Egy cselekvő, de meg nem értett generáció

Egy cselekvő, de meg nem értett generáció
Úgy gondoltam, hogy meg tudom váltani a világot, de aztán találkoztam a valósággal, az Y generációt pedig egy félre- és meg nem értett generációnak látom – fogalmazott a digitalhungary.hu-nak Cseh Orsolya újgenerációs coach. A történet ugyanakkor nem állt meg itt, hiszen a szakember nem csupán önmagát fejleszti azóta is folyamatosan, hanem egy nemzetközi cégnél immár globálisan is segít az embereknek a gondolkodásmód-váltásban. Éppen Malajziában értük el.

- Miért Malajzia és miért nem például London? Utóbbi a közönségkedvenc város akkor, ha a fiatalok külföldre mennek.
- Amikor eljöttem Magyarországról, valójában nem Malajziát, hanem a munkát választottam. Korábban éltem Norvégiában, Angliában és Amerikában is, ezekből az országokból is tudatosan tértem vissza Magyarországra.

- Mi volt az oka?
- Úgy gondoltam, hogy az általam képviselt tudás és szemléletmód a nyugati társadalmakban sokkal elterjedtebb, s feladatomnak tartottam, hogy haza menjek és otthon is kivegyem a részem a munkából; úgy éreztem, hogy otthon sokkal nagyobb az igény arra, hogy a tudatosságról, a változásokról és a lehetőségekről beszéljünk, gondolkozzunk.

- A weboldalad szerint új generációs coach vagy. Mi is az, amit csinálsz?
- A Mindvalley-nél dolgozom Learning Experience Designer pozícióban (a tanulási élményért felelős szakemberként – a szerk.) hihetetlenül értelmes és érdekes hátterű emberekkel. Gyakorlatilag azzal foglalkozunk, hogy megkérdőjelezzük az emberek addigi gondolkodásmódját, és új, hatékonyabb rendszereket és módszereteket vezetünk be az élet bármilyen területére, legyen szó egészségről, munkáról, tanulásról vagy akár a családról. A Mindvalley mellett pedig sokunknak van saját vállalkozása vagy szerelemprojektje is. Az enyém az Y generációsok támogatása az önmegvalósításban illetve a tudatos vállalkozások növekedésének segítése.

- Mesélnél arról, hogyan is néz ki egy Learning Experience Designer munkája és egy ilyen munkafolyamat?
- Az én pozícióm elég egyedi. A terméket, amiért felelős vagyok egy interjú műsorhoz tudnám leginkabb hasonlítani. A Mindvalley CEO-ja nagyszerű elmék, szakértők, tanítók életét, gondolkodásmódját, szakterületet tárja fel egy beszélgetésben. A gyártás minden folyamatában én vagyok felelős a tartalomért és annak minőségéért. Feladatom a vendégek kiválasztása, a témával kapcsolatos kutatás, a forgatókönyv kitalálása és megírása, majd a gyártási folyamatban és az utómunkálatok során a tartalom minőségének az ellenőrzése. A célom, hogy olyan üzenetet közvetítsünk, ami elgondolkodtatja az embereket és arra ösztönzi a fogyasztókat, hogy tudatosabbak legyenek és megkérdőjelezzék azt, ahogyan élnek és gondolkodnak.

- Viszont nem elég csak valamit megkérdőjelezni, ahelyett adni is kell valamit... ez is a csomag része?
- Természetesen. Nagyon sok szakértővel dolgozunk együtt. Például egészségügyi kérdésekben Mark Hyman – sokszoros New York Times bestseller szerző és sztárorvos – segít a tartalom teremtésben, ám Dave Aspray – aki maga a „biohacking”, a Keto táplákozás és a Bulletproof kávé megalkotója – is segít nekünk, elmondja péládul, hogyan élhet az ember akár 180 évig is fitten és egészségesen, ha a rendelkezésre álló információkat megfelelően használja föl. A tudás itt van körülöttünk, csak vagy nem tudnak róla az emberek, vagy ha mégis, nem képesek jól használni, esetleg implementálni azt. A legutóbbi téma, amivel foglalkoztam a sipitualitáshoz kapcsolódott, Gelong Thubten buddhista szerzetessel beszélgettünk arról, hogyan optimalizálhatja a meditáció és tudatosság a nagyvállalatok munkáját. (Gelong Thubten korábban Benedict Cumberbatch-t segítette Dr. Strange szerepére való felkészülésben). Tehát nem arról van szó, hogy leül egy tucatnyi Y generációs fiatal arról diskurálni, hogy hogyan lehetne megváltani a világot, hanem a meglévő információk és tudások segítségével hozunk létre új tudást, amiket kurzusok formájában adunk át.

