Jövőkutatással be lehet előzni a technológiai fejlődést

Jövőkutatással be lehet előzni a technológiai fejlődést
A jövőkutatás bár akadémiai tudományágként indult, ma már a gyakorlatban is fontos információkat adhat a cégvezetőknek. A technológia fejlődése nem fog leállni, és még egyre bonyolultabb is lesz az egyes technológiák összekapcsolódása miatt - véli Monda Eszter, az ExplicoTech jövőkutatója.

Monda Eszterrel az Internet Hungary 2017 konferencián találkozhatnak!

Előadása: 2017. szeptember 26. 14:25–14:40 Felforgatók szekció - A jövőkutatás is az adatok feldolgozásán alapul.

- Nagyon jól hangzik a jövőkutatás, de miről is szól ez valójában, milyen eredményt ért el ez a tudományág?
- A jövőkutatás az 50-es/60-as években alakult ki. Alapvetően statisztikai adatokból indultak ki a jövő leírásakor, tudományosan megalapozott módszerekkel. A globális világmodellek is egyre népszerűbbek lettek, a környezetszennyezés növekedése miatt vált szükségessé a jövőre várható szcenáriók vizsgálata. Nem volt elegendő csak az adatokat megnézni, a lehetséges hatásokat, ezek társadalmi és gazdasági hatásait is vizsgálni kellett. Önmagában a statisztikai adatok használata nem lehet megfelelő, mert az emberi természet igen csak kiszámíthatatlan, és a technológiai változások is földrengésszerűen tudják a folyamatokat átalakítani. A jövőkutatásoknál ezért egyre többször szakértőket, illetve több, specializált szakértői csoportot is bevontak. A jövőkutatás egyre inkább egy szemléleti módszer lett, ami arra való, hogy elemezzük a jövő lehetséges forgatókönyveit. Merthogy egy jövőről nem is lehet beszélni, mindig sok lehetséges változatot lehet ismertetni. Nem csak arról van tehát szó, hogy a kutató megmondja mi lesz, hanem mit érhetünk el, milyen lehetőségeink vannak.

- Mennyire lehet a jövőkutatás eredményeit az üzleti életben is hasznosítani?
- A jövőkutatók egy része klasszikus akadémiai kutató, de náluk sokkal népszerűbbek a nagyvállalatok hasonló alkalmazottjai. A Google-nél dolgozó Ray Kurzweil például nagyon ismert és sokan figyelik, mit gondol a jövőről. A hasonló gyakorlati jövőkutatók azzal foglalkoznak, milyen technológiák mikor és hogyan terjedhetnek el. Egyre több tanácsadó cég is alkalmaz jövőkutatót, egyre felkapottabb ez a terület. Ennek az az oka, hogy rengeteg új technológia van, amik ráadásul egymásra is hatnak. A jövő üzleti modelljeinek megtalálásához ezért fontos annak megértése, hogy milyen forgatókönyvekkel lehet egyáltalán számolni. A mai felgyorsult, technológiai fejlődésen alapuló világunkban egyre nagyobb a jövőkutatás létjogosultsága minden szinten (hiszen akár egy kisebb cég technológiaváltását és érdemes lehet egy ilyen technikával megalapozni). Mivel a diszruptív technológiák teljesen új játékszabályokat is jelentenek, a korábbi adatokat és elemzéseket rájuk már nem lehet alkalmazni, más szemléletre van szükség. A változás ugyanis mindenkire hat.

- Mennyire diszruptívak a mai technológiák? Nem csak a kényszer nagy, hogy nagyon újszerűnek kell látszani?
- Az életünk számos területét átalakítja a technológiai fejlődés. Frank Diana ábrája nagyon jól foglalja össze, hogy az egyes technológiák hatással vannak egymásra. A megváltozott feltételek hatására az újdonságok erősítik egymást, újabb és újabb potenciálokat hoz létre ezek kombinációja. Jelenleg a világ lakóinak a fele éri el az internetet, de ha a Google léggömbökről sugárzott mobilinternete elterjed, akkor már szinte 100%-os lehet a penetráció, ami óriási új piacokat nyit.
A valós világot is egyre inkább a digitális világban képezzük le, elég itt a készpénzt leváltó digitális fizetésre gondolni. Emellett olyan kitalált, csak a digitális térben létező termékből és szolgáltatásból is egyre több lesz, mint a játékok és a digitális szórakozás.

