Fejlesztések a digitális jólétért - interjú Deutsch Tamással

Fejlesztések a digitális jólétért - interjú Deutsch Tamással
Jelentős mértékű áfacsökkentés az internetezésre, digitális eszközbeszerzés az iskolákban, digitális tananyag, ingyenes internetes szűrőprogram a gyerekeknek, irodafejlesztés a szolgáltató-központok számára – csak néhány kiragadott elképzelés a Digitális Jólét Program terveiből. Interjú Deutsch Tamás miniszterelnöki biztossal.

– Merre tart a digitális fejlődés a világban?

– Teljesen átalakítja az életünket. A digitális fejlődés elkerülhetetlenül eléri a világ szinte minden polgárát. Ez nem csupán egy technológiai változás, nem csupán egy gazdasági, üzleti kérdés, hanem egy meghatározó társadalmi jelenség. Hadd mondjak egy példát. Természetesen fontos dolog, hogy egyre kisebb károsanyag kibocsátású autókkal közlekedhetünk, kétségkívül ezek a fejlesztések is hatnak az életünkre. Az önvezető autó viszont totálisan átalakítja majd a hétköznapjainkat. Ha általánossá válik, egyszerűen máshogy fogunk élni. Magyarország felismerte ennek a folyamatnak a jelentőségét: mi nem elszenvedői, hanem nyertesei szeretnénk lenni a digitális átalakulásnak. Az is tény, hogy mint minden változásnak, ennek is vannak negatív következményei. Az a feladatunk, hogy ezeket el tudjuk hárítani.

– Összességében Magyarország hogy áll a digitális fejlődésben?
– A 28 európai uniós tagország között a középmezőny végén helyezkedünk el.

– Ezzel elégedettek lehetünk?
– Egyáltalán nem, de az sem igaz, hogy reménytelenül leszakadtunk volna. Az előttünk álló három-öt évben reális, hogy a középmezőny élére, vagy akár az élmezőny végére tudjunk előrelépni. Van néhány mutató, amely részletesebben leírja, hogyan is állunk. A hálózati infrastruktúra fejlettségében már most is az élmezőnyhöz tartozunk. A rendszeresen internetezők arányát illetően ugyanakkor az európai átlagtól elmaradunk. Abban a tekintetben viszont, hogy milyen mértékben lehet digitális úton intézni az ügyeinket, nagyon komoly a lemaradásunk. A gazdaság digitális átalakításában komoly lépéseket tervezünk, Európában az elsők között ismertük fel ennek jelentőségét. Az Ipar 4.0, vagyis a negyedik ipari forradalom nyomán lezajló gazdasági átalakulás szerelvényére Magyarország felszállt. A digitális írástudás tekintetében még van hová fejlődnünk, mivel a 15 évnél idősebb magyar polgárok közel fele minimális vagy semmilyen digitális kompetenciával sem rendelkezik.

– Milyen szerepe van az államnak a folyamat megváltoztatásában?
– Sikeres digitális átalakulás sehol a világon nem történt meg aktív állami részvétel nélkül. Az állam az egészségügytől az oktatásig számos olyan dologért felel, ahol a digitális átalakítás érdekében aktívan kell közreműködnie.

– Alapvetően mi volt a Digitális Jólét Program célja?
– A program fontos üzenetet hordoz: a kormány felismerte a digitalizáció fontosságát, és az eddigi követő magatartását felváltotta a kezdeményező.

– Miben más ez a program, mint a többi infokommunikációs stratégia, amely az elmúlt években készült?
– A Nemzeti Infokommunikációs Stratégia nagyon magas szakmai színvonalú anyag, pontos helyzetértékeléseket tartalmaz, kijelöli az irányokat. A Digitális Nemzet Fejlesztési Program alapvetően egy fejlesztéspolitikai dokumentum. A Digitális Jólét Program ezekre építve, valamint számos egyéb szemponttal és céllal kiegészítve, egységes keretbe rendezte mindazt, amit Magyarországon kormányzati részvétellel és kezdeményezéssel kell megcsinálni a digitális fejlődés érdekében.