- Kiket érdekel ez a fajta tudás?
- Egyre több ember válik nyitottá, a legnagyobb piacok pedig Amerika, Ausztrália és Nyugat-Európa. De a magánemberek mellett dolgozunk nagyvállalatokkal, például a Google-lal, Hollywood képviselőivel, és vannak kurzusaink finn iskolákban is. A Szilícium-völgyben is egyre elterjedtebb a tudatosság. Összességében a világ minden tájáról vannak résztvevői a programjainknak, de tény, hogy elsősorban nem a fejlődő országokbol vannak a felhasználóink.

- Ők nem érdemlik meg, hogy fejlesszék a készségeiket, gondolkodásmódjukat, hogy boldogok legyenek? Szempont az, hogy így legyen?
- Dehogynem. Mindenki megérdemli. Az önfejlesztés egy nagyon hasznos eszköz - ami az élet számos területére kihat - viszont nem az egyetlen eszköz. A tudatosságnak és a fejlődésnek rengeteg formája létezik. Szerencsére nagyon sok olyan projekt és kezdeményezés van a világon, amik valamilyen módon tudást közvetítenek. Fontosnak tartom, hogy úgy segítsünk az embereket, hogy számukra leghasznosabb eszközöket biztosítjuk számukra. Így fenntarthatóbb módon lehet jobbá tenni az életünket.

- Az emberek személyes fejlesztésére itthon is nagy szükség lenne, elég, ha csak az egészségügyi állapotra vagy az anómiaszintre nézünk. Itthon miért nem érhetők el ezek a programok?
- Sok felhasználónk van Magyarországról is, megvan a nyitottság, ám az is tény, hogy az átlagember nem feltétlenül az önfejlesztéssel foglalkozik. Anno éppen ez volt az egyik oka annak, hogy hazamentem, s most is dolgozom egyénekkel, illetve csoportokkal is. Valóban nem általános a „nyitottság”, de vannak nagyon jó kezdeményezések és startupok, amik egyre inkább magukkal hoznak egyfajta változást, legyen szó akár a fenntartható divatról, akár az étel újraosztásáról. Az Y generáció ezt a változást képviseli, tagjai aktívak, cselekszenek.

- Küldetéstudat? Jól érzem ezt rajtad is?

- Jól érzed, de ez már fiatal koromban is megvolt, azért végeztem el a szociológia és a nemzetközi kapcsolatok szakokat. Úgy gondoltam, hogy meg tudom váltani a világot, de aztán találkoztam a valósággal és rájöttem, hogy nem feltétlenül szervezeti-, hanem közösségi és egyéni szinten kell változásokat generálni. Ezt teszem a munkában és magánemberként is; a környezettudatosság, fenntarthatóság, a másokon való segítés olyan értékek, amiket a mindennapokban is képviselek. Otthon coachként dolgozom olyan tudatos vállalkozókkal, akik úgy akarják saját magukat megvalósítani, hogy közben értéket is teremtenek, így indirekt módon hozzájárulok ahhoz, hogy a változás Magyarországon is elinduljon.

- A „ne csak profitot, hanem értéket is teremts” szemlélete egyre jobban terjed, szerinted van esély arra, hogy ez a szemlélet elérje a kritkus tömeget és érezhető változást hozzon, ha úgy tetszik, egy jobb életet?

