Ezen a helyen találkoznak a progresszív és nyitott vezetők – interjú Horváth Jánossal, az MVÜK vezérigazgatójával

Ezen a helyen találkoznak a progresszív és nyitott vezetők – interjú Horváth Jánossal, az MVÜK vezérigazgatójával
A százmillióstól az ötmilliárdos árbevételű vállalatok körében szolgáltat a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége (MVÜK), a mára ötszáz taglétszámot is elérő szervezet. Az MVÜK nem lobbiszervezetként működik, célja sokkal inkább a tudás átadása és az üzleti kapcsolatépítés a több mint ezer progresszív és nyitott vezető számára. Horváth János vezérigazgatót kérdeztük szponzorációról, üzletről, fejlődésről és arról, hogy ez vezetőnek miképpen érdemes gondolkodnia a piacról, a konkurenciáról.

Csermely Ákos: Mi valójában az MVÜK? Üzleti vállalkozás?
- Horváth János: Az MVÜK, a Magyar Vállalatvezetők Üzleti Közössége. Egy tudásmegosztó, üzleti kapcsolatépítő felsővezetői hálózat. Maga a Zrt, amely az egész mozgatórugója, szíve, lelke egy cég, egy üzleti vállalkozás, igen.

- Mi az üzleti képlete?
- Négy szegmensben szolgáltatunk: a 100millió+, 400millió+, az 1milliárd+ és az 5milliárd+ éves árbevételű vállalatok a célcsoportunk. Éves tagdíjat határozunk meg tagjaink számára, és minden évben megdolgozunk, megküzdünk a bizalmukért. A tagok azzal fejezik ki az elégedettségüket, hogy újra és újra meghosszabbítják a tagságukat.

- Vannak szponzoraitok?
- Hagyományos értelemben vett szponzoraink nincsenek. Ez nagyon tiszta portfólió business. Ugyanakkor jelenleg két kiemelt tagom van: az OTP a bankszektorból, és az Uniqa a biztosítási szektorból. Első nagy támogató partnerünk a Vodafone volt, akiknek örökké hálásak leszünk azért, hogy együttműködtek velünk a működésünk korai fázisában. Az aktuális két nagy támogatónk a teljes árbevételünknek kevesebb mint 4 százalékát adja, tehát gyakorlatilag granuláris az üzleti modell, ez nagy jelentőséggel bír a fenntarthatóság szempontjából.

- Honnan jött az üzleti modell ötlete?
- Az MVÜK előtt számos szektorban és még több cégnél dolgoztam. Akkor még nem tudtam, de ezzel megalapoztam az MVÜK mai koncepcióját. A Citibank, a Telekom, az Origo, az Opten és az Invitel berkein belül rengeteg üzleti modellel találkoztam, vezetőként többüknek a sikeréért felelős is voltam. Nem volt ismeretlen számomra a média világa, a telefonfülke-reklám, a mobiltartalmak és sorolhatnám. Az MVÜK indulásánál szinte azonnal kiderült számomra, hogy a komfortzóna felépítésének titka nem az egyedi nagy projekt bevételekben rejlik, hanem egy hol lassabban, hogy gyorsabban lépésről lépésre felépülő üzleti modellben. Ma már ötszáz tagunk van, ennyien fizetik az éves tagdíjat, amely 600 000 Ft-tól 1,2 millió Ft-ig terjed a tag cég árbevételétől függően. Ezt az üzleti modellt még az alapító, Mészáros György, korábbi üzlettársam vezette be, és én tulajdonképpen ebbe szerettem bele. Láttam benne fantáziát. Ezért voltam képes kilépni a multik világából.

- Érdekképviseletet elláttok?
- Noha óriási gazdasági erő és tudáshalmaz gyűlt össze az MVÜK égisze alatt, nem vagyunk lobbiszervezet. Mi progresszív, nyitott vezetőket tömörítünk. Belőlük építünk üzleti közösséget, egy olyan biztonsági hálót, amely minden tagja számára hosszú távon stabil bázist nyújt.

