Gondolom, sokan kérdezik mostanában, hogy vagy? Különösen így a koronavírus járvány harmadik hulláma közepén.

Fáradtan de jól, köszönöm. Kicsit úgy érzem magam, mint amikor a kórházban egyik ügyeletből a másikba estem és a hétvégén próbáltam behozni az alvásmegvonást. Most ugyanezt az időszakot éljük.

Mit jelent ez számokban?

Míg szeptemberben, a második hullám felfutásakor naponta átlagosan 3-4000 mintavételi igény érkezett, ma már a hétvége után egy-egy hétfőn akár 20 ezer igényt is kapunk, ami az azt követő napokon csökken ugyan, de így is sokszorosa a korábbinak. A második hullámhoz képest az is különbség, hogy mivel a leszálló ágban sem csökkent jelentősen a terhelés, a harmadik hullám érkezésekor a kórházakban most nem üres covid-ágy állapotból indultunk, hanem egy sokkal telítettebb helyzetből.

Mióta négy éve átvetted az OMSZ vezetését, láthatóbbá vált a szervezet a mindennapokban is, köszönhetően a profi módon elkészített mentős és az elsősegély témájú kisfilmeknek, a szervezet erős jelenlétének a közösségi médiában, és általában a digitális fejlesztéseknek, mint a több százezer telefonra már letöltött ÉletMentő alkalmazás. Hogyan tudtátok ezt a kommunikációt, digitális tudást bevetni a járvány alatt? Milyen konkrét fejlesztéseket végeztetek a tesztigénykezelési rendszer kapcsán?

A mintavétel igénylések digitalizációjához a kezdeti lépéseket már megtettük szeptemberben, az akkori felfutó napi terhelés mellett, ami óriási előny most, a napi 18 ezres igényszámnál. Mindig el szoktam mondani, hogy az Országos Mentőszolgálat egy logisztikai cég – csak mi nem csomagokat, hanem életeket, egészséget szállítunk, a lehető legmagasabb szakmai hozzáértéssel, a lehető legrövidebb idő alatt, a legközelebbi kórházba. A tesztigénylés tavasszal-nyáron még úgy zajlott, hogy a háziorvos kinyomtatott és kézzel kitöltött egy formanyomtatványt, amit telefonnal fényképezve vagy szkennelve, e-mailen elküldött, és ez megérkezett hozzánk. Ezt vagy el lehetett olvasni, vagy nem. Mi ezt két példányban kinyomtattuk, egyet archiváltunk egyet pedig az adott mentőnek adtuk ki, hogy vegye le a mintát a megadott címen. Amikor ez már napi 5-6000-re nőtt, és naponta 16 ezer oldalt kellett kinyomtatni, iktatni, 8000 címet szétosztani logisztikai körökre, városonként, a műszakokra is figyelve. Rengeteg idő volt, amíg ezt valaki kibogarászta és átadta a mentődolgozónak, hogy itt a napi köröd – ráadásul a helyismerete alapján még a mentős is változtathatott rajta. A mai 20 ezer igényt már nem tudnánk lereagálni. Ehhez jön még hozzá, hogy telefonon is fel kellett hívni minden egyes beteget és elmondani, mikor érkeznek a mentők, legyen otthon, ne egyen, ne igyon – a kérdésekkel együtt ezek akár 10-15 perces hívások is lehettek.

Ez így elég 20. század közepi munkafolyamatnak hangzik. Hova jutottatok el pár hónap alatt innen?

A tesztigényeket ma már elektronikusan töltik ki a háziorvosok, amit nem kell bogarászni. Ezt egy üzleti intelligencia algoritmus dolgozza fel és osztja logisztikai körökre, időre, távolságra. Hívások helyett automatikusan mennek egy szerverről az sms-ek is a betegeknek, hogy mit csináljanak, mikor érkezik a mentő. Egy kapcsolódó fejlesztéssel megoldottuk azt is, hogy a mintavételhez használt kémcsőtől a PCR laboratóriumig egységes, vonalkód-alapú adminisztráció legyen. Mindezt a napi üzem mellett, rekordidő alatt vezettük be. Fontos volt hozzá, hogy felismerjük: hamarosan olyan helyzet lesz, amit máshogy egyszerűen nem fogunk tudni uralni.

