
- Hogyan változott a tartalomterjesztési piac az elmúlt években?
Mióta a két legnézettebb kereskedelmi tévécsatorna - köztük a TV2 - piaci értéke a helyére került, felgyorsult nemcsak a nézők figyelméért (vagyis a nézettségért), hanem a műsorterjesztők tévéelőfizetési csomagjaiban, valamint az úgynevezett EPG-ben (elektronikus műsorújság) elfoglalt helyekért folytatott verseny is. Markáns változáson ment keresztül a szakhatóságok részéről a fogyasztói/előfizetői érdekek védelme, felerősödött a közösségi média tartalomkínálata, véleményformáló ereje, melyek hatással voltak a nézői tudatosság erősödésén kívül a médiaszolgáltató-műsorterjesztő tárgyalások során támasztott elvárásrendszerére is.
A Covid-19 népszerűbbé és ezzel valódi versenytársakká tette itthon is a külföldi streaming szolgáltatókat, egyben elindította a digitális platformok stratégiai szemléletű, tudatosabb építését a hazai médiaszolgáltatóknál.
Az ezt követő sokkot felváltotta egy intenzív tartalmi, nézettségi verseny, amit 2022 óta a nézőink változatos, minőségi szórakoztatásán kívül főként a műsorterjesztők igényeinek átfogó és látványos erősödése táplál.
A műszaki fejlesztéseknek köszönhetően megerősödött a digitális kábelhálózat és az IPTV szerepe. Ez utóbbi térnyerése az oka annak, hogy az interaktív kiegészítő szolgáltatások biztosítására nem, vagy csak korlátozottan alkalmas megoldások, mint például a műholdas, vagy a digitális földfelszíni platformok, lassan kiszorulnak a magyar terjesztési piacról. Helyükbe a hagyományos (kábel, IPTV, műhold, stb.) mellett az OTT (Over the top) platformok léphetnek, ahol azonban még szigorúbb tartalomvédelmi megoldásokra van szükség a régóta és egyre nagyobb mértéket öltő illegális tartalomterjesztés visszaszorításának érdekében.
Az új műszaki megoldások kreatív kényelmi szolgáltatásokat tesznek lehetővé, amit a médiaszolgáltatói oldalon is le kell tudni követni, ez pedig érezhetően átalakította az együttműködések körét, minőségét és azok szintjeit. Meg kell tudni újulni a tartalomkínálatban, miközben fel kell tudni nőni a műszaki, digitális megoldásokban, valamint az üzleti modellekben is a nemzetközi streaming szolgáltatásokhoz.
Nagyobb a tét nem pusztán pénzügyi/megtérülési szempontból, hanem a fenntarthatóság, a jó hírnév, és lojalitásépítés terén is.
- A hazai piac igazán egyedi Európában, nem csökkent a kábelelőfizetők száma érdemben. Milyen szerepe volt ebben, hogy a korábbi műholdas terjesztés szinte teljesen eltűnt, és a helyét a kábeltévé vette át?
A műholdas terjesztés nem szűnt meg, de a mértéke valóban visszaszorulóban van, legalábbis hazánkban. Magyarországon a telekommunikációs cégek folyamatos fejlesztéseinek köszönhetően kifejezetten jó a mobil, internet sávszélesség és a digitális kábelhálózat lefedettsége az ország minden részén. Az optikai kábelhálózat, valamint a szélessávú internet mostanra már a legkisebb településekre is elviszi a tájékozódás, valamint a szórakozás kényelmes elérhetőségét.
A kábelelőfizetők számossága és annak kitartóan magas penetrációja nem az elérhető televíziós platformoknak, hanem a médiaszolgáltatók (ilyen a TV2 Csoport is) fantasztikus kreatív műsorgyártási munkájának, a műsorterjesztők (vagyis a tv csomagokat értékesítő telekommunikációs cégek) csomagolási stratégiájának, valamint azok ár-érték arányának, így a viszonylag olcsón elérhető szórakozási lehetőségnek egyaránt köszönhető. A tévénézés, mint kikapcsolódási forma még mindig a legszélesebb kínálatot adja, akár zsáner, akár műsorszám tekintetében, így biztosítva annak töretlen népszerűségét.
