– Sokan azt gondolják, hogy az állami szervezetek nem haladnak igazán a korral, de az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) alaposan rácáfol erre a rossz beidegződésre. Milyen eredményeket értek el?
– A biztonságos és magas színvonalú betegellátás továbbra is a legfontosabb feladatunk, de a mentőszolgálat Magyarország legnagyobb egészségügyi intézménye is egyben, így a kommunikációra, a társadalom felvilágosítására is sokkal jobban oda kell figyelnünk, mint korábban. A napi életmentést látványosan javító, digitalizáció adta lehetőségekről nem is szólva.

– Hogy érti azt, hogy az OMSZ a legnagyobb egészségügyi szolgáltató?
– Világszerte egyedülálló az a tény, hogy a mentőszolgálatot országos szinten, teljesen egységesen szervezzük és működtetjük. Másutt a megyei, vagy tartományi határaikon túl egyáltalán nem, vagy ritkán dolgoznak mentőegységek, így az ilyen rendszerekben a nagyobb, koordinált feladatok megszervezése sokkal nehezebb. De visszakanyarodva a magyar rendszerhez: nálunk mintegy nyolcezer fő dolgozik, 254 mentőállomásunk van országszerte, és egyszerre közel 800 mentőegységünk tevékenykedik. Évente 1,1 millió esetet látunk el, ami napi háromezer esetet jelent. Azt szoktam mondani, hogy egyfajta „logisztikai szolgáltató” vagyunk, persze életet, egészséget mentünk.

– Nem lehet könnyű egy ilyen nagy szervezetben változást elérni...
– Az OMSZ hetven éve működik, de az országos mentés 130 évesnél is régebbi múltra tekint vissza. Némi túlzással pedig azt mondhatom, hogy félkatonai szervezet vagyunk: bajtársaink a parancsokat végrehajtják. Ugyanakkor, azt látom, hogy az idősebb kollégák is egyre lelkesebben használják az új digitális rendszereket, megoldásokat, hiszen ezek a számukra is rengeteg időt és energiát takarítanak meg. Az eszközöket ugyanis értő módon, azokat segítve, nem pedig bonyolítva kell beilleszteni a meglévő folyamatokba.

– Mondana példát ezekre?
– Korábban papír alapú munkalapokon ment az esetek utólagos adminisztrálása, most viszont egy tabletes megoldást használunk, ami virtuális magánhálózaton, 4G kapcsolaton keresztül menti a felhőbe az adatokat. A fogadó kórház így bármikor láthatja az előzményeket, sőt a beteg vizsgálati adatait, például az EKG-ját is. Ráadásul a betegek kórházi átadása ma egy hasonló, érintőképernyőn megejtett aláírással történik, mint ahogyan a jobb futárcégektől átveszünk egy csomagot. Ezen a digitális kartonon pedig fent van minden olyan adat, amely a korábbi ellátást, a gyógyszerezést, és az előzményeket mutatja.

– Említette a kommunikációs feladatukat. E téren miben változott a munka az elmúlt két évben, amióta az Országos Mentőszolgálat főigazgatójaként dolgozik?
– Korábban az offline kommunikációs csatornák voltak a meghatározók, illetve Győrfi Pál (az OMSZ szóvivője, kommunikációs vezetője – a szerk.) szinte egyedül végezte ezt a hatalmas munkát. Ma már egy dedikált, online kommunikációban járatos csapat is dolgozik a háttérben. Csak egyetlen eredmény: Facebook oldalunk követőinek számát megnégyszereztük, több mint 83 ezer követőnk van jelenleg, ami szerintem kiemelkedő szám.