Biztosan jó pár informatikus dolgozik már a mentőszolgálatnál a sok fejlesztés és a rendszerek üzemeltetése miatt.

Egyelőre nagyon kevesen oldják meg a feladatokat, de várjuk az érdeklődőket. Viszont a sok erőfeszítés miatt, amit az utóbbi években a kommunikációba helyezünk, úgy látjuk, egyre nagyobb a társadalmi érzékenység irányunkba: sok cég és civil ajánlotta és ajánlja fel a segítségét. Egy éve, az első hullámban egy fiatal informatikus startup csapat napok alatt ingyenesen lefejlesztett nekünk egy alkalmazást, amelyben egy dashboardon valós időben láthattuk a raktárkészleteket a védőeszközeinkből: maszkokból, kesztyűkből, védőruhákból és arcpajzsokból. A rendszerben nem csak az látszik, hogy hol, mennyi védőeszköz van éppen készleten, hanem előrejelzéseket, predikciókat is készít, mutatja a trendeket. Mivel a járvány kitörésekor az egész világon hiány volt ezekből az eszközökből, fontos volt, hogy jól gazdálkodjunk, ha kell, átcsoportosítsunk országon belül. Ez sikerült is, a legrosszabb esetben is épp csak addig a szintig jutottunk, amikor már majdnem kifogytunk valamiből – és akkor érkezett a következő szállítmány. Így tudtuk elérni, hogy minimális számban fertőződtek meg a mentődolgozók, annak ellenére, hogy most már több mint 100 ezer kórházba szállított betegnél és 1 millió mintavételnél tartunk, ahol mind potenciális esély volt a megfertőződésre.

Hány mentős kapta el a koronavírust?

Változó adat, jelenleg összesen mintegy 60 COVID-pozitív bajtársunk van a 8500-ból. Figyelembe véve azt is, hogy munkaidőn kívül, máshonnan is elkaphatták a vírust, ez extrém elenyésző szám a rengeteg kontaktushoz képest.

Mi lesz a most gyorsan lefejlesztett és bevetett digitális megoldásokkal később?

A digitális fejlesztések jellemzően „evés közben jön meg az étvágy” típusúak: amikor elkészülünk egy fejlesztéssel, kinyílik előttünk a világ, és látjuk, mi mindenre lehetne még használni. Ez a fajta előremutató gondolkodás egyébként sokat segített nekünk az utóbbi hónapokban kitekinteni a járványbuborékból és a jövőre koncentrálni. Most is minden fejlesztésnél ügyelünk arra, hogy az majd a járvány lecsengésével, más területen is használható legyen. A tesztigényeket kezelő logisztikai algoritmus kiváló megoldás a saját eszközök országon belüli mozgatására, vagy annak megszervezésére, hogy a nem sürgős eseteknél – amilyen például egy normál betegszállítás kontrollra vagy szakrendelésre – milyen sorrendben vegyék fel a betegeket, míg az sms-szolgálatás bármilyen más kiértesítésre is használható. Az üzleti intelligencia alkalmazás is jól használható a vezetői szintű döntéshozatal folyamán. Ennek jelentős hozzáadott értéke, hogy az operatív törzsben, amelynek tagja vagyok, rendszeresen mutatok be belőle releváns adatokat. Sőt, a mi üzleti intelligencia szerverparkunkon jelentjük meg a vakcina mennyiségek allokációját is: megmutatjuk, mennyi vakcina van az országban, helyszínenként, mennyi van fagyasztva, mennyi van felolvasztva, hány ember vár oltásra. Ezek a rendszerek már felálltak, csak adattal kell táplálni őket, amikből az algoritmusok le tudják vonni a következtetéseket, így támogatva a járványügyi döntéseket.