Emellett a Magyarországon működő telekommunikációs cégek ügyesen egészítik ki lineáris televíziós csomagjaikat a médiaszolgáltatók által biztosított digitális jogokkal (visszanézhető ún catch-up, NPVR, TVE), így az internet mellett egyre több interaktív kényelmi szolgáltatást kap az előfizető a havidíjas csomagjában, melyek egyébként végső soron a meglehetősen költséges, főként IPTV platformok műszaki adottságait használja ki.
- A TV2 csatornáit milyen arányban érik el kábelen, illetve ingyenes terjesztéssel (free to air)?
A portfoliónk 86%-a 90% feletti lefedettséggel rendelkezik. Ez részben a programingon és gyártáson dolgozó kollégáim munkáját dicséri. Más részt az idei évtől a műsorterjesztő partnereink mindegyikénél olyan csomagstruktúra van, ahol a cél a több csatornát tartalmazó kínálat felé terelni az előfizetőket a vonzó ár/érték arány megteremtésével. Így azok a csatornák is magas penetrációt tudnak elérni, amik családi csomagban kerülnek értékesítésre. Ingyenesen tavaly július óta már csak a TV2 csatornánk érhető el a Mindig TV platform kínálatában. Csatornáink fokozatos kivonása az ingyenes terjesztésből egy hosszú távú, tudatos stratégia eredménye, amit a digitális földfelszíni platform televíziónézésben való visszaszorulása, illetve speciális csatornakínálata támaszt alá.
- Aki lemondja a kábeltévé előfizetést, az már nem néz lineáris tévét, vagy mekkora részben válthat ingyenes terjesztésre?
Az ingyenes tévés platformot főként a nyaraló övezetekben szezonálisan és második, harmadik set top box helyett vették, veszik igénybe, de csökkenő volumenben, tekintve annak szűkös kínálatát. Adataink szerint az elmúlt 3 évben kb összesen 80 ezer fizetős lineáris tévé előfizetővel lett kevesebb. Ennek a számnak az értékelésekor azonban figyelembe kell venni, hogy Magyarországon 7-8% körül mozog az elhalálozások aránya. A kutatásaink azt tükrözik, hogy a lineáris előfizetéseket tekintve, habár a vezetékes szolgáltatások ára jelentősen növekedett az elmúlt években, mégis a 18-75 éves előfizetők többsége az elmúlt 5 évben nem mondta le azt aki változtatott, inkább jobb, több szolgáltatást tartalmazó csomagra módosított. Ennek a status quo-nak alapvetően a szolgáltatókkal való általános elégedettség az oka.
Sajnos meg kell említeni, hogy növekvő számban fordul elő az is, hogy a lemondott tévé előfizetést illegális platformokon keresztül pótolják, ahol az illegális tartalomszolgáltató nem vállal sem műszaki, sem tartalmi felelősséget az általa elkért havidíjért, így nincs jogorvoslatra sem lehetőség, ha probléma adódik, illetve nehezebben utolérhető például egy hivatalos eljárásban. Nem beszélve arról, hogy az alkotó művészek szenvedik el a meg nem fizetett jogdíjak miatt a legnagyobb anyagi hátrányt.
- Mennyire érdemes az amerikai, nyugat-európai piacok fejlődését figyelemmel kísérni? Nálunk is az a fejlődési pálya várható, csak kissé később? Vagy a régiónk, Magyarország esetében akár hosszabb távon is jelentősebb maradhat a lineáris tévézés szerepe?