- De meddig tarthat a digitális fejlődés? Tudunk még több időt tölteni a számítógép és az okostelefon képernyője előtt tölteni?
- Már nem ritka, hogy napi 14 órát töltenek az emberek a digitális eszközökkel, így az eltöltött időt már valóban nem nagyon lehet növelni. Átalakul viszont a digitális tartalomfogyasztás. Nem kell majd például mindent elolvasni, fel is olvashatja nekünk a mobil eszközünk – még akár azt is megmondhatjuk, hogy melyik híres színész hangján. A hangvezérlés és a hordható technológia által mobilisabban, könnyebben tudjuk majd fogyasztani az információt. Azon tartalmak száma is nőni fog, amelyekhez hozzáférünk, mivel a nyelvfordító megoldások eljutnak arra a szintre, hogy le tudják fordítani a tartalmakat az adott nyelvre. Ráadásul a valós idejű nyelvfordító eszközök használatával várhatóan 2022/23 körül korlátok nélkül beszélhetünk idegen nyelvű emberekkel. Ezáltal akár kínaiul és japánul meglévő információ is elérhető lesz például nekünk is. A kommunikáció minősége is folyamatosan átalakul: Rab Árpád digitális kultúra kutató kollégám a Corvinuson pontosan azt mutatja be, hogy a kezdeti természetes kommunikációt hogyan szorította ki az írott szöveg, majd a digitális technikákkal ismét a természetes kommunikáció felé indultunk el. Ismét van hang, kép és mozgókép, a kommentelés az interakciót hozza vissza. Egyre több lehetőség van az interaktívabb, minél összetettebb kommunikációra, amit a sikerre törő technológiáknak segíteni kell.

- Hogyan tudják a hirdetők, a média tulajdonosok a szolgáltatásaik tökéletesítésére használni a technológiát?
- Óriási mennyiségű adat keletkezik, amit a hálózat- és adatelemzés segítségével azok tudnak jól kihasználni, akiknek sok nézőjük vagy fogyasztójuk van. Egyre több adatot lehet ma már elemezni, és a jövőben még több lehetőség lesz: a hang- és képfelismerés eddig nem látott eszközöket ad a tartalom előállítók és hirdetők kezébe. A mesterséges intelligenciának nagy szerepe lesz, például a fogyasztók arcát is elemezni lehet, amikor válogatnak a termékek között.

- Hogyan reagálnak majd a fogyasztók? A jövőben is hajlandók lesznek ilyen sok adatot megosztani magukról – például ingyenes internetes szolgáltatásokért cserébe?
- Nem gondolom, hogy lényegi változás lesz ezen a téren. A mai Z generáció, akiket iGeneration-nek is hívnak már teljesen beleszületnek az új digitális korba, már gyerekként is ott vannak a megszokott szolgáltatások a kezükben. Őket már valószínűleg még kevésbé izgatják a ma még sokakban élő fenntartások.

- És miket fogunk vásárolni egy-két évtized múlva? Lesz még hagyományos bolt, vagy inkább a virtuális világ szolgáltatásai terjednek el?
- A dematerializáció egy folyamatos trend, és ez folytatódni fog. Ma már ha zenét akarunk hallgatni, nem kell CD vagy lemez, a felhőn keresztül érhető el digitális formában. A fizikai termékeket áruló boltok ugyanakkor csak lassan fognak megszűnni, ha egyáltalán. Az online kereskedelem hiába egyre népszerűbb, már Magyarországon is 5% felett van a részesedése. Mégis, az interneten kinézett terméket sokan elmennek megnézni, megfogni a boltban. Az már más kérdés, hogy utána egyre inkább online rendelik meg. Emellett a termékek helyett egyre inkább szolgáltatásokat fogunk vásárolni – már csak a tudás alapú társadalom kiteljesedése miatt is.