Mikor lesz például OMSZ-Google együttműködés?

Voltak egyeztetések a Google-lal, itt a legérdekesebb a Waze útvonaltervező volna a számunkra. A közös gondolkodás a techvállalattal a járvány miatt elakadt, de ezek az ötletek leporolhatók. Biztos vagyok benne, hogy nagyon izgalmas dolgokat tudnánk együtt létrehozni. Balesetmegelőzési szempontból hasznos lenne például az, hogy a Waze megjelenítse a térképen, ha valahonnan jön egy mentőautó, mert sokan telefonálnak vezetés közben vagy hangosan hallgatják a rádiót, így nem hallják a szirénát.

Ez valóban egy nagyon hasznos plusz szolgáltatás volna a Waze-ben, én támogatom. Más tech cégekkel is folynak esetleg egyeztetések más fronton?

Van egy nagyon érdekes mesterséges intelligencia (MI)-alapú fejlesztésünk, amit társadalmi felelősségvállalás keretében ingyenesen ajánlott fel egy vállalat az OMSZ-nak. Ennek lényege a predikció: meg tudják mondani, hogy egy adott területen milyen, mentést is igénylő balesetek mekkora valószínűséggel következnek be a jövőben. Kevés olyan dolog van, ami önmagában növeli a balesetek valószínűségét – egyik ilyen az ónos eső, amikor borítékolhatóan megnő a csípőtáji töröttek száma. Azonban jobban látunk előre, ha összeadjuk több apró esemény lehetséges hatását.

Hogyan lehet ezt elképzelni a gyakorlatban?

Például lehetséges, hogy 2021 augusztusában az euró-forint árfolyam ingadozása hatással lehet az esetekre a fővárosi rakpartokon, mivel utazásra ösztönzi az embereket. Ez elsőre elég távoli összefüggésnek tűnik, de az MI jóval szélesebb látószöggel rendelkezik, mint mi. Még meglepőbbet mondok: figyelembe veszi még a bolygóállásokat is, ha azoknak van valamekkora befolyása a balesetek bekövetkezési valószínűségére, akár úgy, hogy a légnyomás változása csökkenti a figyelmet. Minél több a puzzle darab, annál több és jobb következtetést lehet levonni. Az biztos, hogy kipróbált rendszer, nagyon jó közelítéssel láttak meg összefüggéseket bizonyos események bekövetkezése és adott dolgok között. Ez mindenképpen egy fontos, jövőbemutató irány.

Ígéretesen hangzik, de még fejlesztés alatt van a megoldás és gondolom a tesztfázis is eltart egy darabig. Milyen eredményei vannak ezzel szemben az évek óta működő ÉletMentő alkalmazásotoknak?

Több ezer esetben mentett már életet ez a mindkét nagy operációs rendszerre elérhető mobiltelefonos appunk. Sokszor egy normál mentőhívás történt, de előfordult, hogy eltévedt kirándulókon segítettünk az app által rögzített pontos koordinátákkal. De megvan benne a felhasználóhoz legközelebbi gyógyszertár vagy kórház elhelyezkedése is, valamint egy belső kisokos-tudástár is, ami segít a kisebb otthoni balesetek, az elvágott ujjtól egészen az újraélesztésig. Biztosan több tízezer lehet azoknak a száma, amikor ide fordultak segítségért, de ezeket nem regisztráltuk.

Vannak folyamatban fejlesztések az appban jelenleg is?

