″Az ügyféligényeket meg kell hallani! ″ Tarr János interjú. II./II. rész

″Az ügyféligényeket meg kell hallani! ″ Tarr János interjú. II./II. rész
A száz százalékban magyar tulajdonú Tarr Kft. sikertörténete 30 éve indult egy szakmájához kiválóan értő TV-rádió műszerész és szorgalmas családja kezdeményezéseként. Ma pedig már 8 megye, 350 településén kínálnak előfizetőiknek internetes szolgáltatást, digitális kábeltévés csomagot, mobilTV alkalmazást, vezetékes- és mobiltelefon szolgáltatást és az ezek használatához szükséges eszközöket. Tarr János ügyvezetővel a jeles évforduló alkalmából készítettem interjút. II./II. rész.

Az interjú második része. (Első rész itt)

Minden évben veszel egy-két céget. Egy valamit kijelenthetünk: lokálpatrióta vagy, Szekszárdról indul minden. Milyen szempontok alapján fejlődsz?

Igen, Szekszárdról és Zalaegerszegről indul minden. Mindig az a cél, hogy a 2 rendszerből 1 legyen. Emiatt nem akartam például Nyíregyházán, Békéscsabán, vagy Sopronban kábeltévés hálózatot vásárolni. Mindig olyat szerettünk volna, ami a mi rendszerünkhöz hozzáilleszkedik és aztán azzal együtt növekszik, mert így egyben sokkal könnyebb ellátni mindent és ugyanazt a szolgáltatást nyújtani a legkisebb településen lévő ügyfélnek is, mint a legnagyobb városban.

Természetesen a megvehető rendszerekből egyre kevesebb van, mert csökken a szolgáltatók száma


.

Mi van akkor, ha telítődik a piac? Mi a fejlesztés további iránya az elképzeléseid szerint?

Mi a vidék szolgáltatója vagyunk, ezt fontos hangsúlyozni. Néhány nagyobb településünk van, az összes többi kicsi. A nagyok elsősorban a nagy lakótelepeket fedték le, ott szolgáltattak és szolgáltatnak mind a mai napig. Mi pedig a kicsiknél is próbálunk szolgáltatni, ahol ezért kevesebb konkurenciával kell számolni, ennek köszönhetően tudunk hosszabb ideig az adott piacon maradni. De egy-egy multi cég azért mindig jelen van konkurensként, úgyhogy hátradőlni nem lehet. Folyamatos verseny volt és van most is.

Egy nagy szolgáltató ellenében mi az, amiben ti jobbak vagytok?

A műszaki innováció, az arra való fogékonyság, illetve a gyorsaság és az ügyfelek kiszolgálása.

Ügyfelek, látod, megint…

És az ügyfelek kiszolgálása. Éppen ma reggel beszélgettem az egyik kollégámmal, és ő óva intett, hogy ne húzzunk rá minden egyes ügyfélre sablonokat és menjünk el a multis működés irányába, hanem tartsuk meg azt az értékünket, hogy az ügyfeleknek az egyedi igényeit is ki tudjuk szolgálni. Tehát ez mind a mai napig alap nálunk.

Maradjatok kicsik a nagyok között, hiába vagytok nagyok.

Erre nincs mindig lehetőség a rendszeren belül. De például ha van egy olyan átállás, ami minden ügyfelet érint és nem minden készülék üzemeltetőjéhez tudunk kimenni, akkor is keresünk megoldásokat. Egy ilyen esetben most például azt a döntést hoztuk, hogy minden 62 év fölötti ügyfélhez kimentünk és behangoltuk ingyen a tévéjét, amikor csatornaváltoztatást hajtottunk végre. Erre én érzékeny vagyok.

Tudod és nem feleded, hogy honnan jöttél.

Mentálisan érzékenyebb vagyok és jobban az ügyfelek fejével gondolkodom – olyannyira, hogy a kollégáim szerint néha már túlzásokba esem.

Ha áremelést kell indokolni, milyen indokaitok vannak az ügyfelek felé?

