítókról – Bill Gates-ről és Charles Simonyiról. Ez nagyon fontos az új kollégák felé a márka kommunikációja kapcsán. Ezek a történetek meghatározóak a közösségi érzés kialakításában.
GYK: Nemrég jöttünk haza Seattle-ből a Microsoft Imagine Cup nevű innovációs versenyéről, ahol a GlovEye csapattal vettünk részt. A vakoknak szóló okoskesztyűt készítő magyar csapat a saját bőrén érezhette, hogy milyen fontos a történet. A mi csapatunk  egyébként nagyon profin felépített  története egy vak ismerősről szólt, de végül a fülöp-szigeteki csapat győzte meg a középdöntő zsűrijét. A fülöp-szigeteki fejlesztők közül két fiatal vak volt, egy pedig látássérült, nem lehetett kérdés, hogy kinek a története hatásosabb.

- Az üzletben mennyire lehet meghatározó egy hatásos történet?
GO: Jó példa erre a dán Bang & Olufsen tévé és hifi cég esete. Amikor egyszer Stevie Wonder két tévét is vásárolt náluk, megkérdezték, hogy miért. A válasz pedig az volt, hogy „mert olyan szép a hangja”. Ennél szemléletesebben nem is tudom, hogyan lehetne elmondani, hogy ez a márka a kiváló hangminőséggel egyenlő.

- Milyenek a jó történetek, mire kell figyelni?
GYK: A jó történet nem azonos a sztorizással: a szelektálás és sűrítés képességére van szükség hozzá. A következő évek legfontosabb trendje, hogy a profi üzleti történetek egyszerűsödnek. Gregory Berns neurobiológus szerint „az agy egy lusta húsdarab”, aminek egyre inkább egyetlen vágya van: hogy időt és energiát takarítson meg a maga számára. Az egyszerű történettel ezt a vágyát ki lehet elégíteni. Mindez azonban nem jelenthet leegyszerűsítést vagy lebutítást. Nagyon fontos megtanulni például azt, hogyan lehet akár egyetlen mondatban egy teljes, hiteles történetet elmesélni. Ez nagyon kemény munkát és sok felkészülést igényel.

- Nem lehet mindenki jó a történetmesélésben, a personal brandingben sem, nem okoz ez sokaknak nyomást és frusztrációt?
GYK: Ezt inkább egy hatalmas lehetőségként érdemes megélni! A vállalkozóknak, a felsővezetőnek, a tanárnak, a startuppernek kell, hogy legyen personal brandje. Ma már elsősorban nem a terméket, a szolgáltatást, az ügyet vásárolják meg a piacon, hanem az egyén szenvedélyét, személyiségét. Ezt alapvetően történeteken keresztül lehet megmutatni, átadni. De nem csak a sikerekről lehet és kell beszélni. A személyes márkának része a kudarctörténet is, ezt is meg kell tanulni elmesélni. A kudarctörténet nem lehet siránkozás és panaszkodás, nem lehet túlzottan kitárulkozó. A beszélőnek ezenkívül meg kell tanulnia, hogyan fogalmazhatja meg a vereségből és veszteségből származó üzenetet, leckét.
Fontos ugyanakkor, hogy a történetmesélést ne tévesszük össze a sémákban és sablonokban való gondolkodással, beszéddel. A valódi történetmeséléshez elmélyülésre, őszinte személyességre és bizonyos fokú kockázatvállalásra van szükség.

Bemutatkozás

Györffy Kinga
A Personal Brand Institute tanácsadó-trénere. Beszédíró, egyetemi oktató. Szakterületei: történetmesélés a magával ragadó el(ő)adásban, a meggyőzés természete és technikái, modern retorika. Az elmúlt tíz évben több száz felső- és középvezető, startupper, valamint egyetemista és gimnazista fejlesztésében, illetve felkészítésében vett részt. A 2015-ös Imagine Cup innovációs világverseny döntőjében közönségdíjat nyert Mistory nevű magyar csapat felkészítője. Ismeretterjesztő és tudományos cikkek szerzője; „Add elő magad”című könyve 2015 novemberében jelent meg. Ez az első magyar könyv, amely részletesen tárgyalja a storytelling, vagyis a meggyőzési célú történetmesélés témáját.

Gecser Ottó
A Personal Brand Institute ügyvezető partnere.
Kutatóként, fejlesztőmérnökként és oktatóként dolgozott a Budapesti Műszaki Egyetemen, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen közgazdász diplomát szerzett. A Harvard, a Columbia és az INSEAD egyetemeken tanult tovább. 12 éven át a japán üzleti és viselkedési kultúra határozta meg a karrierjét: dolgozott a Marubeni Kereskedőháznál, majd 1990 és 1997 között ügyvezetője volt a Fujifilm Hungary-nek. Két magyar nagyvállalatnál is dolgozott: kereskedelmi és marketing vezetőként a Fotex-nél és ügyvezetőként Brokernet Zrt.-nél. A külföldi multik közül a Matáv-nál és a Credit Suisse/AXA-nál kereskedelmi és marketing vezetőként szerzett tapasztalatokat. A mentorálás számára intellektuális kihívás és kifogyhatatlan örömforrás.

Gecser Ottó - Personal Brand Institute ügyvezető partnere


Györffy Kinga - Personal Brand Institute tanácsadó-trénere

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

Bucsky Péter