Igen, és bár lassabb ütemben haladnak, mint korábban, folyamatosan foglalkozunk vele. Csehországban már elindult pilot verzióban egy olyan okostelefonos szolgáltatás, aminek segítségével a mobil kameráján keresztül tudják instruálni a mentők a hívó felet például egy közúti baleset helyszínén vagy akár egy otthoni baleset során. Ehhez az kell, hogy aki hív, hozzáférést adjon a kamerájához, így videón keresztül segítünk a betegvizsgálatban, akár az újraélesztésben is, amíg kiérnek a mentők. Ennek egy következő lépése, hogy ez a kép a helyszínre tartó mentőegység tabletjén is megjelenjen, hogy ezzel is időt nyerve fel tudjanak készülni a mentésre. Technikailag ez úgy néz majd ki, hogy engedélyezni kell a push üzeneteket az ÉletMentő alkalmazásnak, és mivel látjuk a töltöttségi szintet és az adatkapcsolat minőségét, ha ez alacsony vagy nem jó az internet, akkor kikapcsoljuk a videót és csak a hangkapcsolat marad. Ha nincs letöltve az app, akkor sms-ben kapott linken is el lehet indítani a videókapcsolatot. Az alkalmazásban egyébként chatbot is működik, amelynek tartalmát az aktualitásokhoz igazítjuk, ezekben a napokban például a húsvéti veszélyek elkerülésére is kaphatnak hasznos tanácsokat a felhasználók.

Többször említetted, hogy "hungarikum" az országos hatáskörű mentőszolgálat - milyen előnyei, esetleg hátrányai mutatkoztak meg ennek a mostani időszakban a tesztigények szervezése és az életmentés szempontjából?

Olyan tényleg nincs máshol a világon, hogy egy állami fenntartású mentőszolgálat az egész országot egységesen fedi le. Ennek oka, hogy nagyon korán kezdték a mentést Magyarországon, már 1887-ben, Európában a másodikként szerveződtek itthon városonként önkéntes mentőegyesületek. Ezeket 1948-ban egy rendelettel egyetlen, egységes országos mentőszolgálattá formálták, tehát az idén 73 éves az OMSZ. Az idő bebizonyította, hogy az egységes szemlélet és irányítás növeli a betegbiztonságot. Nagy előnye, ahogy most is tapasztalhatjuk, hogy szükség esetén akár az ország másik pontjáról is át tudunk csoportosítani egységeket és felszerelést is. A járvány alatt különösen jó az egységes irányítás, mert a működésünket is az szavatolta, hogy minél védettebb, egységes környezetben dolgozzanak a mentősök.

Egy éve, a járvány első hullámakor nagy társadalmi érzelmi fellángolás volt az orvosok, ápolók és a mentősök irányába is.

Igen, az elején nagyon kedves és jóleső gesztus volt például, hogy százszámra hozták a pizzákat a munkatársaknak – de ha belegondolunk, hogy akkor mennyi feladatunk volt és most mennyi van, akkor most már ott tartunk, hogy nem is volna időnk megenni. De mindezt félretéve, a nem materiális szinten egy kedves szó, egy érintés, az empátia kifejezése már nagyon sokat jelent.

Ezeken túl mivel tudjuk legjobban segíteni a mentősök munkáját most?

A legnagyobb segítség jelen helyzetben az lenne, ha mindenki betartaná az óvintézkedéseket, amik tényleg értük vannak – és ránk, mentősökre is vonatkoznak. A legfontosabbak a maszkviselés, a távolságtartás. Fontos, hogy ne terjesszenek álhíreket és amint lehet, oltassák be magukat az emberek. Semmilyen más mód nincs a vírus legyőzésére. Ha ezt nem teszik meg, nincs az az egészségügy a világon, ami el tudná érdemben látni az így megnövekedett számú beteget. Viszont, ki kell emelnem, annak ellenére, hogy sokszorosára nőtt a feladatszámunk, tovább javult a OMSZ társadalmi megítélése. A Nézőpont Intézet felmérése szerint a mentőkbe vetett bizalom még magasabb, mint eddig volt, és a mentés iránti társadalmi érzékenység is tovább nőtt.

Milyen orvosi képzettséggel és gyakorlattal, honnan kerültél az OMSZ főigazgatói posztjára?