- Kivel versenyeztek?
- Jó kérdés. Amikor elkezdtük, akkor - azt gondolom -, versenyeztünk a BNI-jal, vagy a BCC-vel, vagyis a klasszikus networking szervezetekkel. Megpróbálok reálisan gondolkodni, de azt kell mondanom, hogy ma már velük sem versenyzünk. A piaci visszajelzések, tagjaink véleménye is ezt az álláspontot erősíti. Nem célunk továbbá versenyezni a kamarákkal, vagy a különböző stratégiai-taktikai szervezetekkel. Sőt, prioritás számunkra a velük való átgondolt együttműködés. Azt gondolom, hogy az úttal, amit bejártunk, és a jövőnket meghatározó, újabb és újabb célokkal, egy új formátumot, vagy ha jobban tetszik egy új fogalmat, egy új definíciót hoztunk létre. Konferenciák, vagy egyéb összejövetelek szervezői próbálnak kapcsolatépítést, networkinget beépíteni a programjukba; például azzal, hogy az utolsó fél órát ennek szentelik, mert az „olyan jól néz ki”. Mi elvileg versenyzünk velük. Gyakorlatilag azonban nem, mert ezt a fajta minőségi interakciót, amelyet az MVÜK modellje tesz lehetővé, senki más nem tudja adni.

- Egy klubnak többnek kell lennie, mint egy névjegykártya-csere programnak. Miért érdemes a tagodnak lenni?
- Három dolog miatt. Első tényezőként a minőségi üzleti kapcsolati háló építését hangsúlyoznám. A sorban másodikként az inspiráció szerzést, a tapasztalatcserét és a tudásmegosztást szoktam mondani, harmadikként pedig az üzlet fejlesztését, az üzletvezetést stratégiai szinten, hiszen vezetők járnak a közösségbe. Összefoglalva a tevékenységünk mögötti központi gondolat, hogy minden egyes vezető, aki csatlakozik hozzánk még jobb vezetővé, még jobb szakemberré, boldogabb, elégedettebb emberré váljon.

- Te, személyesen rásegítesz arra, hogy létrejöhessenek üzletek?
- Igen, természetesen. Szinte minden tagunkat személy szerint ismerem, tájékozódom a szektorukat foglalkoztató témákról, ismerem a portfoliójukat, átlátom az MVÜKs közösséget.

- Tehát folytatsz belső - hadd fogalmazzam így -, jóindulatú lobbitevékenységet?

- Igen, célzottan, kimondottan kérésre. Ez külön szolgáltatásunk. Ezt úgy hívjuk, hogy üzletfejlesztés. Összekapcsolok vezetőket minden esetben, ha látom az esélyét annak, hogy mindkét – vagy akár több – fél számára is gyümölcsöző lehet az új ismeretség. Ezekkel a kapcsolásokkal olyan szinergiákra lelünk, amelyeknél bátran kijelenthetjük, hogy az 1+1 az sokszor 3-mal lesz egyenlő a kettő helyett.

- Azt mondod, hogy vannak networkingek, vannak edukációs programjaitok. Hogyan választjátok ki a találkozók témáit?
- Három lábon állunk. A 70-80 fős nagy összejöveteleinken, az asztaloknál, a beszélgetések alatt mi nem adunk témát. Ehelyett megkérünk mindenkit, hogy a 3 perces bemutatkozásában osszon meg egy üzleti problémát, kihívást, olyan üzleti elakadást, amelyben úgy érzi, hogy a többiek a segítségére lehetnek. Ebből alakulnak ki a témák és a beszélgetések az alaprendezvényen - hol az egész asztalnál, hol kettesével-hármasával (heten-nyolcan ülnek nálunk egy asztalnál). Tehát alapesetben nincs megadott téma. Rendszeresen hívunk előadókat a rendezvényekre, de nem szándékunk tematizálni a rendezvényt, inkább az, hogy egy külön programpontként gondolatokat, inspirációt adjunk a résztvevőknek olyan témákban, amely személy szerint nekik hasznos lehet. - Emellett van tematikus rendezvénysorozatunk is. Ezek kis, 8-10 fős összejövetelek. A tagjaink választják a témákat, mi pedig megszervezzük a rendezvényt és hozunk szakértőket. Ide csak azok a tagok jönnek el, akiket az adott téma mélyebben, részletesebben érdekel. - Mindezekről rendszeresen beszámolunk online csatornáinkon: Facebookon, Linkedinen, Instagramon, Youtube-on, és weboldalunkon a blogcikkeinkben is.

