Miért éppen Bátorságok Könyve lett az online művészet magazin címe?

Gerlits Réka: Személyes ihletésű a válasz. Ez a mi kapcsolatunkból született Piroskával. Nagyon régóta kollégák és barátnők vagyunk. Egyszer egy kávézóban beszélgettünk arról, hogy meg kéne lépnem egy fontos lépést az életemben; hogy ne csak színésznő legyek. Más utak is érdekeltek, de azt érzem, hogy nem vagyok hozzá elég bátor, hogy megtegyem az első lépést. Piroska karácsonyra adott nekem egy hatalmas nagy könyvet, ami nem fér fel a könyvespolcra. Ez gyakorlatilag egy emlékkönyv, amire rá volt írva, hogy Bátorságok Könyve. Letámasztottam az ágyam mellé és hónapokig gondolkoztam hogy mit tudnék beleírni; Mi az a bátorság? Mi az én bátorságom? Mivel tudnám megtölteni ezt a füzetet? És annyit gondolkoztam, hogy rájöttem, nagyon sokszor voltam bátor. Felhívtam Piroskát, hogy “Nem csinálunk egy blogot a mi bátorságunkról?” Neki volt végül az ötlete, hogy mi lenne, ha erről megkérdeznénk másokat is.

Mészáros Piroska: Úgy éreztük, ezzel globálisabban kéne foglalkozni, mivel akkor derült ki a számunkra, hogy a bátorság egy nagyon sokoldalú dolog. Egyébként nem mindig vagyunk elégedettek ezzel a bátorság szóval, mert ez igazából egy sokkal szexibb szó annál, mint ahogyan elsőre hangzik.. Nagyon sokan a bátorságról  a hőstettekre asszociálnak, pedig ez közel sem igaz. Nem csak ahhoz kell bátorság, hogy valaki bemenjen egy égő házba és kimentsen valakit. Itt arról a bátorságról is szó van, amit nap mint nap megélünk, például amikor kiállunk magunkért egy magánéleti vagy szakmai szituációban. Missziók, hogy valahogy az emberekben azt tudatosítsuk, vagy elhitessük, hogy a mindennapokban is tudunk bátran viselkedni. Aktívak vagyunk a közösségi médiában, ismert és civil emberek meséli el a történeteiket, nem beszélve a cégekről. Ha már a digitalhungary.hu-t érdekelte a mi történetünk, akkor elárulhatjuk, hogy céges vonalon is nagy reklámértéke is van a bátorságnak. Sok vállalatnak vonzó lehet, ha az ő produktumára, az ő termékére úgy reflektálnak, mint ami bátorít.

Mi az, amire szeretnétek felhívni a figyelmet a cégek, multik világában a Bátorságok Könyvén keresztül?

Gerlits Réka: Ahogy a magánéletben, úgy a céges világban is nagyon fontos erősíteni az önreflexivitást. Előkerülnek olyan kérdések, mint például “Milyen akadályokat sikerült megugranom a munkámban?” “Miket tettem ezért a cégért?”, vagy “Miket tettem az életemben ezért a karrierért?”, vagy “Kik bátorítottak és én kiket tudtam inspirálni a munkában?”  Nekem a könyv egy erős inspiráció volt arra, hogy megválaszoljam magamnak, miket is csináltam az életemben.

Mészáros Piroska: Ezért hoztuk létre a kifejezetten cégek számára elérhető csomagjainkat is, melynek célja, hogy levegye a terhet a HR válláról. Történeteink közösségépítők, erősítik a mukatársakban az összetartást, a büszkeséget, és olyan élményekről szólnak, ami hangsúlyozza, miért jó és előremutató az adott munkahelyen dolgozni. Olyan interjúsorozatokat szeretnénk készíteni, mint ami a kampányainknál látható a Bátorságok Könyvében. Mivel céges rendezvényekre is szeretnénk menni, ezért ott lehet ez a vendég egy a cégnek a dolgozója, a vezetője, vagy bárki akit a cég szeretne és a saját történetét osztja meg. Másik fontos missziónk, hogy storytelling workshopot szeretnénk tartani.