– Volt egy nagy kampányuk is a közelmúltban, amely szinte vírusszerűen terjedt, igaz?
– Egy három kisfilmből álló sorozatunk ért el az elmúlt hónapokban óriási sikert. A kedvencem a „Szuperhősök csak a filmekben léteznek. Segíts te is az igazi életmentőknek!” üzenetet közvetítő filmünk, amelyben egy mentőtiszt a mentőautó tetejére állva, egy Jedi-lovag erejével választja szét az autósort, hogy utat biztosítson az életmentésnek. Könnyed módon tanítva ezzel az autósokat a helyes viselkedésre akkor, amikor mentőt látnak a visszapillantóban. De a betegszállítást látványosan nehezítő problémát kezelő „Ne parkolj rá a mentőre” filmünk is fontos, vagy az Instagram csatornánkon kiemelt népszerűséggel futó, „Vedd észre a mentőt” anyagaink is sikereket hoztak. A kisfilmeket nem csak a tévécsatornák vették át, hanem rengeteg felhasználó készített hasonló videót. Mi több, a mentős kollégák is arról számoltak be, hogy az autósok legnagyobb része ma már hiba nélkül tudja, hogyan kell utat engedni a mentőautóknak – azaz a társadalmi célt is jól szolgálták ezek a filmek.

– Ha jól tudom, az Internet Hungary konferencián az Internet Hungary Award közösségimédia pályázatának idei nagydíját is megnyerte ez a kampány?
–Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy a kommunikációs szakma e jeles rendezvényén, ráadásul a neves szereplőkből álló zsűritől, megkaptuk az Internet Hungary Award 2018-as közösségimédia-díját. Úgy gondolom, hogy ez annak is szól, hogy a kampányfilmjeink összesen 29 millió megtekintést gyűjtöttek össze a közösségi média különböző platformjain, azaz a hatmillió magyar digitális írástudó szinte mindegyikéhez sikerült eljuttatnunk ezeket a társadalmilag is fontos üzeneteket. Nekünk ugyanis minden másodperc számít, hiszen a legértékesebbet, az egészséget védjük, a beteg, sürgős segítségre szoruló embereket szállítjuk.

– A digitalizációs projektekre visszatérve, az edukációs munka mellett milyen fejlesztéseket végeztek az ellátásban?
– Az első és legfontosabb célunk a biztonságos betegellátás, ezt semmiképpen sem hátráltathatja semmilyen új rendszer, megoldás bevezetése. Ugyanakkor, az említett tabletes fejlesztés mellett számos, a digitalizációra épülő fejlesztést vezettünk és vezetünk be. Például időbélyeget használunk, hogy az adatok megbízhatóságához ne férhessen kétség. De ami még fontosabb, anonimizált adatokat gyűjtünk főként az útviszonyokról, a forgalmi helyzetről, illetve arról, hogy melyek azok a területek, ahol a balesetek a legnagyobb valószínűséggel előfordulnak. A betegek nevesített adatait ez a gyűjtés nem tartalmazza, hiszen a betegek adatai felett maguk, illetve az őket ápoló, ellátó szervek rendelkezhetnek csak.

– Ezt az adatelemzést hogyan kell elképzelni?
– Üzleti intelligencia (BI), prediktív analitika (PA) és mesterséges intelligencia (AI) elemezte ki a mintegy 800 autónk mozgását, amelyek összesen 40 millió kilométert, a Föld-Hold távolság százszorosát tesznek meg évente, sok-sok millió liter üzemanyagot felhasználva. Bennünket is megleptek az eredmények: a lefuttatott adatelemzés 98 százalékos pontossággal meg tudta jósolni, hogy melyik időszakban, mely területeken fognak bekövetkezni balesetek. Egy ilyen, mesterséges intelligenciával megtámogatott rendszer éles bevezetése nem csupán a mi munkánkat teszi hatékonyabbá, hanem emberéletek ezreit is megmentheti. Jelenleg többek közt a Google-lal is tárgyalunk és az üzleti életben keresünk más partnerségeket is, hogy ezt a hatalmas, és igen erős adatvagyont hasznosítsuk.

– Konkrétan mire lehet jó az „okos” mentésirányítás?
– Például, a Balaton környékének lakosságszáma nyáron ideiglenesen kétszeresére, a mi balatoni esetszámunk pedig háromszorosára nő. A mentőállomások leterheltsége ilyenkor nagy mértékben megnő. Egy ilyen rendszer révén, amely becsléséket, előrejelzéseket is készít, sokkal jobban tudjuk naprakészen, optimálisan elosztani az erőforrásainkat. Illetve, egy ilyen elemzés kimutatja azt is, hogy a nagyvárosokban mennyivel hatékonyabban működhetnek a motoros mentők.