Természetesen mindig szükséges figyelni a tágabb piaci környezetet és a tengerentúli, sőt ázsiai tartalomfogyasztási trendeket is, de sohasem szabad elhamarkodott következtetést levonni azokból, mivel tőlünk akár nagyon különböző gazdaságokról és társadalmakról beszélünk. Azt gondolom 2025-re bebizonyosodni látszik, hogy a nemzetközi streaming platformok hazai térnyerésével a lineáris televíziós csatornákkal, valamint digitális platformmal rendelkező hazai médiavállalatok sikeresen vették fel a küzdelmet. Időben ismertük fel az üzletfolytonosságunkra ható esetleges veszélyeket, ezért képesek voltunk gyorsan, de megfontoltan újra hangolni az egyes üzleti területeink stratégiáit a hagyományos televíziós piaci pozícióink erősítése érdekében. Ezzel párhuzamosan pedig megvetettük a lábunkat az online térben is. Várakozásom szerint habár a streaming továbbra is növekedni fog, de ebből egyre jelentősebb részesedést szakítunk ki például mi is a TV2Play, Zéró és Prémium digitális szolgáltatási portfoliónkkal úgy, hogy azok a lineáris csatornáink nézettségét, ismertségét és tartalmait népszerűsítsék, egészítsék ki.
-A tartalomterjesztés ma még a televíziós társaságoknál a telekommunikációs cégek segítségére épül – lehet nagyobb szerepe a jövőben a direkt, direct to consumer értékesítésnek?
A teoretikus válaszom, hogy természetesen lehet, amennyiben a telekommunikációs vállalatok műsorterjesztési stratégiája a mostanihoz képest akkorát változna, hogy nem maradna más alternatíva például a TV2 Csoport számára, mint nyitni a digitális tartalomfogyasztók felé direkt és szélesebb körű előfizetéses tartalomszolgáltatással.
Pillanatnyilag azonban továbbra is az ingyenes, reklám vezérelt TV2Play, a reklámmentességet, de ugyanazokat a visszanézhető műsorokat tartalmazó havidíjas TV2PlayZero, valamint a műsorterjesztők tévé csomagjainak részeként elérhető exkluzív 7 csatornás TV2PlayPrémium szolgáltatás bővítésén dolgozunk.
- Mennyire sikerült a tévéknek, a TV2-nek a digitális, okoseszközökön ott lenni? Saját applikációval, vagy mások segítségével kell az okoseszközökön elérni a nézőket?
Jól működő és folyamatosan épülő online jelenlétet nem lehet digitális platformokra történő optimalizálás, fejlesztés nélkül építeni. Az, hogy ez milyen ütemben, mely okoseszközökön történik meg először az adott média vállalat digitális stratégiáján múlik. Mi a TV2 Csoportnál ezt a műsorterjesztőkkel összhangban alakítottuk ki. Ezért először a webre és mobilra indítottuk el a TV2Play digitális platformunkat. Az okos tévéken való megjelenés a következő lépés.
Szerintem egyértelmű, - függetlenül attól, hogy bizonyos online szolgáltatási elemünk (TV2Play Prémium) kizárólag a műsorterjesztőkön keresztül érhető el - hogy a digitális platformunkat önállóan, TV2Play márkanév alatt jelenítjük meg mindenhol. Ennek oka rendkívül egyszerű: a tartalmainkat elsősorban a TV2 ernyőmárkanévhez kötve ismerik a nézők. Az egyes műsorterjesztők saját applikációján belül is a TV2PlayPrémium almárka alatt jelenünk meg amihez a kezdetektől ragaszkodunk, hiszen ez a biztosíték a közönség számára, hogy olyan minőségű műsorokat nézhetnek vissza, amit megszoktak tőlünk.
Vagyis, a digitális platformokon a partnereink igényeinek megfelelően fejlesztünk, de minden esetben a saját márkánkat építve önállódigitális stratégiát követve, amielengedhetetlen a fenntartható üzletmenethez, és a költséghatékony, átgondolt fejlesztésekhez is.
