- Úgy kezdtem a bemutatásodat, hogy nagy szereped volt a magyar televíziós sorozatok újbóli felvirágzásában. Mint pályád elején a reklámfilmben, itt is inkább mutattad az utat, mint követted az áramlatot. És ahogy a híreket hallom most, karantén idején sem történik ez másként. Csapatoddal létrehoztátok az első, karanténban készített fikciós sorozatot, Segítség! Itthon vagyok! címmel. Kinek a fejéből pattant ki a gondolat? Ti vagytok az elsők a világon?
- Őszintén szólva nem néztem ennek utána, bár most, hogy rákérdeztél lehet, hogy szétnézünk és eladjuk a formátumot másoknak is. :) Az ötlet az enyém, a társ-„szórunner”, ahogy ő hívja magát, Búss Gábor Olivér, a producer Kapitány-Diószegi Judit. A sorozat arról szól, hogyan élik meg az emberek a mindennapjaikat a webes felületeken keresztül. De ez nem egy reality, hanem fikció, vagyis megírt forgatókönyv alapján, sok neves színész által eljátszott sorozat. A teljesség igénye nélkül: Csuja Imre, Zsurzs Kati, Hevér Gábor, Nagy-Kálózy Eszter, Lengyel Tamás, Nagy Sándor, Martinovics Dorina, Mihályfi Balázs, Debreczeny Csaba, Pokorny Lia, Haumann Máté, Kerekes József, Tóth Ildikó, Fehér Tibor, Kovács Panka, Erdélyi Timea, Kakasi Dóra. Ők formálják meg a karaktereket: egy tanárnőt, egy fiatal párt, akitet szétszakít a jelenlegi helyzet, gyerekeket, szülőket, szeretőket, akik valahogy meg akarják találni a légyott lehetőségét és még sok mindent, amit a jelenlegi helyzet hoz ki az emberekből.

- Sikergyanús dologról beszélsz... Mit jelent számodra a siker?
- A sikerről mindig csak egy kitűzött célhoz képest lehet beszélni. Egészen másként sikeres egy ember vagy az általa létrehozott alkotás, ráadásul a kettő között nem is feltétlenül van összefüggés. Inkább az a döntő, hogy mi az a cél, amit kitűztem és ehhez képest mondjuk egy film vagy egy sorozat hogyan teljesített. Nekem nem az a fontos, hogy a környezetem sikeresnek lát-e, hanem, hogy én annak érzem-e magam. Sikeres vagyok, ha a gyerekeimnek olyan példát tudok mutatni és olyan körülményeket tudok biztosítani számukra, amilyet szeretnék. Nagyon régen megtanultam, hogy a boldogság és a siker nem szinonímái egymásnak, ráadásul a boldogság végtelenül relatív. Egyszer Greenwich Village-ben forgattunk hajnalban, éppen kelt fel a nap és egy kukásautó állt meg mellettünk, amiből ordított a zene, a szemetesek pedig táncoltak rá, miközben begyűjtötték a kukákat. Úgy tűnt, hogy akkor nem volt náluk boldogabb ember. Siker az, hogy ha boldog vagy és nem fordítva.

Udvaros Dorottya, Szarvas József, Kapitány Iván

- Akkor most ne is használjam a divatos szót a sorozatokra?
- Semmiképp sem mondanám „divat”-nak, mert annak van valamiféle pejoráló felhangja. Már volt a televíziós sorozatoknak egy komoly sikerkorszaka és most ez a korszak – az említett ciklikusság szerint – tért vissza. Persze rengeteg tanulsággal. Amiben vagyunk, az egy folyamat része. Amióta világ a világ az emberek szeretnek belehelyezkedni egy történetbe. Legyen az könyv, film vagy bármi. Vannak olyan történetek, amik korábban is fesztítették a mozi kereteit, egyszerűen több volt bennük két-három óránál. Korábban néhány opciója volt a szórakozásra egy embernek, ma több száz. Ma az analóg műsorsugárzáson túl kiválaszthatod, hogy mit szeretnél nézni és mikor. Hatalmas lehetőségek nyíltak meg, a saját magunk által megszabott időben tudunk például sorozatot fogyasztani. Így nincs más választás, hosszú időre oda kell kötni a nézőt a képernyő elé. Ezt pedig csak jó történettel és megvalósítással lehet.