– Ön január óta a Digitális Jólét Program miniszterelnöki biztosa. Jó választás volt, hogy minisztériumok hatókörén kívül alakultak meg?
– Valóban nem egy hagyományos közigazgatási szervezeti megoldást választottunk. Nem valamely ágazati minisztérium foglalkozik a témával, hanem a program végrehajtásáért miniszterelnöki biztos felel. Ez a felállás lehetőséget teremtett arra, hogy az eddig esetleg nehezebben egymásra találó, a digitalizációval foglalkozó kormányzati szereplők tevékenységét összehangoljuk. Ez a téma az összes minisztériumot érinti, szinte mindenhol van felelőse, s őket – a mögöttünk lévő egy évben – folyamatosan sikerült egy asztalhoz ültetni, és kialakítani egy egységes álláspontot Magyarország digitális fejlődése érdekében.

– Melyek a program főbb sarokpontjai?
– Az egyik legfontosabb az áfacsökkentés. 2017. január 1-től 27-ről 18 százalékra csökken az internetezés áfája, és a jövő év közepén, amikor a 2018-as költségvetést készítjük, és már látható, hogy a magyar gazdaság teljesítménye ezt megalapozza, akkor további, még nagyobb mértékű csökkentésről dönthetünk.

– Mi a garancia arra, hogy nem nyelik le az adómérséklést a szolgáltatók?
– Erre jogszabályi garancia lesz. A számlákban majd elkülönítetten kell jelezniük a szolgáltatóknak, hogy mekkora az internetszolgáltatás ára.

– Miként állnak Brüsszellel az áfamérséklési tárgyalások?
– Ez a csökkentés, amiről már döntött a Parlament mindenképpen megvalósul. Bízunk abban, hogy egyetértésre tudunk jutni Brüsszellel. De ha eltérő szakmai véleményük minden tárgyalás ellenére fennmarad, mi akkor is megvédjük a polgárok érdekében hozott döntést és véghezvisszük az áfacsökkentést.

– Milyen további lépések várhatóak?
– Az állam sok tízmilliárd forintért szerez be irodai szoftvereket a közigazgatás működése érdekében. Ezek szinte 100 százalékban nem nyílt forráskódúak. A magyar IT szektor elöl jár a nyílt forráskódú szoftverek fejlesztésében, jelenleg leginkább exportra termelnek ezek a sikeres hazai cégek. Eredménynek tekintem, hogy a magyar állam a közeljövőben jelentős mértékben fog beszerezni a működéséhez nyílt forráskódú irodai szoftvereket, magyar vállalkozóktól. Az egész államigazgatásban egészségesebb lesz az arány a nyílt és a nem nyílt forráskódú szoftverek alkalmazása között. Emellett fontos lépés volt a három digitális stratégia, az oktatási, a gyermekvédelmi és az exportfejlesztési megalkotása. Szeptember végére a Digitális Startup Stratégia is elkészül, de például számos, a digitális világgal összefüggő fogyasztóvédelmi kérdésben is sikerült új intézkedéseket hozni. Egyre többen, egyre nagyobb mértékben vesznek igénybe e-kereskedelmi szolgáltatásokat, fontos, hogy itt is megfelelő fogyasztóvédelmi szabályok legyenek érvényesek.

– A Digitális Oktatási Stratégia milyen változásokat hoz a szektorban?
– Ez a stratégia a magyar köznevelési, szakképzési, felsősoktatási és felnőttképzési rendszer teljes digitális átalakításának a programja. Kiemelten fontos, hogy a tanárok, képzők, oktatók kellő digitális kompetenciával rendelkezzenek, hogy tudjanak digitális tananyagokat használni. A stratégia kitér a tartalomfejlesztésre is, mivel nagyon fontos, hogy létrejöjjön megfelelő mennyiségű és minőségű digitális tananyag. Emellett komoly infrastrukturális fejlesztések lesznek. Minden iskolában szupergyors internet-hozzáférés, minden osztályteremben wifi elérhetőség lesz.

– A diákok sokszor panaszkodnak az unalmas informatika órákra, ebben lesz változás?
– A stratégia része az is, hogy az informatika tantárgy megerősödjön, vonzó, fogyasztható ismereteket adjon át. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a diákok használhassák saját eszközeiket az iskolában a tanulásra, de ha nincs nekik, akkor is rendelkezésre álljanak a megfelelő digitális eszközök. Tehát komoly eszközbeszerzés is lesz az iskolák számára. Azt szeretnénk, ha az oktatás egésze módszereiben, tartalmában, logikájában a mainál jóval magasabb színvonalú és szerethető legyen.

