„Az újságírók vadásznak az érdekes történetekre” – így építheted ki saját branded az újmédiában!

„Az újságírók vadásznak az érdekes történetekre” – így építheted ki saját branded az újmédiában!
Tudatos lépésekkel érte el, hogy szerepeljen több médiumban. A fotózás mellett a marketing, kommunikáció és PR érdekli. Szervezett már önálló kiállítást és a Szentendrei Rendőrkapitánysággal is együttműködik – mindössze 13 évesen. Farkas Kornéllal beszélgettünk a tudatos pályaépítésről, a hazai sajtó lehetőségeiről és a selfbranding felépítéséről.

A fotózással indult a karriered. Mi fogott meg benne? Miért pont a természetfotózás?

A fotózásban leginkább az fogott meg, hogy itt szabadjára engedhetem a fantáziámat és semmi sem szab határt a képalkotásnak, csakis a fantáziám. A természetfotózás iránti szenvedélyen körülbelül 1 évvel ezelőtt kezdődött, amikor az egyik ismerősöm elvitt magával vadat fotózni. Akkor teljesen magával ragadott a hajnal varázslatossága. Ilyenkor lehet hallani a rikoltozását, az agancsok kopogását a fához. A természet- és vadfotózásban mindig lehet újat látni, mutatni, sohasem ugyanolyan hajnal, vagy az este. Minden nap más-más vadakkal találkozunk, és mindig történik valami varázslatos dolog a természetben, amit alkalmanként sok-sok kihívással szembenézve sikerül lefotózni.

Mi kell a jó fotóhoz?

Egy jó természetfotóhoz nagyon nagy elhivatottság kell, ugyanis sokan nem tudják, de nagyon sok munka van egy-egy természetfotó mögött. Rengeteg kutatómunka előzi meg a fotóim elkészültét, mint helyszín-, fények és hangulat keresés.

Mikor vált a hobbiból tudatos pályaépítés?

Úgy érzem, hogy körülbelül két évvel ezelőtt, amikor megnyílt életem első önálló kiállítása. Akkor jöttem rá arra, hogy az én sztorimból egy erős personal brand-et lehetne építeni, és hogy engem tényleg érdekel a természetfotósok csodálatos világa. Ezután pedig szépen lassan elkezdtem építeni a brandemet, így jutottam el egészen ideáig.

Milyenek voltak a kiállításod utáni visszajelzések?

A megnyitóra nagy izgalommal készültem, közel 40-en jöttek el és a vélemények nagyon pozitívok, támogató jellegűek voltak.

Hogyan érted el, hogy a fotóid megjelenjenek illusztrációként a magyar sajtóban?

A karrierem kezdetén volt jellemző, hogy illusztrációként szerepeljenek a fotóim cikkekben, és ezt még én magam sem tudom hogyan értem el. Viszont a tavalyi évben háromszor jelent meg a fotóm a Szentendre és Vidéke újság címlapján. Nekik egy éve írtam egy bemutatkozó e-mailt, majd felajánlották nekem, hogy akár még a címlapon is megjelenhet a fotóm, ha illik az újság témájához

Hogyan értékeled a 2021-es évedet?

Számomra ez a 2021-es év nagyon intenzív év volt, mind sajtómegjelenések, mind a fotózások tekintetében. Összesen 30 médiamegjelenésem volt 25 médiumban (Duna TV, M2, Blikk, stb.). Írtam két vendégcikket is, PR és turisztika témában. Kialakítottam az 50 fős kapcsolati tőkémet, amin szerepelnek többek közt CEO-k, főszerkesztők, producerek, újságírók és megismertem rengeteg természetfotóst is. Közel 2000 órát töltöttem el a természetben fényképezőgéppel a nyakamban. Bár nem sikerült annyi vadfotót készítenem amennyit gondoltam, de nagyon sok tapasztalatot szereztem, ami remélem, hogy később az előnyömre fog válni. Ugyanis azt vallom, hogy személyes tapasztalatok alapján tud valaki fejlődni a természetfotózásban.

Nem álltál meg a fotózásánál, céltudatosan kezdted építeni a saját brandedet. Hogyan jöttél rá arra, hogy a marketing és sajtókommunikáció felé orientálódj a pályaválasztásban? Minek az ízére éreztél rá?

Ez is a kiállításomnak köszönhető, mert szinte teljesen egyedül szerveztem a megnyitót, amire a TV Szentendrét is elhívtam. Akkoriban még egyáltalán nem hallottam a PR szakmáról. Teljesen elcsodálkoztam azon, hogy egy teljes szakma épül aköré, hogy hogyan kell kommunikálni a sajtóval és hogy hogyan kell viselkedni az interjú alatt, vagy, hogy hogyan kell a vevők agyába behatolni megfelelő marketingeszközökkel. Ebben a témában nagyon sok könyvet olvastam, s próbáltam egyre tudatosabb lenni.

Hogyan érted el, hogy bekerülj a hazai sajtóba?

Talán az titka, hogy elég fiatalon kerestem fel a sajtót a történetemmel. Az újságírók szinte vadásznak az érdekes történetekre. Az, hogy 13 évesen ilyen komolyan foglalkozom a természetfotózással, nagyon figyelemfelkeltő történet nem csak az újságírók, hanem az olvasók, nézők szemében is. Ezt még Németh Zoltán (dr. Prezi) mondta nekem, hogy a Digital Hungary-n is megjelent cikkemnek az egyik legnagyobb tanulsága az, hogy ameddig nincsen valamilyen szupererőd, addig ne akarj odamenni a sajtóhoz.

