Írom a sajtóközleményemet és egyszer csak eszembe jutott az egyik alapszabály, amit egy sajtóközlemény írása közben kötelezően figyelembe kell venni: mindig meg kell vizsgálni, hogy nincs-e olyan nagy esemény, ami elterelheti rólad a sajtó figyelmét. Nem kellett sokat gondolkodjak, amire eszembe jutott, hogy itt van az orosz-ukrán konfliktus, így el is vetettem a sajtóközlemény kiküldését. Na, de mi van akkor, hogyha nem egy-két hétig fog tartani ez a háború, akkor hónapokig ne küldjünk sajtóközleményt? Lehetőségem volt Bőhm Kornél kríziskommunikációs szakértőnek feltenni a kérdéseimet, aki szuper tanácsokat adott nekem.

Mit tanácsol a KKV-soknak, hogyan kommunikáljanak háborús helyzetben?

Biztosan nem ilyenkor van itt az ideje a harsány kommunikációnak – a nem szükségszerű külső kommunikációt illik elhalasztani, vagy legalábbis nem úgy csinálni, mintha minden a legnagyobb rendben volna. A jó ízlés megőrzése, az emberség, a beleérzőképesség zsinórmérték kell legyen. Egy KKV és egyébként a nagyobb cégek sincsenek abban a helyzetben, hogy ezt a krízishelyzetet megoldják, nem is elvárás velük szemben, de ennek megfelelő méltósággal kell viszonyuljanak a helyzethez.

Le kell fújni a marketing kampányokat, PR akciókat, érdemes most sajtóközleményeket kiküldeni?

Felül kell vizsgálni minden futó kampányt és minden tervezett megjelenést, ez nyilván vonatkozik a tervezett akciókra, sajtókommunikációra is. A felülvizsgálat ugyanakkor nem jelenti valamennyi kommunikáció leállítását, de annyit igen, hogy a használt eszközök, szóhasználat, választott tónus ne rezonáljon rosszul a kialakult szituációra. Egy kézenfekvő példa: a magyarok nagyon nagy számban pihenéssel töltik a március 15-i hosszúhétvégét, nem lenne logikus az utazókat váró idegenforgalmi helyektől, ha beszüntetnék a kommunikációt. De a kreatívanyagokat és a kampányterveket át kell nézni kockázati szempontból.

Talán a legutóbbi hasonló krízis a Covid volt. Van valamilyen eltérés a Covid és a háború között kommunikáció terén?

A pandémia másféle fenyegetettséget jelentett – és persze jelent ma is – globális viszonylatban, míg a mostani krízis egyelőre lokálisnak, helyinek tekinthető. Nagy különbség az is, hogy a járványt természeti eredetű-, a háborút pedig emberi eredetű krízisnek tartjuk, amelyeknek a kezelése is eltérő. Kommunikációs aspektusból persze sok közös vonás van, a cégek pedig sokat tanultak a covid-járványból, amely tudást a mostani krízis során is alkalmazni, kamatoztatni tudnak.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!