- A legtöbb digitális márka a tévét használja legintenzívebben reklámkampányaihoz. Tudna így a tévé saját hirdetési erejére még erősebb digitális jelenlétet fejleszteni
Mostanra szerintem felesleges szétválasztani az offline (lineáris) és online (digitális) világot. A lineáris tévécsatornák reklámereje nem csökkent az elmúlt években. Még mindig ezáltal lehet a legnagyobb és legszélesebb fogyasztói bázist elérni. Ráadásul a TV2 Csoport 14 csatornás portfoliója megadja azt az egyszerűsítést a reklámozó ügyfeleknek, hogy egy médiaszolgáltatón (TV2 Csoport) keresztül érjenek el eltérő fogyasztói rétegeket a családoktól, a nőktől és férfiaktól kezdve, a sportszeretőkön, a film- és sorozatrajongókon keresztül, a kicsiken, a fiatalokon és középkorúakon át egészen az idősebb korosztályig bezáróan vásárlóerőtől függetlenül. Dolgozunk népszerű hazai offline és online celebritásokkal, fiatal feltörekvő tehetségekkel, akiket rajtunk keresztül ismer meg az ország. Ez egy olyan kommunikációs és marketing erő, amit az üzleti partnereink felismertek és szívesen használnak a digitális márkáknál is.
Emellett valóban a TV2 Csoport maga is el kezdete használni az offline és az online platformok közötti promóciós megoldásokat.
- Mi a tapasztalatod, a lineáris és a non-lineáris nézők korcsoport szerint mennyiben térnek el egymástól? Lehet arról tudni, hogy melyik csoportban mennyien vannak, és mekkora az átfedés?
Erre a kérdésre nem tudok adekvát választ adni neked, mivel a magyar online, digitális piac tekintetében önálló, elkülönült és eltérő adatforrásokat felhasználó mérések vannak, amiket most még nem lehet sem reprezentatívnak, sem átfogónak tekinteni.
- Ha valaki online felületen (is) fogyasztja a tartalmaitokat, akkor az hogyan hat ki a lineáris tévézési időre?
A TV2 Csoportnál úgy építkezünk, hogy az online portfoliónkban elérhető tartalmak elsősorban azok visszanézhetőségét teszi lehetővé. Vagyis például a TV2 csatornán, ha adásba kerül mondjuk a Kincsvadászok és arra van digitális jogunk, akkor néhány óra múlva az visszanézhetővé válik azok számára, akik vagy valami miatt nem tudták azt követni a lineáris csatornán, vagy szeretnének újra nézni egy-egy részletet. Ezzel mindkét platformunk (lineáris, online is) nézettsége, video indítása nő, így a két platform valójában támogatja egymást. Ezenkívül a digitális platformunk (TV2Play, Zero és Prémium) építi a márkahűséget, illetve segíti mind a TV2 márka, mind a műsoraink szélesebb fogyasztói körben való ismertségét, hiszen a lineáris csatornáink kiemelt formátumaira fel tudjuk hívni az online térben aktívabb 18-29 éves korosztály figyelmét is.Így a két platform valóban képes egymás kiegészítéseként működni. Egyébként a TV2Play és Zéró szolgáltatásainkat a 2024-es adatok alapján 60%-ban rövidebb tartalmak megtekintésére keresték fel a nézőink. A TV2PlayPrémium kínálatából a foci meccsek, a gyerektartartalmak és a filmek nézettsége emelkedik ki. Természetesen vannak olyan kiegészítő tartalmi elemek is, amik kizárólag a digitális platformon érhetők el. Ilyen például a TV2Play Zéroban a podcast kategória, vagy a TV2PlayPrémiumban a La Liga TVvagy a Premier League TV, de tavaly decemberben exkluzívan csak a TV2PalyPréimumban volt elérhető Magyarországon a Gran Turismo esport világverseny döntőjének a közvetítése is.
- Mi az alapvető különbség a lineáris és a non-lineárs tartalomfogyasztói szokások között?