- Foglalkoztok olyan aktuális dolgokkal, mint például a várható válság, a digitális transzformáció, a smarketing, a cégátalakítások vagy a speciális üzleti modellek?
- Az előadásainkban igyekszünk trendeket megfogni. Vértes András, a GKI elnöke, Balla Ákos a Balla Ingatlantól (ingatlan témakörben), Póka Valentin, a Coface országigazgatója, valamint az MKB vezető elemzője, Kuti Ákos is adott már elő nálunk. György László államtitkár úr nyitotta meg az ötmilliárdos klubunkat, idén májusban. Vendégünk volt már Benedek Tibor, Malchiner Péter, valamint Csató Gábor, a Mentőszolgálat főigazgatója. Egy hónapban többszáz vezetővel találkozom, rengeteg beszélgetést folytatva. Próbálom érzékelni, kitapintani, mi foglalkoztatja őket, majd erre reflektálva hívunk előadókat. Egy olyan jó mixet, koktélt próbálunk összerakni, amihez egyrészt kapunk a tagoktól ajánlást; másrészt, ha látunk, vagy hallunk egy jó előadót, próbáljuk bevonzani őt is a közösségbe.

- Van-e bármilyen javasolt, vagy elvárt viselkedési, etikai norma, elvárás, ajánlás?
- Igen, abszolút. Van egy etikai kódexünk. Ebben a közösségre való nyitottság, egymás tisztelete, az elfogadás, az adott szó megtartása és az etikus üzleti magatartás kiemelten fontos. Mielőtt valaki hozzánk vendégként meghívást kap, először megnézzük a céget az Opten segítségével. A rendezvényeken pedig minden asztalnál ül egy kollégám, aki moderálja az adott asztalt, ezért az etikai normák betartása biztosított. Figyeljük a vendégeket, nyitottak-e, befogadók-e, segítőkészek-e, etikusak-e. Vizsgáljuk az egyént, a karaktert. Tagsági felkérést annak teszünk, akin azt látjuk, hogy beillik a közösségbe. Nem egy homogén szervezetet akarunk, nem egyetlen irányt keresünk, de az alapelveknek megfelelő emberekkel szeretnénk bővíteni a közösséget. És van olyan is, hogy kiderül valakiről, hogy nem érzi jól magát ebben a közegben.

- Esetleg kértek visszajelzéseket a működésetek minőségéről?
- Igen, éppen most kérdezzük meg például lassan másfél éve működő Női Klubunk tagjait, hogyan érzik magukat, mit szeretnének látni 2020-ban a programban. Én hiszek az ügyfelek visszajelzéseiben: elkötelez, bevon, és megkérdőjelezhetetlenül informatív.

- Volt olyan tagotok, akiért meg kellett küzdened?
- Hogyne. Van olyan cég, amelyiket 2-3 éven keresztül is várjuk türelemmel. De van olyan is, akitől 3 hónap után megválunk, mert nem hozza azt a normát, amit elvárunk.

- Hogyan kezelitek a generációs kérdéseket az MVÜK-n belül?
- Figyelembe vesszük egyrészt a kollégák kiválasztásánál. Van kollégám, aki nyugdíjas, ugyanakkor aktívan dolgozó üzletfejlesztőnk. De van 28 éves kollégám is. Az átlagéletkor 35-40 év között van. Továbbá legalább 50 cég van a közösségben, akiket aktívan érint a generációs kérdés. Vagy már túl estek a generációváltáson, vagy éppen a kellős közepén vannak. Találkozunk sikersztorikkal, és kevésbé pozitív történetekkel, ezért tervünk kiemelten foglalkozni ezzel. Harmadrészt pedig mind a nagy, mind pedig a kislétszámú eseményeinken lefedtük már témaként az Y-generációval kapcsolatos kérdések jórészét.


- Meddig növelitek tagjaitok létszámát?

- A 2019-es év végére elértük az 500-as tagságot, és ezzel zártkörű klubbá váltunk. Ezt követően már csak várólistán keresztül lehet bekerülni a közösségbe. Ez az 500 cég - amelyeket hozzávetőleg 1000 vezető képvisel - rendkívül heterogén. Bármilyen témát is fogunk meg, mindig van néhány, aki teljesen ellentétesen, sarkalatosan gondolkodik, mint a fősodor. Úgy kell felépítenünk a csapatot, a portfoliót, hogy mindenki komfortosan érezze magát.

- A személyes találkozókon kívül milyen egyéb módon tartjátok a kapcsolatot az ügyféllel?

