- Három évtizede működik a családi vállalkozás, van még olyan termék, amit mindig árulnak?

- Büszkén valljuk, hogy 30 éves idén a cégünk, de a valós kereskedelmi tevékenységet 1994-ben kezdtük el. Szabadkáról származunk, és azért alapítottuk meg 1992-ben a céget, hogyha a háború olyan fordulatot venne, akkor legyen hol folytatnunk az életünk. Amikor megkaptam a behívómat, akkor inkább Magyarországon kerestük a boldogulást, és 1994-ben kezdtük a tevékenységet Szegeden. Ahogy akkoriban sokan mások, mi is a KGST-piacon kezdtük – hiszen akkoriban alig lehetett kiadó üzletet találni. A kezdéshez akkoriban is az kellett, hogy legyen olyan termék, ami másoknak nincs – jó minőségű olasz talpbetétet sikerült találnunk. Ennek segítségével egy évvel később már saját üzletet is nyithattunk, és harisnyákkal bővültünk.

- Vannak még olyan versenytársak, akik ilyen hosszú ideje talpon maradtak a gyorsan változó ruhakereskedelemben?

- A 90-es években még 30-50 ezer ruházati bolt volt Magyarországon, csak nekünk volt nagykereskedőként az évezred fordulóján ezer kiskereskedő partnerünk. Utóbbiakból talán csak néhány kényszervállalkozó maradt, akik a nyugdíjig fenn akarják tartani a boltjukat. Mára a független hazai kiskereskedők szinte eltűntek. A fast fashion cégek, a diszkont láncok és a webkereskedők vették át a piac nagy részét a távol-keleti butikok mellett. Így kellett mindig egy olyan megoldás, amivel a versenytársak előtt lehet járni, folyamatosan változtatni kellett az üzleti startégián.

- Mennyire lehet hosszú távon specializálódni a ruhakereskedelemben, nem veszélyesek a divathullámok?

- A Dressa.hu kínálatában ma is megtalálhatók a talpbetétek – igaz, ma már sokkal inkább egészségügyi szempontból keresik ezeket. Eközben azonban ma már nem üzletből, hanem online értékesítünk. A kereskedelmi paletta széles körét jártuk be az elmúlt három évtizedben: egyre több saját boltot nyitottunk, az utcai üzletek mellett egyre többet bevásárlóközpontban. Eközben nagykereskedelmi tevékenységgel is bővültünk, importőrként is dolgoztunk a 2000-es évek elején, míg mára az online kiskereskedelemig jutottunk. A webshopunkat igen korán, 2003-ban indítottuk el, ami nagyon jó döntés volt. A nagykereskedelemben láttuk, hogy egy-egy terület gyorsan meg tud bicsaklani. Az olasz harisnyagyártó klaszter jelentős része tönkrement, amikor visszaszorult a kereslet, amikor harisnya helyett világszerte egyre inkább nadrágot kezdtek a hölgyek hordani. Az online és az internet műszaki szakemberként is vonzott, és itt látszott a bővülés lehetősége. Hiába volt akkor még nagyon alacsony az internet penetráció, nagyon jól működött. A csúcson még kilenc üzletünk volt, 2011-re bezártuk a plázás egységünket – az utolsót a pandémia hatására zártuk be, és ezt már nem is nyitottuk vissza. Ez is mutatja, hogy folyamatos változásra van szükség ezen a piacon.

- Hogyan lehet a vevőkkel kommunikálni – manapság minden az online automatizált hirdetésekről szól, a kkv-knak is ez a legfőbb eszköze?

- Hosszú, organikus fejlődésünknek köszönhetően erős törzsvásárlói bázisunk van, őket pedig hírlevelekkel tudjuk a leghatékonyabban közvetlenül elérni. Ezt tartaom a fő erősségünknek – ezek a hírlevelek nem a promotálásáról, sokkal inkább az edukálásáról szólnak. A tartalommarketingre nagy hangsúlyt helyezünk, ezernél is több blogbejegyezésünk van. Rendszeresen kérdőívekkel keressük meg a vásárlóinkat, hogy olyan tartalmakat tudjunk nekik biztosítani, amire igényük van. A legfontosabb, hogy értsük meg a közönség szavát, mert abból lesz siker és növekedés.

- Milyen növekedés volt a cél?

- Mi nem törekedtünk soha sem a kiugró növekedésre. Ez mégis megtörtént néhányszor, de ez nem csak örömöt jelent, hanem számos kihívást, hogy a pénzügyi mutatók rendben legyenek. Mi ugyanis végig saját erőforrásból növekedtünk, külső finanszírozás nélkül. Aki hasonlóan gondolkodik, annak a stratégiája során ezt a szempontot is figyelembe kell vennie, mert a nagyon gyors növekedés finanszírozása költséges és kockázatos lehet.