Kapitány Iván és Kapitány Frigyes

- A humor itthon a biztos recept?
- Szerintem pont ugyanúgy működnek a sorozatok itt is, mint bárhol a világon, csak sokkal kisebb a piac. Míg az USA-ban egy rétegsorozat is képes annyi bevételt hozni, amért megéri elkészíteni, ez itthon elképzelhetetlen. Százalékra pontosan megegyezik a share, de nem mindegy, hogy amögött a százalék mögött 15 millió vagy 150 000 néző van.

- A most említett karantén-sorozaton kívül mennyi produkciótok fut éppen valamelyik csatornán?
- Végetért A mi kis falunk IV. évada és ahogy az egészségügyi lehetőségek engedik elkezdjük forgatni az V. évadot. A Drága örökösök 3. szezonja képernyőn és nagyon kevés hiányzott, hogy befejeződjön a 4. Szezon forgatása. Előkészületben van egy másik napi- és egy heti sorozatunk, fejlesztés alatt van a Filmintézetnél egy játékfilm és különböző készültségi fokokban zajlanak a tárgyalások kooprodukciós parterekkel más munkákról. Olyan produkciónk is van, ami egy-, vagy inkább két év múlva képernyőre szánt produkció.

- Ez azt jelenti, hogy több televíziónak is dolgoztok egyszerre?
- Persze. Ez egy kicsi piac. Volt olyan pillanat, amikor egyszerre futottak sorozataink az RTL-en, TV2-n és a Viasaton is, és a két nagy kereskedelmi televíziócsaládhoz tartozó kisebb csatornákon, valamint a Comedy Centralon és a DunaTV-n is, hiszen folyamatosan ismétlik a munkáinkat.

Udvaros Dorottya és Kapitány Iván

- A tervezés során látjátok előre, hogy melyik sorozat melyik csatornát fogja érdekelni?
- Néha itt-ott finomra lehet/kell hangolni a sorozatot, de nagyon nagy, markáns különbségek nincsenek. Bármelyik csatorna lesz a megrendelő, a titok, hogy jónak kell lennie a sorozatnak.

- Honnan látjátok, hogy mik lesznek a trendek? Olyan ez, mint a tőzsde? Kell hozzá némi hatodik érzék?
- Ha nagyon őszinte vagyok, akkor sehonnan se látjuk. De az tény, hogy a televízió olyan világ, ahol ciklikusan visszatérnek egy-egy témához a megrendelők és a készítők és ebben az a jó, hogy egy korábban kitalált ötletet újra értékesíteni lehet. Ha egy történet érdekes és azt jól tudod elmesélni, akkor nem veszít a frisseségéből. Ebben a műfajban, ami nagyon aktuális, az hamar elkopik, kimegy a divatból. Gondolj a nagy klasszikus autókra. Azok sosem lesznek avittak. Ezért nem szeretünk „ráülni” a napi divatra. Ha lehet, akkor inkább már alakítjuk.

- Ezzel azt akarod mondani, hogy a néző nem azt nézi, amit szeretne, hanem amit kap?
- Nem, természetesen rengeteg program közül választhat. De a nézőnek nem az a dolga, hogy kitalálja, hogy mit szeretne nézni, hanem az, hogy válasszon. És ez hatalmas különbség! Arról dönt, hogy az étlapról mit választ, és amit kap, az tetszik-e, de nem arról, hogy mit adjunk neki. Ilyen értelemben a néző indirekt módon kényszeríti az alkotókat arra, hogy azt állítsák elő, amit nézni szeretnének. De az is igaz, ha valaminek nem lesz hatalmas a nézettsége, az egyáltalán nem jelenti azt, hogy nem jó. Lehet, hogy egészen más volt a célja ott, abban a műsorsávban és bőven hozza a tőle elvárt eredményt. És itt megint megjelenik a kereskedelmi és a közszolgálati média közötti különbség problematikája, tudniillik, hogy a kereskedelmi tv-knek pénzt kell keresniük a tulajdonosaiknak. A közszolgálati médián nincs ez a nyomás, így bőven lenne lehetősége arra, hogy a kereskedelmi tv-kből „kirekesztett/kiszerkesztett“ nézők igényeit kielégítse.