Az áremelkedést úgy tudtuk az elmúlt 30 évben érvényesíteni, hogy mindig többet adtunk. Vagy több csatornát adtunk (a kábeltévés időkben), vagy olyan csatornákat, amelyek értékes tartalmakat közvetítettek, internetben pedig nagyobb sávszélességet kezdünk el adni. Mi a technológiai megoldásunkkal tudtunk nagyobbakat lépni, míg a konkurenciáink a sávszélesség-emelésben. Napjainkra már ez a piac is kezd telítődni, és több szolgáltatónak több hálózata van. Nyilván igyekszünk felvenni a versenyt a konkurenciával; az árversenyben mi a jobb szolgáltatást tudjuk mellé rakni.

Eljutottatok a fejlesztés olyan szintjére, amikor az ügyfélnek már szinte minden igényét kielégítettétek. Hiszen van körülbelül 120 magyar nyelvű csatorna, van 200 idegen nyelvű és ott van az 500 mega sávszélesség az internetben akkor, amikor az átlag lakásban 100 is elég. Mi az, amivel többet tudtok még nyújtani?

Az ügyfelek kiszolgálásában. Amit lehet, megoldunk telefonon, ezért saját, többlépcsős call centert üzemeltetünk (az ehhez szükséges emberi erőforrással és szoftverekkel). Emellett külön műszaki call-centerünk is van a speciálisabb esetekhez. De amikor csak kell, személyesen megyünk ki az ügyfelekhez, nem telefonon próbálgatjuk megoldani a hibát. Az ügyféligényeket meg kell hallani.

Hogyan viszonyult egymáshoz a televíziós tartalom és az internet az elmúlt években?

Mi először tévét adtunk el, úgy ismertek bennünket, hogy „a tévések”. Mind a mai napig van olyan ügyfél, aki csak tévésként ismer bennünket, és amikor bekötjük nála a netet, akkor jön rá, hogy milyen jó netünk van. Ez az arány folyamatosan fordult meg. Most már lassan ott tartunk, hogy a tévés ügyfeleink 80 százalékának internetet is eladunk. Az internetet tőlünk vásárlók száma folyamatosan növekedett a 2000-es évek legelejétől, és napjainkra majdhogynem utolérte a „tévéseink” számát. Van olyan szolgáltató, akinél ezt is lehagyta, de ők általában azok, akiknek a tévés szolgáltatása nem volt versenyképes, illetve akik nem tudták adni azokat a csatornákat, amelyekre manapság igény van a piacon. Nálunk mindig minden csatorna van, ez az elvem. De mostanra elmondhatjuk, hogy a mérleg nyelve a tévés irányból az internet felé mozdult el.

Mikor történt meg az átbillenés?

Az elmozdulás folyamatos volt, az átbillenés körülbelül a 2010-es évektől indult meg.

Tapasztaljátok a gyorsulást is?

Igen. Ez a fejlődési szakasz azt mondanám, hogy korosztályfüggő. A példa kedvéért: egy 55 éves ügyfelünknek nem az az igénye, mint egy 30, vagy 20 évesnek. Utóbbiak esetében azt tapasztaljuk, hogy tévészolgáltatást már nem is kérnek, ezzel szemben az idősebb korosztálynál a tévészolgáltatásból indul ki a további internetes megrendelés.

Éppen ezért a korábbi időkben a tévés tartalomszolgáltatók árbevétele nagyon kábeltévéfüggő volt.

Most is ti vagytok a bevételi forrás.

Igen a bevételük most is folyamatosan emelkedik, mert ők folyamatosan árat emelnek. Számokban ez úgy néz ki, hogy a tévés árbevételünkből eddig 73%-ot fizettünk ki műsorbeszerzésre. Jövőre már ott tartunk, hogy mivel emelik a csatornák a beszállítói árakat, 78%-ot fogunk kifizetni.

Ti ezt nem tudjátok továbbadni?

A piaci verseny miatt nem tudjuk tovább terhelni. Inkább egy kicsit keresztfinanszírozásba mentünk át: az internetes árbevételből próbáljuk finanszírozni. Ezért adjuk a triple play csomagokat, és azt árazzuk egybe. Korábban egy szolgáltatáson volt egy adott marginunk, azaz fedezetünk, most ugyanaz a bevétel/fedezet három szolgáltatás révén termelődik ki.