Jelenleg a Szentendrei Rendőrkapitánysággal is együttműködsz. Hogy kerül kapcsolatba egy 13 éves fiatal a Rendőrkapitánysággal? Hogyan tudtad meggyőzni őket a képességeidről?

2020 szeptemberében vettem fel a kapcsolat Szentendre Város Baleset-megelőzési bizottságával azzal az apropóval, hogy nagyon szívesen készítenék nekik baleset-megelőzési fotókat. A témában készített fotóim nagyon elnyerték a tetszésüket. Közös célunk, hogy fotókkal hívjuk fel a fiatalok figyelmét a balesetmentes közlekedésre.

Mi a küldetésed, célod a fotózással?

Az szeretném a fotóimmal megmutatni, hogy milyen elképesztően csodálatos pillanatok zajlanak le a természetben, amiről nem is tudunk. Ha valaki meglátja az egyik természetfotómat, akkor legyen benne egy olyan érzés, hogy „Igen, én is szeretnék ilyen pillanatokat átélni!” Úgy gondolom, ha már egy embernél elérem ezt az érzést, akkor már megérte. Ha egy mondatban kellene megfogalmazom, a küldetésem, célom az, hogy a fotóimmal olyan pillanatokat adjak vissza, amiket az emberek nagy része nem élhet át.

Mi motivál arra, hogy mindössze 13 évesen olyan szerepeket tölts be, amiket mások jóval 18 éves koruk után kezdenek megtapasztalni? A tenni akarás? A siker? A közismertté válás?

Egyértelműen a tenni akarás. Úgy érzem, hogy tennem kell valamit azért, hogy a fiatalokat kimozdítsam a négy fal közül és fedezzék fel a természetet, mert hihetetlen pillanatok játszódnak le ott nap mint nap.

Mikor van időd ennyi mindenre az iskola mellett?

Mivel most felvételi időszakban vagyok, így mostanában nincs sok időm a fotózásra. Általában hétvégenként szoktam ezzel foglalkozni. Ilyenkor hajnalban megyünk ki a természetbe.

Szerinted mi egy kommunikációs és médiaszakember feladata? Mit gondolsz a szakmáról?

Azt gondolom, hogy egy kommunikációs szakembernek mindig ugyanaz a feladata: segíteni vállalatoknak, vezetőknek, hogy különböző kommunikációs eszközökkel elérjék, amit szeretnének. Szerintem a feladatuk szerteágazó, amit mindig a megbízó által megfogalmazott cél határoz meg. Segítenek egy cégnek bekerülni a sajtóba, megszervezik a sajtóeseményeket, sajtólistát építenek, segítenek a legjobb munkavállalókat bevonzani a piacról a cégeknek, vagy éppen segítenek egy vállalat üzenetét formába önteni, hogy az szimpatikus legyen a piac és az emberek számára. Én pont ezért szeretnék ezzel foglalkozni, mert sosem ugyanaz a feladat, nagyon sok embert lehet megismerni, és nem mellesleg mindig lehet újat alkotni ebben a szakmában.

Mi az életcélod?

A jövőben kommunikációval, PR-ral és marketinggel szeretnék majd foglalkozni, mint kommunikációs igazgató egy multinál. Vágyam, hogy létrehozzam az ország vezető PR/kommunikációs ügynökségét. Mindenképpen olyasmivel szeretnék foglalkozni, ami érdekel és amiben ki tudom használni a kreativitásomat.

Mik a terveid 2022-re? Van-e esetleg olyan projekted, amit a közeljövőben szeretnél megvalósítani?

Természetesen rengeteg tervem van az idei évre nézve. A legtöbb időmet a közösségi-média kommunikációra szeretném fordítani. Kialakítanék egy egyéni tartalomstratégiát, hogy még egyedibb és értékesebb tartalmat tudjak gyártani, amivel ösztönözhetném a fiatalokat, hogy szabadidejükben látogassák meg a természetet. Tervben van egy saját fotós etetőhely és les telepítése a mostani fotós területemen. Arra is gondoltam, hogy lehetne indítani egy ismeretterjesztő sorozatot a Pilisi Parkerdővel vagy a Nimród Vadászmagazinnal közösen, ahol fotókkal videókkal mutatnánk be hazánk erdei élővilágát és bátorítanánk a fiatalokat arra, hogy menjenek ki a természetbe.

A te példád azt mutatja, hogy ma már nem feltétlen az oktatási intézmények szabnak határt és nem tőlük kell várnunk, hogy szakmát tanuljunk, hanem csak rajtunk múlik, mikor és hogyan kezdünk karriert építeni. Mit üzennél azoknak fiataloknak, akik keresik a helyüket a világban?

Azt tanácsolom a fiataloknak, hogy próbáljanak ki minél több mindent az életben és előbb vagy utóbb meg fogják találni a szenvedélyüket. Használjanak ki minden lehetőséget, ami szembejön velük. Legyenek nyitottak, bátrak!

Farkas Kornél további fotói ITT érhetők el.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Szilágyi Katalin

A digitalhungary.hu főszerkesztője és újságírója, rendszeresen ír a Business Class Magazin kulturális, startup és gasztronómia rovatába. Korábban jelentek meg cikkei különböző szakmai lapokban: …