Gerlits Réka: Olyan együttműködésekben gondolkodunk elsősorban, ami nem a támogatásokra épül, már most olyan nívós együttműködéseink vannak, kampányszerűen, vagy állandó szinten, mind szervezetekkel és cégekkel. Úgymint az Eszkuláp Állatvédő Egyesület, HungarianHub, Ördögkatlan Fesztivál, Art is Business, Csokonai Nonprofit Kft., Felelős Szülők Iskolája. Jelenleg vállalatokat keresünk, ahol a kulturális projektjeinkkel élményt tudunk adni és amitől fellendül a cégek belső kommunikációja és sokkal jobb lesz. A telekom cégcsoportnál októberben tartunk workshopot. Egyébként a Piroska által említett storytellinget nagyon sokan szeretik alkalmazni és a cégek belsőkommunikációjában most alakulnak azok az online felületek, amin ezek terjednek. A céges dolgozóknak fontos, hogy ebben a covid és a háború okozta bizonytalanságban legyen kommunikációjuk a vezetőséggel és egymással. Ezek a történetek pedig ezt fejlesztik. Ugyanakkor az önreflexivitás által ki tudják fejezni magukat, és ennek következtében olyan visszajelzéseket kaphatnak a kollégáktól, hogy megvan a megbecsült helyük a cégen belül. Szerintem nagyon fontos, hogy a céges szféra és a művészet közeledjen egymáshoz, és a vállalati kultúra átvegye mindazt, amit hasznosítani tud, és ugyanez igaz fordítva is.

Ha már a művészetet említettétek, hogyan lehet ezt a két, látszólag különálló szférát egymáshoz közelíti, mint a művészet és a vállalati kultúra?

Mészáros Piroska: Van ehhez egy történetem, ami jól szemlélteti, miről is beszélünk. Gosztonyi Csaba a reklámszakmában dolgozott harminchárom éves koráig és aztán elkezdett el színházban dolgozni. Ő mesélte, hogy elment egy csapatépítő tréningre színészekkel és az volt a feladat, hogy fel kellett állni egy székre és a székről hátra kellett dőlni úgy, hogy a többiek elkapták. Ez a színészeknek egy teljesen alapvető feladat. Mesélte, hogy ott állt egy órát a széken és mindenki könyörgött, hogy dőljön már hátra, mert meg fogják tartani.

Gerlits Réka: Összegezve, nekünk a vállalkozói közegre jellemző stabilitást kéne átvennünk, az üzleti szférábandolgozóknak pedig ezt a fajta flexibilitást és bizalmat kell megismerniük, hogy elengedhessék magukat a munkahelyükön, és bátran önmaguk lehessenek.

Mészáros Piroska: Készül egy színházi előadás is, aminek az első felében elmeséljük a Bátorságok Könyve történetét, énekkel, zenével, vetítésekkel, a második fele pedig specifikusan egy sztárvendégnek a bátorságáról szól majd, aki minden alkalommal más lesz. Az online magazin egy lehetőség a közönség bővítésére is. Mert mondjuk a színházba nagyon extra esetben be tud ülni ezer ember, ami független színháznál száz-kétszáz ember, ez a projekt a social médiban pedig annyi emberhez jut el, amennyit csak szeretnénk. Közben megpróbáljuk ebbe a kultúrát is belevinni. Így létrejön egy összművészeti projekt, a színház, az irodalom, a forprofit világ és média fúziója. Alapvetően az a cél, hogy a színházi csoport, a Terminál Workhouse -aminek Réka az ügyvezetője és művészeti menedszere -  ami előadásokat csinál  jövőre is és tíz év múlva is tudjon előadásokat létrehozni.

Rendkívül aktívak vagytok a közösségi médiában, hiszen számos cikket, interjút olvashatnak a követők a Bátorságok Könyve új honlapján és social média felületein. Volt olyan beszélgetésetek, amire nagyon szívesen emlékeztek?

Gerlits Réka: Nagyon sokszor van olyan hogy leülnek velünk beszélgetni és azt mondják, hogy nem is értem, miért engem kérdeztek, hiszen nem voltam soha bátor. És a beszélgetés végén ott ülnek a kanapén és döbbenten mondják, hogy “Istenem én nem is tudtam, hogy ilyen bátor vagyok. Köszönöm szépen!” Vannak olyan pillanatok, amikor mi is zavarba jövünk attól a nyíltságtól és attól a szemünk előtt történő ráeszméléstől amit az interjúalany. Ilyen volt például a Balázs Andival készült beszélgetés. Vagy nagyon jó tapasztalat volt, ahogy az erős, szikár férfi, Szabó Győző megnyílt.