Tavaly volt egy iparági kérdőíves felmérés a Kantar Hoffmann vezényletével a teljes lakosság körében (4+), amiből kiderült, hogy a hírműsoroktól eltekintve a lineáris tévében és a streaming platformokon is ugyanazokat a zsánereket nézik és várják el az emberek, ide sorolhatók a külföldi filmek, sorozatok. Ez a két zsáner a rajzfilmekkel, mesékkel kiegészítve lefedi a tévénézők tartalmi igényeinek 80%-át.
Egy másik kutatásban, szintén a teljes lakosságot tekintve (4+), a megkérdezettek elsősorban egész estés külföldi és magyar filmeket, külföldi sorozatokat, ismeretterjesztő tartalmaka, fogyasztanának még nagyobb arányban a non-lineáris szolgáltatásokon belül. Ami korcsoportonként eltérő, hogy pl. férfiak és a 16-29 évesek preferenciái között nagyobb aránnyal szerepel a sportközvetítés, a 16-29 évesek több tehetségkutatót néznének, a 30-39 évesek több magyar egész estés filmet, a 40-59 évesek pedig több külföldi filmet.
A reklámok mennyisége általában a hagyományos televízióban valamivel zavaróbb a felhasználók számára, mint a streaming platformok esetében, mégis ez előbbiben jobban elfogadják azokat. A kutatásból kiderült, hogy a streamingen egyértelműen a műsort megelőző és átugorható reklámokat tolerálják legjobban a felhasználók, legkevésbé pedig a műsort megszakító és nem átugorható reklámokat.
A TV előfizetéssel rendelkezők között jól azonosítható egy olyan réteg, amely nem ragaszkodik a lineáris TV által nyújtott élményhez, és legalább annyit, ha nem több időt tölt online platformok videós tartalmainak fogyasztásával; őket a TV2 Play, Zéró és Prémium szolgáltatásaink kínálatával és egyéb műszaki előnyeivel igyekszünk megtartani a nézőink körében.
- A streaming terjedésével felmerül, mennyi előfizetést bír el egy család?
Elmondható, hogy a TV és az internet előfizetésre a rezsi részeként tekintenek a magyar családok. A hazai tartalomfogyasztók 59%-ának van, 38%-nak pedig legalább 2 streaming előfizetése van párhuzamosan. Itthon a négy legnépszerűbb nemzetközi streamingszolgáltatás átlag havidíja összesen 12 ezer forint körül mozog, ha ehhez hozzáadjuk a lineáris TV előfizetés havi átlag díját, akkor 18-20 ezer forinti összeget kapunk. Ez alapján átlagban szerintem 10 ezer forint az elfogadható teljes havi tartalomra elkölthető előfizetési díj.
- A kábelszolgáltatók tucatnyi társaság száz feletti tévéjét értékesítik – lehetne ésszerű digitálisan is csomagban értékesíteni a magyar médiatartalmakat?
Ahogy annak már vannak jelei a telekommunikációs cégek ezen a téren is élenjárhatnak, de eljöhet annak is az ideje, hogy más iparági szereplők rukkolnak elő újszerű megoldásokkal. Egy biztos, hogy minden új, kreatív ötlettel a nézők nyernek, mivel az ilyen típusú innovatív gondolkodás a versenyt növeli, ami átmenetileg lefelé hajthatja a meglévő csomag árakat.
-Változhat a streaming árazása is? Miért ne lehetne havidíj helyett percdíjat fizetni az egyes szolgáltatásokért? Vagy fix havidíjat lehetne nézés alapján megosztani szolgáltatók között?
A múltban volt próbálkozás napi-heti díjazásra, de nem igazán vált be. Egy üzleti modellnél az a fenntartató, ami könnyedén nyomon követhető rendszer oldalon, illetve tervezhető minden félnek. A gazdasági logika mentén minél rövidebb időre szól az előfizetés, annál többszöri aktiválást-deaktiválást jelent. Ez több interakció, így drággábbá teszi a modellt.