A televíziók egyre nehezebben kompenzálják a bevételeiket reklámmal, hiszen az online reklám nagyon elviszi a pénzt tőlük - különös tekintettel a globálisokra. A pénz szűke pedig óhatatlanul a minőség romlásához vezet, miközben az interneten egyre jobban pótolják a tévé-élményt a nézők, például a YouTube-on, a Netflixen. Hagyományos televíziók, kontra internet. Te hogyan látod? Ez a piac mikor fog megfordulni?

Én azt tapasztalom, hogy ez egy folyamat. Például mi voltunk az első HBO Go szolgáltató az országban, jelentősen hozzájárultunk a hazai elterjedésükhöz. De amikor önállóvá váltak, akkor elengedték a kezünket és keményebb tárgyalási, üzleti modellre váltottak, sőt kialakultak olyan szolgáltatási formák is, amelyekkel megkerülték a mi tévés szolgáltatásunkat. Először az HBO Go járt el így, majd sorra az összes többi. Ugyanakkor az internet sávszélességünket pedig elkezdték használni az OTT szolgáltatásukkal és elkezdték nagyon komolyan terhelni a gerincvonalainkat is. Ez nekünk duplán hátrányos: egyrészt ott nem jön be az árbevétel, másrészt plusz költséget jelentenek, mert az IP-s gerincvonalainkat muszáj fejlesztenünk miattuk.

Ezért - ha jól értem - nektek az az érdeketek, hogy a hagyományos televíziók terjesztése fennmaradjon a kábeltévén?

Gyakorlatilag igen.

De az említett gerincterhelés nem kizárólag minket érint, mert mi a hálózatunkon belül úgy fejlesztünk, ahogy akarunk annak érdekében, hogy majd elbírja a terhelést a rendszer. Viszont nagyon sok külföldi, nemzetközi vonalat is érint ez a folyamat, például a Frankfurba és Londonba vezető IP gerincet érintő terhelést. Ezeket a terheléseket nem csak az OTT eredményezi, hanem például a Facebook tartalmak és hasonlók is. Ezért ezek a szolgáltatók odáig jutottak, hogy a mi fejállomásainkra szervereket telepíttettek ingyen. Oda rakta a szerverét a Netflix, a Facebook, a Google is.

Köteles vagy megengedni?

Nem vagyok köteles megengedni, de azt gondolom, hogy az üzleti érdekem az, hogy az ügyfeleim minél gyorsabban érjék el ezeket a tartalmakat.

Szerinted tehát mikor lesz a kettőnek (internet/TV) a fordulópontja a net javára?

Gyakorlatilag a tévés szolgáltatás haszontermelő képessége nemsokára nullával lesz egyenlő. Ugyanakkor az ügyfeleket továbbra is ki kell szolgálnunk, így aki tévét akar nézni, annak tévét is fogunk adni. Ám lassan, de biztosan a tévé lesz majd a mellékes szolgáltatás.

Ha jól értelmezem: ez most a kábeles világ legnagyobb kihívása.

Igen. A kisebb szolgáltatóknál már most gond van, mert nekik nincs akkora tévés árbevételük, mint amekkora kiadásokat jelentenek ezek a műsordíjak. De valószínűleg el kell gondolkodni azon, hogy majd egyszer más szolgáltatja a tévét, vagy pedig valamilyen közös platformot kell kialakítanunk. Az előbb említett szolgáltatók már most is belekényszerülnek az ITV-s megoldásokba, így próbálják követni a folyamatosan változó helyzetet.

Te MKSz tag vagy. Melyek a kábeles világ legnagyobb kihívásai most? Az előbb már egyet említettünk.

A folyamatos konkurenciaharc, a fejlődés és a fejlesztés.

És mi a legnagyobb lehetősége manapság egy kábelesnek?

Az, hogy ha folyamatos innovációban van. A mi elmúlt 10 esztendőnk ezt igazolta.

A kicsik is ringbe tudnak szállni ezen a téren?