- Meg vagyok róla győződve, hogy ez lesz az általános szemlélet a jövőben. Már most is rengeteg példa van körülöttünk (pl: TOMS, Patagonia). Az értékteremtés nem kell, hogy kompromisszum legyen. Sőt hiszem, hogy előbb utóbb alapkövetelménye lesz egy vállalkozás sikerességének. Sok esetben tapasztalom, hogy a fenntarthatóságra fektetett hangsúly, a társadalmi felelősségvállalás az, ami sikeressé tesz egy vállalkozást. A fogyasztók kezdenek figyelni arra, hogy milyen termékeket vásárolnak. És vegyük észre azt is, hogy a nagyvállalatok is egyre tudatosabbak.

- Az önmegvalósítás sokszor szitokszóként jelenik meg. Mit gondolsz erről?

- Korábban hallottam egy nagyon jó hasonlatot erre a mondatra. Eszerint a szív a legönzőbb szerv, mert a legminőségibb vért megtartja magának, s csak a „maradékot” pumpálja tovább a szervezet többi részébe. Mondhatjuk, hogy a szív önző, de ha nem tud jól működni, akkor a „maradék” vér sem jut el sehová. Valahol ilyen az önmegvalósítás kérdése is: ha valaki a saját életében ki tud teljesedni és boldog, akkor jobbak lesznek a kapcsolatai, a magán- és munkahelyi élete, több energiája lesz és egészségesebben fog élni. Mindez pedig kihat a környezetére is.

- Többször is említetted az Y generációt, mi a véleményed a saját generációdról?

- Annak ellenére vagyok optimista, hogy az Y generációval kapcsolatban sokszor elhangzik: egoista, nem érdekli semmi, türelmetlen és nem lehet motiválni. Én viszont félre- és meg nem értett generációnak látom a sajátomat. Sok olyan példa van a környezetemben is, amikor az Y generáció tagjai fantasztikus dolgokat hoznak létre úgy, hogy közben másokat is támogatva valósítják meg önmagukat. Amikor a világ jelenlegi problémáiról van szó – hajléktalanság, globális felmelegedés, fenntarthatatlan divatipar – akkor az Y generáció nagyon aktívvá válik. Fontos, hogy a vállalatok, más generációk, vagyis a társadalom megtalálja azokat a módszereket, csatornákat, eszközöket, amiken keresztül és amikkel ez a generáció megszólítható, motiválható. Az Y generáció nagyon képzett és lelkes, cselekdeni akar, csak el kell jutni hozzájuk.

- Minden pillanatban azt halljuk – és te is ezt mondod – hogy meg kell érteni az Y generációt. De vajon ennek a korcsoportnak mit kellene tennie azért, hogy „megértessenek”? Egy jó kapcsolat kialakításához nem elég csak az egyik félnek tepernie.

- Nagyon fontosnak tartom a kíváncsiságot, azt, hogy legyenek kérdések, vagyis a párbeszédet. Számomra az autoritás nem jelent semmilyen szempontot, tehát lenyűgöznek az idős emberek, de tanulhatok a fiataloktól is. Az Y generáció viselkedésében van valóban egyfajta arrogancia, türelmetlenség, mert úgy érzik, hogy vannak olyan helyzetek és kérdések, amikkel nem lehet várni; a már említett globális felmelegedés is ilyen ügy, így nincsen idő hosszas párbeszédre, a fiatalok teszik, amit jónak gondolnak, amiben hisznek. Nem arról van szó, hogy nem akarnak másokat megérteni és elfogadni. De ha generácioók közötti a szakadékot nem szakadéknak, különbségnek, hanem erőforrásnak fogjuk föl és fogadjuk el, akkor abból mindenki tanulhat, mindenki fejlődhet.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Lippai Roland

Szabadúszó újságíró, coach, maratonista. Minden mögött az embert keresi, azt, ami őt előre viszi, teljesítményre sarkallja, amitől ő maga „élővé” válik. Abban hisz, hogy mindenkiben ...