- Dedikált ügyfél-kapcsolattartója van minden ügyfélnek. Ezeket a kapcsolattartó kollégákat hívjuk üzletfejlesztési specialistának. Ők akár 80-90 ügyfelet is támogatnak párhuzamosan. Az a feladatuk, hogy folyamatosan jelen legyenek az ügyfél életében, hogy mint egy plusz erőforrás ott legyenek a fejében, telefonjában. Mint egy árnyék, ha szabad így mondanom, egy üzleti concierge. Ha az ügyfélnek bármilyen elakadása, problémája van, fontos, hogy tudja: nincs egyedül. A vezetői magány egy nagyon fontos probléma, legyen szó akár magántulajdonú, akár nemzetközi cégről. Nálunk az ügyfélkör fele magyar, fele nemzetközi. Bármely szegmensből is érkezzenek a vezetők, rendkívüli módon értékelik, hogy nehéz helyzetekben, van kihez fordulni. Igaz, idő míg ez a bizalom kialakul, és bevonnak az üzleti életükbe, megosztják a gondjaikat. Nem vagyunk polihisztorok, nem tudunk mindent megoldani, de olyan sok problémával, kihívással és különböző helyzettel találkozunk, hogy egyre több esetben tudunk javaslatot tenni a megoldásra. Rengeteg összekötést csinálunk; ilyenkor a hozzánk forduló vezetőt olyan kapcsolattal hozzuk össze, akivel másként nem feltétlenül találkozna, de aki pont ugyanabban a cipőben jár éppen, vagy járt pár hónappal korábban, és örömmel megosztja a tapasztalatait.

- Azt gondolom, hogy ez az egyik legfontosabb kincse a szövetségeteknek.

- Lényeges, hogy bár az alap platformunkban nincsenek témák, az idő előrehaladtával egyre jobban megismerjük és értjük a tagjainkat. Látjuk az új trendeket, és ezeknek megfelelően teremtünk kompetens platformokat tagjainknak. Három nagy, tematikus rendezvényünk van. Kiemelten foglalkozunk a női vezetőkkel a havi gyakorisággal megrendezett, a magyar piacon unikális Női Klubunk keretein belül. Másik fókuszunk az ipari szektor, ezért egy dedikált platformot hoztunk létre a gyártó cégeknek, valamint a hozzájuk szorosan kötődő cégeknek. Egy felsővezetői klub szervezésében is részt veszünk, amelyre általában kéthavonta hétköznap eseténként kerül sor, és amely tulajdonképpen egy tematikus talkshow. Legutóbb az agilis szervezetekről beszéltünk, korábban a generációk kihívásairól szerveztünk ilyen eseményt. Van három további téma, amikkel jövőre tervezünk indulni. Az egyik az agrár, élelmiszergazdaság, a másik a fenntarthatóság itt a BCSDH-val (Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért) működünk majd együtt, illetve a harmadik az export tematika. Felismertük, hogy az igazán sikeres magyar cégeknek kicsi a magyar piac; muszáj kilépni az itthoni keretekből. Ehhez próbálunk a mi módszertanunkkal adni egy olyan platformot, ahol az érintettek tapasztalatot tudnak cserélni, segítséget nyújthatnak egymásnak.

- Elérkeztünk a zárógondolathoz, amely szervesen idekapcsolódik. Ha tanácsot kellene adnod a vezetőknek, a tagjaitoknak, mit mondanál arról, hogy milyen gyakorisággal kellene áttekinteni a versenytársakat, a feltörekvő cégeket, a konkurenciát?
- Azt gondolom, hogy folyamatosan. Negyedévente biztosan rá kell erre nézni. Ha valaki nem követi a szűkebb, vagy tágabb értelemben vett versenytársait, az – véleményem szerint - hibás stratégia mentén működik. Soha nem vagyunk egyedül, mindig lehetnek új belépők egy adott piacra. Én személy szerint arra törekszem, hogy mindig a piac és mások gondolata előtt járjunk. Emiatt vagyunk - azt gondolom - az egyik leginnovatívabb, progresszív tagsági szervezet, üzleti közösség.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Csermely Ákos

Producer, konferenciaszervező, álmodozó.Életpálya évszámokban, utána meg a sztori1981–1996 Magyar Televízió (Külpolitikai Főszerkesztőség, TV2, Kisebbségi és Határontúli Szerkesztőség) 1990–1996 …