– A digitális átállás mikor lesz teljes önöknél?
– Az új rendszereink 2018 második felében már élesben működtek, de lényeges változás lesz, hogy 2019-ben már lesznek a 2018-as évről összehasonlító digitális adataink, amelyek alapján a munkánkat még gyorsabbá, még hatékonyabbá tudjuk majd tenni.

– Vannak egyedi kezdeményezések is, mint például a defibrillátorok kihelyezése.
– Igen. A JCDecaux-val közösen helyeztünk ki közterületre életmentő plakátokat országszerte, fejlesztettünk egy közösségi újraélesztő applikációt is SzívCity néven, valamint létrehoztuk az Élet Mentő Pontok rendszerét, amelyet egy online, térképen kereshető, országos defibrillátor-adatbázis egészít ki. Az Élet Mentő Pontok olyan elsősegélyt nyújtó helyeket jelentenek intézményekben, gyárakban, irodákban, kereskedelmi egységekben, ahol az adott munkáltató is fontosnak érzi azt, hogy tegyen a közösségért, a munkavállalói, partnerei, látogatói egészségének biztonságáért.

– Újabban drónok bevetéséről is hallani az emberélet mentésében. Mit hoz a jövő?
– Mi magunk is gondolkodunk a drónok bevetésén. Az időfaktor ugyanis a defibrillátoros újjáélesztésnél hihetetlenül fontos. A riasztástól számítva három perc alatt légvonalban tíz kilométerre is el tudja juttatni a két kilós mini defibrillátort egy mentődrón.

– Nem science fiction ez?
– Szó sincs róla. A skandináv országokban már élesben is működik ilyen mentődrón flotta. Esetünkben pedig a jogi akadályok sem jelentősek, mivel a légimentés is hozzánk tartozik, így a törvény szabályozza, hogy az életmentő légi járműveknek minden körülmények közt kell biztosítani a szabad légteret, akár a földi utakon a mentőknek. Persze, ez nem azt jelenti, hogy hónapokon belül hadrendbe is állnak az életmentő drónjaink, de a technológiai lehetőség adott, és jelenleg vizsgáljuk a koncepció, legalább tesztüzemben történő megvalósíthatóságát. Az egészségügyi ellátás olyan rohamos tempóban fejlődik világszerte, hogy akkor lehetünk igazán sikeresek, ha stabil alapjainkra építkezve mi állunk itthon a fejlődés élére.

Bemutatkozás

– Dr. Csató Gábor, 35 éves, az Országos Mentőszolgálat főigazgatója.

– A Debreceni Egyetemen 2007-ben szerzett orvosi diplomát, 2013-ban szakvizsgázott aneszteziológia-intenzív terápiából, 2017-ben okleveles egészségügyi menedzserként diplomázott.

– Főigazgatói kinevezése előtt több itthoni állami és magán egészségügyi intézményben, valamint brit kórházakban dolgozott intenzív terápiás szakorvosként, illetve EU-s projekteket vezetett.

– A fiatal, lendületes, digitalizáció iránt nagymértékben elhivatott orvos-menedzser hobbija a hosszútávfutás, a fallabda és a gasztronómia.


Internet Hungary Award pályázat közösségimédia-díjának nyertese az OMSZ

– Az Országos Mentőszolgálat, az ország legnagyobb egészségügyi intézménye. 2017 elején, az új főigazgató kinevezésével alakította át gyökeresen kommunikációs stratégiáját, melynek lényege a társadalom minél szélesebb körének elérése a legmodernebb kommunikációs eszközrendszerrel.

– A magyar egészségügyben az elsők között találták meg az OMSZ pontos helyét és szerepét a digitális térben, és építettek fel teljes komplexitású kommunikációs környezetet az országban élő 6 millió digitális írástudóhoz.

– A saját közösségi médiacsatorna köré összpontosuló tevékenység egyaránt eléri a digitális bennszülötteket, a digitális bevándorlókat, és a Facebook mellett egyre aktívabban használja az Instagram, Twitter és YouTube lehetőségeit.

– Az Internet Hungary 2018 konferencián Csató Gábor előadásban mutatta be, hogy egy állami intézmény hogyan valósíthat meg ügyfélközeli, professzionális online kommunikációt.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!