Kapitány Frigyes és Kapitány Iván

- Hogy indul egy sorozat élete? Egyszercsak kipattan a nagy ötlet valakinek a fejéből?
- Ilyen is van, de nem ez a tipikus. Sokat beszélgetünk a televíziók szakembereivel, akik tökéletesen ismerik a piacot és megosztják velünk, hogy milyen típusú tartalomra vágynak. Korábban – teljesen érthetően – licenszekben, külföldi formátumokban gondolkodtak, mert így tudták minimalizálni a kockázatot. Egy kipróbálatlan magyar ötlet más, abban van rizikó. Most, hogy a sorozatok elkezdtek teljesíteni, jöhetnek a magyar ötletek! Mostmár nagyobb a bizalom, így a saját fejlesztéseink is teret kaphatnak a televíziókban. Persze a licenszek esetében is megpróbáljuk nagyon magyarrá tenni a sorozatot, nyugodtan mondhatjuk, hogy gyakorlatilag újraírjuk. De visszatérve a kérdésedre, olyan is van, hogy egy újságcikk, egy téma felkelti az érdeklődésemet, vagy valaki más hoz egy ötletet, azt megosztom a csapattal, ha jó, születnek belőle próbaírások, ha az is jó, akkor megyünk tovább, ha nem, akkor elvetjük. Ilyen esetben nincs rajtunk kereskedelmi nyomás, így a fejlesztés akár egy évig is eltarthat. Tény, hogy a határidő hatalmas múzsa és ha a televízióknak szüksége van valamire, akkor az komoly inspiráció. :) 

- Mi az arány az elkészült pilotok és a megvásárolt sorozatok között? Elárulod nekünk?
- Vegyük sorra... nem volt sok eddig... Van, amikor nem is kérnek pilot epizódot, így inkább azt tudom mondani, hogy a saját magunk által elkészített pilotok milyen arányban valósulnak meg. Mivel most is döntés alatt van kettő, ezért azokat nem számolom. Korábban ötből négyet megvalósítottunk. Az nem rossz arány. :)

- Kik a csapatod állandó tagjai?
- Huh, mi egy nagy csapat vagyunk! Sok kreatív alkotó ember dolgozik velünk, ha megnézed a stáblistáinkat, akkor azon nagyon sok név szerepel. Az állandó munkatársak mellé mindig megkeressük a legmegfelelőbb alkotótársakat egy-egy feladatra. Magyarországon a piac mérete miatt senki sem tud olyan mennyiségű munkával ellátni művészeket, hogy ne maradjon felesleges kapacitásuk. De automatikusan kialakul, hogy kikkel dolgozunk együtt. A szűk csapatunk a feleségem, Kapitány-Diószegi Judit, aki a sorozataink producere, kreatív fejlesztője, írója, és Búss Gábor Olivér vezető író mellet Kovács M. András, Soós András, Móré Annamária, Bánszky Kristóf forgatókönyvírók, kreatívok: hozzájuk csatlakoznak alkalomszerűen a többiek.

- Ha – ahogy említetted – nem túl nagy a piac, akkor merre tovább? Külföldi megrendelések?
- Dolgozunk rajta. Azért mondtam, hogy kicsi a piac, mert abban a szegmensben, ahol mi dolgozunk, a televíziók nem szívesen adják oda a teljes gyártói igényüket egy produkciós cégnek. Viszont kapacitásunk és komoly tervünk ennél több van. Ezért is szeretnénk belépni a nemzetközi piacra.

- Konkrétabban?
- Szeretnénk a folyamatot kicsit átalakítani, hogy ne csak mi menjünk a nemzetközi piacra, hanem őket hozzuk ide.

- Még konkrétabban?
- Olyan Magyarországra gyártott televíziós sorozatban gondolkodunk, ami nemzetközi szinten is megállja a helyét. Már megtettük az első lépéseket és remélem hamarosan megváltjuk a jegyünket erre a vonatra.

(folyt. köv.)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!