Ezenkívül egy ilyen megoldásnál az összecsomagolás kedvezményi rendszere szóba sem jöhet, így az előfizető mindenképpen rosszabbul járna, legalábbis a mostani mechanizmusokat figyelembe véve.
- Mindennek ára van: Mennyire lehet nyomon követni és ebből adódóan mi a tapasztalat az előfizetői árak meghatározásánál, tartásánál (minden emelkedik, ezt is emelni kell), esetleg emelésénél?
Egy termék, amilyen például a lineáris csatornák, és az online tartalmak is, értékét jól körül lehet határolni többek között a kereslettel-kínálattal, annak jövedelmezőségével, a fejlődés irányával, a verseny intenzitásával. A TV2 Csoport egyedülálló portfolióval rendelkezik Magyarországon, amiben még mindig van tartalék. Ennek megfelelően alakulnak az áraink is, amit transzparensen alakítunk ki.
- Milyen az elaszticitása a kábelelőfizetéseknek? Ha érdemben nőne, akkor is maradna ennyi előfizető?
Tekintve, hogy az előfizetők többsége már a rezsi részeként gondol a telekommunikációs szolgáltatásokat tartalmazó előfizetési csomagjára, elég nagy az árrugalmasság, de ez természetesen régiónként eltérhet az ott élő emberek vásárlóerejétől függően. Ugyanakkor egészen biztos, hogy van olyan előfizetői réteg, meglepő módon éppen a magasabb egzisztenciájú fogyasztók körében, aki jelentősebb lineáris tévécsomag áremelés esetén hamarabb válik az iránt rugalmatlanná.
- Elképzelhető, hogyha a lineáris szolgáltatások ára növekszik, akkor a digitális előfizetésről mondanak le az emberek? Vagy inkább fordítva?
Azt mondanám, hogy ebben az esetben egyesek jobban átgondolnák, mennyi standalone streaming szolgáltatásra fizetnek elő egyszerre, de biztosan akadnának olyanok is, akik a lineáris tévé szolgáltatásról mondanának le a több streaming előfizetés megtartásáért. Ez preferencia és büdzsé kérdése. Fontos azonban kiemelni, hogy még mindig a lineáris tévét tartalmazó előfizetési csomagok ár-érték aránya a kedvezőbb. Illetve, véleményem szerint sokan visszatérnének egy idő után a lineáris előfizetéshez, tekintve a még mindig változatosabb kínálatot, a kényelmesebb szórakozási lehetőséget, a csomag részét képező Internet szolgáltatást, nem utolsó sorban pedig a saját gyártású formátumok teljes műsoridős elérhetőségét, valamint az összecsomagolt, elérhető digitális platformokat, mint például a TV2Play Prémiumot.
- Milyen műsorokat érdemes vinni az OTT-re? Eddig inkább lineárisra gyártott műsorok jelentek meg ott, lehet ez akár fordítva is?
El kell fogadni, hogy Magyarország egy kis piac, ami magas lineáris csatornalefedettséggel rendelkezik. Az olyan minőségi tartalmak gyártási költsége, amit egy TV2 Csoport szintű vállalattól elvárnak a nézők, magas. Ezt csak digitális platformon való megjelenéssel most még nehéz kitermelni. Bizonyos zsánereket el lehet kezdeni, és el is kezdtünk felépíteni az online térben, de a megfelelő szintű térülési mutatók eléréséhez, - mint minden új típusú befektetéshez - időre van szükség.
Figyelem!
A Digital Hungary 2025-ben tisztelgésként a nők előtt sorozatot indított, így ennek részeként Bodócsi Erikának is feltettünk ezirányú kérdéseket:
- Női vezetőként hogyan látod, milyen szerepe van a női vezetőknek a vállalatok sikerében? Inkluzivítás, kommunikáció, Empátia, innovációs hajlam és kreatívítás, mentorálás, etika – miben különböznek a női vezetők a férfi társaiktól?