- És lesz elég fogyasztó? A digitalizáció és a robotizáció rengeteg munkahelyet szüntethet meg, erre mi lehet a megoldás?
- Az ismétlődő, programozható, alacsony hozzáadott értékű munkákat kiválthatják a gépek, a pénztárosok és a sofőrök munkájára előbb-utóbb nem lesz szükség. Az ilyen problémák megértésében tud segíteni a jövőkutatás: meg kell nézni, hogy milyen megoldások lehetnek. Válasz lehet erre a kihívásra az átképzés, de ezt csak akkor lehet elvégezni időben, ha már jó előre tudjuk, hogy mikorra milyen változásokat várunk. Ma már Magyarországon is egyre több olyan képzés van, ahol néhány hónap alatt megtanítják a programozás alapjait, ezek például egyre fontosabbak lehetnek. A jövőben új munkakörök lesznek, amire fel kell készülni – ki gondolta volna 10 éve, hogy a crowdfunding tanácsadó egy szakma lesz?

- Meddig tarthat a gyors technológiai fejlődés, ennek milyen veszélyei lehetnek?
- A fejlődést szerintem nem veszélyezteti a lassulás, hiszen a ma felnövő generációk még inkább nyitottak lesznek az új technológiákra. Érdemes elgondolkodni, hogy mi a célja a fejlődésnek: alapvetően az életünket igyekszik jobbá és kényelmesebbé tenni, tehát társadalmi igényeket szolgál ki. Akkor van probléma, ha letérünk erről az útról, és a mesterséges intelligencia kapcsán egyre többen vetik fel ennek lehetőségét, elég itt Elon Muskra gondolni. Egyre fontosabb lesz a mesterséges intelligencia szabályozása és korlátozása. Különösen az önvezető autók kapcsán érdekes a kérdés: a vezetőt vagy a más autóban ülőket védje a program? Az is komoly kérdéseket vet fel, hogy ki vállalja a felelősséget a baleseteknél.

- A gyakorlatban is tud segíteni a jövőkutatás a hasonló kérdések szabályozásában?
- Igen. A jövőkutatás trendeket, alternatívákat vizsgál, elemzi a lehetséges jövőket és ezek kombinációját. Ez hasznos minden döntéshozónak, segít a fejlesztési, kutatási irányok meghatározásában és abban, hogy mibe érdemes energiát fektetni. Ezért is kezdtünk el nemrég felépíteni egy ilyen szolgáltatást az ExplicoTech csapatával. Az üzleti életet szabályozó keretek a folyamatosan változó technológiai területeken mindig csak utólag tudják lekövetni a változásokat. Egy olyan módszertant alakítottunk ki, amivel a jövőben elterjedő technológiák okozta lehetséges konfliktusokat, problémákat mérjük fel, így a cégek már előre képesek az üzleti fejlesztéseiket a megfelelő irányba állítani.

Bemutatkozás

Monda Eszter
Jövőkutatás szakértő  az ExplicoTech tanácsadó cégnél és a Budapesti Corvinus Egyetemen.
Az Óbudai Egyetemen műszaki menedzser és közgazdász diplomát szerzett. 2011 óta a Corvinuson doktorandusz, doktorjelöltként a kutatási területe a jövőkutatás, valamint az információrendszerek kapcsolata és értelmezése a döntéstámogatásban . 2016 óta az egyetem oktatója, kutatója is.
Tanácsadói pályáját 2008-ban kezdte ERP tanácsadóként, majd 2014-től menedzsment tanácsadás területen folytatta,  2017 óta az ExplicoTech jövőkutatási tanácsadója.
Monda Eszter - ExplicoTech


Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

Bucsky Péter