– Mindez mikorra valósulhat meg?
– 2018-2020 közötti két tanévben tömegesen tapasztalják majd meg, mind a pedagógusok, mind a diákok, mind a szülők a program eredményeit.

– Ehhez lesz megfelelő büdzsé is?
– Igen, hazai és uniós források is rendelkezésre állnak.

– A Digitális Gyermekvédelmi Stratégia milyen elemekből áll?
– A gyerekek szeretnek internetezni, s ez ma már természetes és egyben helyes, jó dolog, de az is tény, hogy veszélyes, káros jelenségek és tartalmak is vannak a neten. A védelem sokféle eszközét kell megteremteni. Új jogszabályok megalkotására nincs szükség, a védelem megfelelő jogi eszközei adottak. Fontos azonban, hogy legyenek olyan szűrőprogramok, amelyeket a számítógépre telepítve a gyerek már nem jut hozzá a számára káros tartalomhoz. A magyar állam nemzetközi színvonalú szűrőszoftvereket kíván fejleszteni magyar nyelven, s ennek használata hosszú távon is mindenki számára ingyenes lesz. Az is fontos, hogy a gyerekek maguk is tudják, ismerjék mi helyes, mi helytelen. Ha interneten zaklatják őket ismerjék, hogyan lehet védekezni, és tudják, kihez fordulhatnak. Ehhez képzések kellenek, a diákokhoz, a pedagógusokhoz, a szülőkhez is el kell juttatni az alapvető ismereteket. Nagyon jó nemzetközi gyakorlat az Egyesült Királyságé. Ott abban állapodtak meg az internetszolgáltatókkal, hogy gyermekek számára biztonságos internet-hozzáférés az alapszolgáltatás minden új előfizetésnél. Vagyis az a tartalom, amely eljut hozzám, eleve szűrt a szolgáltató által. Az előfizető persze ezt egy kattintással visszaállíthatja. De a védelem nem attól függ, hogy a szülő mennyire tudatos, mennyire jól állítja be a szűrőket, hanem eleve a Gyermekek Számára Biztonságos Internetszolgáltatást kap. Egy ilyen rendszer magyarországi működését mi is elképzelhetőnek tartjuk. De a stratégiában kitérünk arra is, hogy a gyerekek számára gazdag internetes tartalomkínálat bővítése érdekében támogatásokat fogunk biztosítani.

– Hogyan segíti a vállalkozókat a Digitális Exportfejlesztési Stratégia?
– A digitális gazdaság a magyar GDP 20 százalékát állítja elő, és a foglalkoztatottak 15 százaléka itt dolgozik. Jó lenne, ha minél több cég tudná exportálni termékeit, szolgáltatásait. A stratégia azért született, hogy ebben segítsük őket. A digitális gazdaság fejlődésének a szakemberhiány az egyik legnagyobb gátja: 22 ezer informatikus hiányzik a szektorból és körülbelül 300 ezer olyan munkavállalóra lenne szükség, aki ugyan nem informatikus, de komoly digitális kompetenciákkal rendelkezik. Olyan szakemberekre van szükség nagy számban, akik kvalifikáltabb digitális munkát is el tudnak végezni. Ehhez képzési programok kellenek. Szintén az exportfejlesztési stratégia része, hogy megpróbáljuk külföldön értékesíteni az általunk kifejlesztett állami digitális alkalmazásokat, amelyből jelentős összeg folyhat be az államkasszába. A szolgáltatóközpontok, az úgynevezett SSC-k Magyarországra vonzását akarjuk segíteni azzal, hogy olyan irodaház kapacitásokat hozunk létre, ahol ezek a jelentős számú munkaerőt foglalkoztató cégek működni tudnak. Emellett olyan exportösztönző pénzügyi támogatási rendszert dolgozunk ki, amely segíti külpiacra lépésben a digitális gazdaságban működő magyar kis-, és középvállalkozásokat.

(Az Internet Hungary konferencián számos előadás és fórumbeszélgetés szól majd a digitalizáció legkülönfélébb aspektusairól, illetve a Digitális Jólét Programról is több teremben szó lesz.)

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Kamasz Melinda

Kamasz Melinda a növekedés.hu gazdasági és a tudás.hu tudományos oldal alapító főszerkesztője, közgazdász. Pályáját a Magyar Hírlap gazdasági rovatában kezdte, majd a Piac és Profit gazdasági havilap …