Mészáros Piroska: Nekem a Gergye Krisztiánnal készült beszélgetés volt ilyen. Pályakezdőként ismertem meg, mert a Nemzeti Színházban együtt kezdtük dolgozni, ott volt koreográfus. Most az Art is Business díjával kapcsolatban beszélgettünk és az első tíz percben kiderült, hogy ő ápolónak tanult, mert nem mert elmenni festőnek. Ehhez képest ma táncoktató, koreográfus, táncos és festő.

Értek meglepetések? Arra gondolok, hogy volt olyan cikketek, amire nagyon számítottatok, hogy olvasott lesz és nem lett? Vagy fordítva?

Gerlits Réka: Nagyon szép, amikor megszületik egy tabudöntögető beszélgetés. Ilyen volt például a Balázs Andival készült interjú, amikor arról beszélt, hogy szeretné, ha tőle nem kérdeznék meg mikor lesz gyereke. Mert senkinek semmi köze nincsen a méhéhez. Vagy ilyen téma a halál, a betegség, egy fizikai sebhely. De senki nem beszél arról, hogy olyan társadalomban élünk, ahol a fiatal a jó, a fiatal a szép.

Ketten készítitek az interjúkat, vagy külön-külön? És a munka többi részét hogyan osztjátok el?

Gerlits Réka: Van, amikor külön-külön, máskor közösen beszélgetünk. Amikor elkezdtük csinálni, akkor megállapodtunk abban, hogy heti két új emberrel szeretnék kihozni cikket, amihez van egy könyvajánló egy zeneajánló, sőt egy filmajánló is.

Mészáros Piroska: Mi lényegében színésznők vagyunk, tehát munka közben, autodidakta módon tanultuk meg az újságírást. Egyre szélesedett az egész, hiszen van weboldalunk, facebook felületünk, ott vagyunk az Instagramon, a linkedIn-en, a patreonon és közben elkezdtünk dolgozni egy színházi előadáson is aminek a szövegkönyvével rengeteget dolgozunk. Hat dolgot kell kezelnünk egyszerre és nem egyszerű.

Mennyire kellett bátorság ahhoz, hogy kilépjetek az online térbe, hiszen szinte naponta változnak a felhasználói igények, amihez gyorsan kell alkalmazkodni?

Gerlits Réka: Nagy szükség volt az online térre a Covid-járvány közepén, mert az emberek ilyenkor olvasnak és streamelnek. Nagyon hasznos, hogy az instagram csak 2200 karakter szöveget enged fel, mert lényegében ennyi most egy embernek a befogadóképessége. Ahogy Piroska mondja, reggel egy kávéhoz leül és indulás előtt három perc alatt elolvas egy ilyen cikket, így indítja el a napot. Bátran!

Mészáros Piroska: Folyamatos tanulást és figyelmet igényel a socialmédia. Mielőtt elindítottuk az oldalt, beszéltünk egy socialmédia stratégával, aki annyi mindent javasolt, hogy még másfél hónapig dolgoztunk. Mondta például, hogy a social-médiába egy adott logika alapján működik. De azt nem mondta, hogy algoritmusok logikája alapján, nem emberi gondolatok mentén. Egy másik része viszont tapasztalati dolog. Bedobsz egy témát és megnézed mi a reakció rá. Folyamatosan kell elemezni a tapasztalatokat és mindig újra kell gondolni hogy mi az, ami tetszik az olvasóknak, mi az, ami nem.

Ennyi munka mellett mi lesz a színészi karrieretekkel?

Gerlits Réka: Mivel ahogy említettem a Bátorságok Könyve a Terminál Workhouse  független színházi csoport égisze alatt született, ezért a színház sem maradt félbe. Persze, a járvány miatt kevesebbet játszottunk, ezért maradt több időnk a Bátorságok Könyvére elindítására. Piroskának is van egy saját monodrámája, amit a Centrál Színház tűzött műsorra, a Call Girl, emellett forgatni is fog, a Terminál Workhouse-nak pedig vannak futó produkciói is és lesz nemsokára egy Göncz Árpád előadása a Csokonai Művelődési Házban. Ezeket az előadásokat mind Bátorságok

Könyve-kampányokkal, azaz cikksorozatokkal, fogjuk megtámogatni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!