- A marketingben milyen szerepet játszanak a globális szereplők? Meg tudja egy hazai tulajdonú webkereskedő kerülni még őket?

- A közösségi médiacsatornák ma már megkerülhetetlenek, de minden cégnek más és más való – ezt például a vásárlók kor- és demográfiai összetétele határozza meg. Van egy szakmai zárt közösségi média csoportunk – ez az újonnan épülő, tavaly indult dropshipping szolgáltatásunkhoz kapcsolódik. Emellett jelen vagyunk a Google Shopban, és használjuk a Google Ads-et is. A tartalommarketing a Google felől organikus látogatókat generál, és aki egyszer felfedezi a blogjainkat az jó eséllyel több cikket is elolvas – és ha már választ kapott a kérdéseire, akkor talán vásárol is nálunk. Online kereskedőkkel is együttműködünk, például kuponokat cserélünk egymással. A Google és a Facebook szeretné elhitetni, hogy csakis az ő megoldásaik lehetnek hatékonyak. Eközben azonban folyamatosan romlik a konverzió a rendszereiken.

- Változott a technológiai cégek kínálatának hatékonysága is az évek során?

Míg néhány éve 500-600 forintért lehetett vásárolt aktiválni a Google megoldásaival, ma már 2-3 ezer forint körül van… Így egyrészt megkerülhetetlenek a technológiai cégek, de meg kell találni minden más lehetséges megoldást mellettük, és nem szabad teljesen rájuk építkezni. A gyakorlatban azt látom, hogy a mesterséges intelligencia szerepének erőltetése a humán összefüggések feltárása helyett nem feltétlenül javítja, inkább rontja a hatékonyságot. Az irány azonban az automatizáció felé mutat, hamarosan már csak a szóösszetételeteket kell megadni a hirdetésekhez, amiből a különösen magyarul elég rosszul működő mesterséges intelligencia rakja össze a hirdetés magyartalan szövegét… Ezért is keressük folyamatosan az új és a globálisoktól független marketing megoldásokat. A kereskedelemben nem szeretjük az egyes számot… Márpedig a Google szeretné egyedül hozni a forgalmat a hirdetésekkel, és ő szeretne az értékesítő is lenni. Az elmúlt három évtized alapján úgy látom, hogy folyamatosan kell az aktuális kihívásokra keresni a megoldásokat, alternatívákat.

- Milyen alternatív marketingeszközökben érdemes gondolkodni? A zöld, fenntartható és társadalmilag hasznos projektek, mint a Zokni Csereprogram lehet ilyen megoldás? Egy ilyen kezdeményezés márkaértéket, ismertséget növelhet, vagy a bevételben is mérhető?

- Nehezen mérhető, hogy lenne-e közvetlen kapcsolat, de nem is ez volt a cél. 2014. április 22-én, a Föld napján indítottuk el, mert zoknikereskedőként úgy gondoltam, hogy lenne felelősségünk a fenntarthatóságban. Farmergyűjtést már itthon is láttam, Olaszországban pedig a Calzedonia is szervezett gyűjtést, megmutatták mit készítenek a használt fehérneműből. Megkerestünk olyan cégeket, akik képesek lehetnek a zokni újrahasznosítására. Három ilyen hazai vállalkozást is találtunk, ők geotextíliát tudnak ebből készíteni. Egy tapogatózó Facebook bejegyzés után már rögtön akarták az elhasznált zoknikat küldeni nekünk, látszott hogy erre valós igény van. Összesen 21 tonna zoknit gyűjtöttünk immár össze, és eben nagyon sok munkánk van. Korábban road showkat is tartottunk, ám ez igen költséges. Manapság leginkább a térség három megyéjében, főleg az iskolákkal kialakított kapcsolatokon keresztül szervezzük meg a gyűjtést. Ebben sok munkánk van, közvetlenül bevételünk nincsen, de fontosnak tartjuk a fenntarthatóság melletti kiállást. Annyi hozadéka valóban van a hasonló fenntarthatósági kezdeményezéseknek, hogy hazai kkv-ként is lehetőség adódik így a médiában szereplésre, ami segít az ismertség növelésében. Nekem pedig az a fontos ebben, hozzá tudtunk járulni egy jó projekthez, és hogy látom azt, hogy sokan évek óta több kg-nyi zoknit gyűjtenek össze a környezetükben. A vásárlóinkat pedig úgy segítjük, hogyha tőlünk rendelnek, akkor ugyanabban a dobozban díjmentesen tudják a használt, kidobásra szánt zoknikat visszaküldeni nekünk.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!