Bitcoin: mi lesz ebből?

Bitcoin: mi lesz ebből?
A blockchain technológia s az ezt használó kriptopénzek az internethez hasonló mértékű, pozitív változásokat fognak hozni – véli a Coinbroker.hu alapítója. Pataki Gábor szerint a semleges, olcsó, egyszerűen és gyorsan használható digitális valutáknak már 260 ezer netes elfogadóhelye van és három ország elöl is jár támogatásukban.

Az interjú először 2017.09.16-án jelent meg. Követsd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!

 

– A két legnagyobb kriptovaluta a Bitcoin (BTC) és az Ethereum (ETH) tőzsdei árak egy jó 10%-os korrekción vannak túl. Mi okozta ezt a hatalmas ijedtséget a piacon?

– A kriptovaluták világában a 10%-os – akár napon belüli – növekedés vagy csökkenés egyáltalán nem ritka. Ezért is nagyon fontos, hogy kihasználjuk a tőzsdei rendszerek szolgáltatásait és biztosítsuk profitunkat vagy éppen maximalizáljuk veszteségeinket. A kínai kormány várható szabályozással kapcsolatos intézkedései borzolják a kedélyeket. Kirptovaluták szabályozása nagyon fontos terület, mivel a befektetők érdeklődése és a kriptovaluták kereskedelmi elfogadottsága hihetetlen mértékben növekszik világszerte. Kevesen tudják, hogy ma már több mint 260.000 internetes elfogadóhelye van a Bitcoin-nak és multinacionális cégek is elfogadják, ahogy a Microsoft és a Burger King is.

– Miért ilyen fontos Kína szerepe? Nem az a lényeg, hogy onnan így menekítik ki a pénzt még a nagy cégek is és ez rendellenesen nagy keresletet indukál? Vagy a kereslet amúgy is nagy lenne és Kína szerepe annyira nem jelentős?
– Kínában olcsó az áram ezért a kriptovaluta hálózatokat üzemeltető szerverek száma kiemelten magas. A Bitcoin esetében a bányászforgalom közel 40%-át kínai szerverfarmok adják, így sok kriptovaluta keletkezik, ami maga után vonja az egyre szélesedő használatát is.

– Sokak szerint az egész kriptovalutásdi egy nagy lufi és a holland tulipánhagyma lázat vagy a dotkom lufit emlegetik. Mi a meglátásod? Mit üzensz a szkeptikusoknak?
– A blockchain technológia az Internethez hasonló mértékű POZITÍV változásokat fog hozni a mindennapjainkba, melynek részét képezik a kriptovaluták, melyek geopoltikailag semlegesek tudnak maradni, ráadásul használatuk a kereskedelmi forgalomban olcsó, viszonylag egyszerű. És nem utolsósorban gyors, valamint a nap minden napján a nap mind a 24 órájában rendelkezésre áll, ami nem igazán mondható el a pénzügyi rendszer szolgáltatásaival kapcsolatban.

– A kormányzati szabályozásokon felül (tartósan) létezhet-e egy kódsor fizetőeszközként, ahol a fedezetet a visszafejthetetlenség, a netbe vetett bizalom és egy virtuális közösség jelenti? Sokaknak az a gondjuk, hogy nincsen a kriptopénzek mögött állami teljesítmény (se jó, se rossz) mint a nemzeti valuták mögött.
– Japán, az orosz kormány, de főként az észtek is bejelentették, hogy az alternatív kereskedelmi valutát kriptovalutákkal kívánják megvalósítani. Japán ehhez a Bitcoint választotta és csökkentett, 8%-os áfá-t kell azoknak fizetni akik kriptovalutával fizetnek ki egy terméket vagy szolgáltatást. Oroszország és Észtország is saját kriptovaluta kibocsátását tervezi.