Egy értékteremtő vezető mindig nyomot hagy maga után éppen a vezetése alatt elért vállalati sikerekkel függetlenül attól, hogy nő vagy férfi. Személy szerint én azzal értek egyet, hogy a vezetői létmegítélésében ne valakinek a neme kapjon hangsúlyt, hanem az objektív teljesítmény és a sikerességhez szükséges képességek felismerése. Ugyanis szerintem ebben az esetben lehet kizárni az egyik legnagyobb problémát jelentő előítéleteket, prekoncepciókat.
Az biztos, hogy néha ambivalens érzés és tapasztalatból tudom, hogy jobb szervezést igényel anyaként a női vezetői lét. Igen, többet kell tenni azért, hogy vezető pozícióban felvegyük és tartsuk a tempót, mert női vezetőként többször és intenzívebben megosztjuk az időnket, valamint a figyelmünket a munkánk és a családunk között. Én általában azzal, hogy kilépek az irodám ajtaján nem befejezem a munkámat aznapra, hanem megszakítom azt, hogy átmenetileg koncentráljak és minőségi odafigyelést biztosítsak a lányomra, a családomra, a barátaimra, vagy éppen elvégezzem a házi munkát. Utána viszont – és ezt már nem látványos - újra odaülök a laptop elé befejezni a munkaanyagok olvasását, vagy visszahívom a menetközben befutó üzleti hívásokat. A nők multifunkciós léte nem választás, hanem szerintem adottság, amit az esélyegyenlőség célkitűzésével vállaltunk magunkra. Ezért én mindig előnyként tekintek erre, hiszen fejleszti a kreativitásomat, a problémamegoldásomat, az empátiámat és türelemre is tanít.
Amikor egy vállalat vezetése felismeri a nőkben rejlő mentális erőt, kitartást és tenni akarást, akkor tud igazán inkluzívvá válni a női vezetők felé. A vezetői, felső vezetői szinteken való megjelenésünkkel főként az egymásra való odafigyelés, az együttműködés, a kreatív megoldásokra való törekvés, a rugalmassági szint ugrik meg a vállalati kultúrában. Az ilyen cégeknél az előbb felsoroltak következtében az inkluzivitás mértéke, a kifinomultabb kommunikáció, mentorálásra való nyitottság (nő-férfi között), és nem utolsó sorban a magasabb szintű etikai elvárások kerülnek előtérbe.
Amiben véleményem szerint tanulhatunk a férfi vezetőtárainktól az felismerni amikor egy problémának a megoldását el kell engedni, az egyszerűsítés, az érzelmek bizonyos mértékű és gyorsabb kizárása a döntéshozatalból. Ezek támogatják a még jobb fókusztartást és a még magasabb szintre emeli a hatékonyságot.
- Női vezetőként számodra fontos, hogy a hozzád tartozó vezetők között több nő jusson lehetőséghez? Hogyan lehet ezt segíteni, bátorítani?
Azt vallom, hogy ha nőként elvárást fogalmazok meg az esélyegyenlőséggel kapcsolatban, akkor azt nekem is magas szinten kell gyakorolnom példamutatással. Ez számomra azt jelenti, hogy kizárólag az emberekben rejlő szakmai, vezetői kompetenciákat, potenciált veszem figyelembe minden egyébtől (nem, kor, stb.) elvonatkoztatva. Mindenkit arra bátorítok magam körül, hogy merjen kérdezni, javaslattal élni a vezetője felé. Nincs rossz kérdés, az ötletek átbeszélésével pedig könnyebben lehet fejleszteni a munkatársak látásmódját. A mentorálás kulcsfontosságú. Ezen a területen fontosnak tartom, hogy vezetőként felismerjem, ha valaki szeretne nagyobb felelősséget kapni a munkájában. Igyekszem megtalálni azt a projektet, új kihívást a kollégáim számára ezzel támogatva a vezetői ambíciójukat.