Amelyik kicsi, vagy közepes nem vette ki a cégből a megtermelt jövedelmet, az tud. Véleményem szerint a szolgáltatásokat is állandóan fejleszteni kell. Mi például 2014 óta adunk folyamatos multiscreen szolgáltatást ugyanúgy, mint a nagyok, tehát gyakorlatilag mobilon is le lehet követni ugyanazt. Fejlesztettünk saját IPTV szolgáltatást is. Ebben is mindig fejlődni kell a fennmaradás érdekében. Egy kisebb cég ezt lehet, hogy egy másik kisebb társcéggel tudja megoldani - de kétségkívül meg kell, hogy oldja.

Ha már a mobil szóba jött, mit gondolsz, az 5G miként fogja befolyásolni az üzleteteket? Fogja-e egyáltalán?

Igen, de először tisztázni kell, hogy műszakilag mit is jelent az az 5G. Ahhoz, hogy az 5G lefedettségét biztosítani tudjuk, ahhoz - írd és mondd - 140 méterenként kellene bázisállomást létesíteni, 140 méterenként kellene oda áramot vinni, ami a sugárzókat ellátja, illetve 140 méterenként kellene odaállni optikával, és optikai betáplálást biztosítani ezeknek a sugárzó pontoknak. Én itt látom a mi jövőbeli szerepünket, mert azt gondolom, hogy egymásra leszünk utalva. Az 5G nem lesz nélkülünk, és mi sem leszünk meg az 5G nélkül, mert nálunk is vannak olyan megoldások, amiket vezeték nélkül kell megoldani (ilyen a machine to machine műszaki megoldás, vagy bármilyen ilyen típusú ügyfélkiszolgálás). Tehát a kollégáimmal együtt én hosszú távon is az együttműködésben látom a jövőt.

Hogyan látod: 3, 5 és 10 év múlva hol fog állni a kábeles világ? Sávszélesség, tartalomszolgáltatás, internet.

A kollégáimmal azt szoktuk mondani, hogy 5 évnél messzebbre nem merünk jósolni. A sávszélességről azt gondolom, hogy - ahogy te is mondtad - az elegendő, ahogy most ott van az ügyfeleknél. De amihez nem elegendő, az a piacon folyó számháború, amely - meglátásom szerint - folytatódni fog.

Az a verseny lényege általában…

Én úgy látom, hogy nem lehet annyit elhasználni, amennyit most az ügyfeleknek kínálunk, illetve ahhoz már ipari felhasználóknak kéne lenniük. 3-5 éven belül a jelenlegi HFC-s megoldásnak mindenképpen látom a jövőjét. Most is benne van a fejlesztés, már létezik 10 gigabites szimmetrikus kábeltévés megoldás is. Ennek ott van még nagy jelentősége - főleg a nálunk nyugatabbra lévő országoknál -, ahol semmilyen földmunkát, vagy semmilyen oszlopon lévő plusz kábelezést nem engedélyeznek, ezért ott a rendszerek nem tudnak átépülni optikára. Ott az 5G-nek lehet, hogy nagyobb lesz a kihasználtsága.

Elmondanék egy saját tapasztalatot. Voltunk egy műszerbemutatón, ahol egy 5G által használt nagy internet sávszélességet biztosító frekvencián mérő műszer elé egy ablakot raktak, és láttuk, mekkora jelcsillapodás jött létre egyetlen ablak miatt. Tehát a beltéri indoor, a vezetékes megoldásokkal versenyképes térerőhöz egy 5G-s rendszeren, azért kell a nagy sűrűségű sugárzó rendszer, mert másképp nem fogja tudni megoldani. Vagy felraknak egy külső antennát és belül egy ismétlőt, vagy wifit raknak mögé, de ezt az ügyfelek elenyésző része fogja megengedni.

Főleg ott, ahol nem konkurenciái egymásnak.

Én abban hiszek, hogy valamilyen szinten a torta további szeletekre osztódik, és az egyes szeleteiből azért mindenkinek fog jutni. Mi erre próbálunk törekedni, és eszerint próbáljuk az ügyfeleket is kiszolgálni.

János, te vagy a Tarr Kft. élén. Hogyan választod ki az osztályok vezetőit?

80 %-ban fölnevelődnek, kinőnek a cégen belül.

A Tarr Kft. munkatársai

Kívülről nehéz bejönni?