– Sokan arra is felhívják a figyelmet, hogy értelmetlen kódsorok kiszámolására egyre több energiát használ fel az emberiség és ha nagy tömegméretekben elterjednek a kriptopénzek, akkor az bizony – eléggé értelmetlen – környezetszennyezéssel is járhat.
– Ma olvastam egy cikkben, hogy egy luxus tengerjáróhajó annyi szennyező anyagot bocsát ki, amennyit 1 millió autó. Na ez tényleg értelmetlen! Egy jól védhető és decentralizált, akár megújuló energiával is működő világméretű rendszer energiaigénye szerintem csöppet sem nevezhető értelmetlen környezetszennyezésnek.

- Az új kriptopénz-kibocsátások (az ICO-k) szabályozatlansága miatt rengeteg a piramisjáték szerű ICO mostanában, ami aláássa az amúgy is gyenge lábakon álló bizalmat a kriptopénzek iránt, pedig hát a BTC és az ETH nyilván nem piramisjáték, csak a közvélemény össszemossa és gyanakszik.
– A közösségi finanszírozás erejét, hatékonyságát jól láthatjuk, ez a folyamat indult el – teljes mértékben szabályozatlanul – a coinok kibocsátásának területén is. A lehetőség zseniális induló vállalkozások számára, azonban az tény, hogy szabályozni kell, de mielőbb úgy, hogy ne tegyük tönkre a lehetőséget.

– Ismerünk olyan felmérést, miszerint az új generációk mennyivel viszonyulnak másként a kriptopénzekhez mint a mostaniak?
– Vitathatatlan, hogy gyermekeink, mint digitális bennszülöttek, sokkal nyitottabbak és sokkal gyorsabban tanulnak meg új technológiákat, melyeket hasznosnak ítélnek meg. Személy szerint szeretném megélni, hogy a fizetésemet kriptovalutában állapíthassam meg, de ehhez a kriptovaluták árfolyamának stabilizálódniuk kell.

– Az e-kereskedelemben miért nem terjed (legalábbis itthon) eléggé gyorsan a BTC, az segíthetne sok gondon?
– A Coin Brokert azzal a céllal hoztam létre, hogy elősegítsem a digitális kultúra fejlődését a kriptovilág területén is. Közel 500 ember követ, azonban a feltett kérdéseiből azt látom, hogy Magyarországon a pénzügyi kultúra szintje még mindig nagyon alacsony. Ezért is kell már az iskolában elkezdeni a nevelést és gyakorlati példákon keresztül érzékelhetővé tenni hasznosságát.

Bemutatkozás

Közgazdász, üzletfejlesztési szakértőként dolgozik mobilfizetési területen közel húsz éve.

“Zöldmezős” üzletfejlesztési projekteket részesíti előnyben, ilyen volt az SMS Bróker tőzsdei kereskedési rendszer, amit az Equitas Bróker Zrt. vezérigazgató-helyetteseként a Westel900-al és a Fornax-al közösen indítottak el, majd az Első Mobilfizetési Rendszer és a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer fejlesztése is, melyeket üzletfejlesztési vezetőként támogatott. Majd a Magyar Mobiltárca Szövetség főtitkáraként igyekezett lendületet adni az NFC alapú mobilfizetés fejlődésének. Elkötelezett híve a közösségi gazdasági modellnek, a Sharing Economy Szövetség alapító elnökeként támogatja a hazai vállalkozások fejlődését. IVSZ Fintech munkacsoport és a Meetup Kriptovaluta csoport vezetőjeként és a coinbroker.hu alapító szerkesztőjeként igyekszik a blockchain technológiát - ezen belül a kriptovalutákat - a hazai digitális kultúra részévé tenni. “

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Halaska Gábor

Dr. Halaska Gábor Figyelő hetilap rovatszerkesztője, startup szakértő diplomáit az Államigazgatási Főiskolán és az ELTE Jogi Karán szerezte. A kilencvenes évek eleje óta dolgozik újságíróként. …