- Magyarországon nemzetközi összevetésben nem túl magas a női vezetők aránya. Míg a civil szférában már többségben vannak, alig minden harmadik vezető nő a versenyszférában – kell ezen változtatni? Elég felhívni a figyelmet, vagy ösztönzőkre lenne szükség?
Esélyt kell adni a megmérettetésre, az egyenlő elbírálást segítő mérőszámokat kell kialakítani, az olyan vállalati kultúra támogatása példaértékű lehetne, ahol kreatívan, előítéletmentesen és széles körben biztosítják a nők vezetői képességeinek fejlesztését, hogy nők nyíltan beszélhesen az ambícióiról, szakmai terveiről elfogadva, hogy a férfiakétól eltérő és dinamikusan változó a családi szerepük a különböző életszakaszokban. Ritkán hangsúlyozzuk ebben a témában, pedig rendkívül fontos, hogy mindezt úgy kell tenni, hogy a férfiak se azt érezzék, hogy egyenlőtlen módon minden a nőkről szól. Ez csak ellenállást és akár elhallgatott konfliktusokat eredményezhet, ami mindenképpen hátráltatja az alapvető cél elérését. Véleményem szerint még mindig a figyelemfelhívás szakaszában vagyunk, ahol elsődleges lenne minden érintett, nemcsak a nők, igényét, véleményét meghallgatni, hogy ezeket figyelembe véve lehessen egy támogatóbb szervezeti kultúrát felépíteni.
- Milyen szerepe van az egyes cégek kultúrájának a nők vezetői lehetőségeiben? Mi a fontosabb, hogy ki tud erről többet kommunikálni, vagy a hétköznapi „apróságok” legyenek a helyén?
Tapasztalatom szerint az adott cég vállalati kultúráján minden szempontból rengeteg múlik. Nagyon sokat számít, hogy merjenek őszintén beszélni az olyan érzékeny témákról, amilyen például az esélyegyenlőség. Ez nem feltétlenül és minden esetben az egyetértés mentén zajlik, de ha jelentős előrelépést szeretnénk elérni, akkor a konstruktív egyeztetés nagyon fontos. A témában kiemelt szerepe van az edukációnak, hogy eljuthassanak nemcsak a cégek, hanem a társadalom és a kisebb közösségek is a nő-férfi szerepek sztereotípiamentes formálásának szükségességének és rájuk gyakorolt pozitív hatásának felismeréséhez.
- Milyen kérdéseket látsz fontosnak az egyenjogúság terén, a női-férfi bérkülönbséget, az eltérő karrierutakat (pl. szülés miatti kiesés), a munka-magánélet aránya, a sztereotípiák hatása, a biztonság és zaklatás kérdése, a saját érdekek melletti kiállás képessége?
A munka-magánélet egyensúlyával mindenki küzd már kamaszkorban is nemtől függetlenül. Kizárólag a nő-férfi esélyegyenlőséget nézve én mindenhol és minden életszakaszomban a sztereotípiák ellen küzdök leginkább a mai napig, mert még mindig jelentősnek ítélem meg. Emellett én legfontosabbnak a túlzásoktól mentes, a nőiesség megtartásával (értem ez alatt azt, hogy a saját nemünk jellemvonásait, azokat nem férfiasítva) történő érdekérvényesítést tartom. Amikor például magasabb fizetést, vagy felelősségteljesebb vezetői munkakört szeretnék elérni nőként a munkahelyemen, akkor arra nem az jogosít fel, hogy nő vagyok hanem mert olyan teljesítményt érek el, vagy olyan képességekkel rendelkezem a férfi és más női munkatársaimhoz képest is. Ezeket kell megtanulni és tudni objektíven képviselni, kommunikálni a döntéshozók és a kollégák felé is. Így lehet áttörést elérni.
Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!