Eredetileg intenzíves orvos voltam. Úgy gondolom, az intenzívesek sajátossága, az egészséges életösztön az, ami sokszor vezérel, hiszen a mentősök is nagyon rossz állapotú betegekkel, gyors döntésesekkel végzik a munkájukat minden nap. Intenzív osztályon a 30 százalékos halálozási arány a normál működés része. Ezzel testileg és lelkileg is meg kell küzdeni, egyúttal kommunikálni a hozzátartozókkal, tartani a lelket a kollégákban, és számtalan akut helyzetet kell megoldani. Segítettek a külföldi tapasztalatok is, Angliában több mint 30 kórházban fordultam meg, Olaszországban is 8-10 kórházban dolgoztam. Mindenhol láttam valamit, amit lehetne jobban vagy rosszabbul csinálni. A gyógyszerek és a technológiák nagyjából ugyanazok a világon mindenhol, ez már 10 éve is így volt – amivel ki lehet tűnni, azok az egyéb részletek, az adminisztráció, a munkafolyamatok optimalizálása, a checklistek használata, ami mind elvezet a fő célhoz, a betegek és a dolgozók biztonságának növeléséhez. Amikor az Országos Mentőszolgálathoz kerültem, feltett szándékom volt, hogy csak akkor vállalom el a rám bízott feladatot, ha szabad kezet kapok. Szerencsére, ez egy olyan genetikával bíró szervezet, ahol a tradíció mellett nagyon erősen megjelenik az innováció is. A mentőszolgálaton belül korábban végigjártam a teljes ranglétrát – tudtam, hogy ha valami érthető a bajtársaknak, és lefordítható a betegellátás nyelvére, akkor bármilyen fejlesztést meg lehet valósítani. Ebben hittem, és úgy látom, az idő sok mindenben igazolt. Az itt töltött négy év nem tűnik hosszú időnek, pedig belülről az volt, ami alatt sokat dolgoztunk és sok eredményt értünk el.

Mi a siker mércéje egy olyan munkában, ahol, ha a maximumot nyújtod, az a minimálisan elvárt szint?

Az a minimum, hogy a leggyorsabb, legjobb szolgálatatást nyújtsuk a betegeknek. Ez az úgynevezett „core business”-ünk – minden, ami ezen felül van, az olyan többlet, olyan pici fűszer, amitől az ember még jobban érzi magát, még jobban motivált és inspirált lesz. Például, ilyen a Highlights of Hungary díj is, amit idén februárban kaptunk közönségszavazás alapján. Külön elismerés volt, hogy az egészségügyi szakmán kívül is észrevették a társadalmi kommunikációs-edukációs törekvéseinket, a díjra Takács Ákos, a marketingszakma egyik guruja jelölte az OMSZ-ot. Büszkék vagyunk a korábbi Internet Hungary díjunkra is, amit a mentős kisfilmekért kaptunk, de különösen egy elsőre meglepő elismerésre, a Családbarát munkahely díjra is, amit már négy éve folyamatosan megkapunk. Sok ilyen apró, de fontos részlet van, amitől jobb élhetőbb és trendibb az OMSZ bajtársi közösségéhez tartozni.

Hogy bírod fizikailag ezt a terhelést?

Futni szoktam, alkalmanként 8-15 kilométert. Azonban én is emberből vagyok, ahogy a hullámok futnak fel, a lefutott kilométerek csökkennek. Ekkor általában rájövök, hogy nincs más mentsvár, el kell, hogy induljak, mert a mozgás nagyon jól kikapcsol és inspirál. Horgászni is nagyon szeretek, ami persze egy teljesen más típusú kikapcsolódás, de ugyanúgy a természetközeli, és a család és a futás mellett fontos kapaszkodóvá vált. Holnap például hajnali 4:30-kor kelek, megyek az operatív törzsbe, utána matematika órán ülök 45 percet a lányommal, otthon. Egy fiam és egy lányom van, akik régen lehagytak a digitális bennszülöttségben. Náluk lassan inkább normál mederben kéne tartani a digitális eszközök használatát – bár jó kérdés az is, hogy mi az új normális ezen a téren, hiszen mindig nyitottnak kell maradni az újdonságokra.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!