Nem, azért van erre is példa: mondjuk a sales igazgató, aki a banki szakmából érkezett és nálunk tanulta ki a távközlést.

Te magad részt veszel a kollégák kiválasztásában?

A vezetőségnél mindenképpen.

Mik a legfontosabb HR-es szemponjaid?

A legfontosabb számomra az emberi oldal, néha még fontosabb, mint a szakmai. Természetesen számít a hozzáértés, de ha az emberi hozzáállás megvan valakiben, akkor azzal több mindent el lehet érni. Akkor például tudja, hogy kitől és mit kell megkérdezni, vagy melyik céghez kell fordulni, hogy az adott problémát megoldjuk.

Mi az, ami nálad kiveri a biztosítékot?

Ha az ügyféllel nem megfelelően beszélnek.

Küldtél már el személyesen embert?

Küldtem már el több vezetőt is, igen. Az ügyféloldal számomra nagyon fontos, ebben nincs pardon. Vagy ha olyan műszaki galibát okoztak, ami emberi felelőtlenségből adódott, és emiatt nagy leállás volt.

Milyen képesítésű szakembereket kerestek leginkább? Miből van a legnagyobb hiány?

Mindenből. De leginkább műszerészből és talán még informatikusból. Mindkettőből megpróbáljuk a kincseket összegyűjteni. Emellett folyamatosan vannak nálunk is képzések. Jelenleg például 4 kollégánk jár OKJ-s szakképzésre Dombóvárra. Van egy külön cég, amelyik coach-olja a kollégákat, az ügyfélszolgálatosokat és a műszerészcsoportokat egyaránt. Így gyakorlatilag minden műszerész kap ügyfélszolgálatos képzést is, hogy tudja, miként bánjon az ügyfelekkel. Ezt mi nagyon fontosnak tartjuk. Véleményem szerint az emberbe befektetett pénz a legjobb befektetés, mert hosszú távú.

Amennyiben hűségesen marad…

Ennek érdekében alkalmazunk hűségprogramot, amelyen belül próbáljuk az anyagi juttatásokat is úgy alakítani, hogy megérje hűségesnek maradni.

Így karácsony közeledtével képzeld el, hogy találkozol egy jó tündérrel, aki azt mondja neked, hogy lehet 3 kívánságod, amit teljesít. Melyek azok a dolgok, amik mindenképpen maradjanak meg a Tarr Kft. és a te életedben?

Az első és a legfontosabb az egészség, illetve az emberi életek, aztán a fejlődés lehetősége és természetesen az ügyfelek.

És mi az a három dolog, amit mindenképpen változtatnál a cég életében?

Az első, hogy kezdünk kicsit „multisodni”, ezért vissza szeretném hozni a családiasabb jellegét. A második, hogy egyes kollegáknak nagy önállóságot adok, de ebbe szeretnék némi kontrollt visszahozni, mert lehet, hogy néha túlságosan elengedem őket. Nálam a vizes pohár nem úgy telik be, mint másoknál. Nekem már régen túlfolyik, és csak akkor szoktam lépni. A kollégáim általában sokkal előbb lépnének. A harmadik pedig, hogy lehet, hogy még nyitnom kéne más szolgáltatások felé, amikkel az ügyfeleket jobban és még többel ki lehetne szolgálni.

Milyen érzés végigsétálni Szekszárd utcáin?

Büszke vagyok. Bár szokták mondani, hogy saját hazájában az ember sosem lehet próféta (ezt néha érzem is), de azért Szekszárd a szívem csücske: itt a család, a barátok, meg azért van itt jó bor is.

Lokálpatrióta vagy?

Annak tartom magam, igen.

Mások is annak tartanak?

Igen, mert mi sok mindent támogatunk. Aki engem ismer, az tudja, hogy sokkal jobban szeretek adni, mint kapni. Sokféle dolgot szponzorálunk itt helyben. Például most számoltuk ki, hogy a helyi kosárcsapatot több mint 20 éve támogatjuk.

Mi alapján döntesz, amikor támogatsz?

A cél alapján, hogy az jó, vagy nem jó. Ez elsősorban ráérzés, sokszor így döntök. Megérzem, hogy valami szélhámosság, vagy sem.

Hiszel az intuícióban?

Vannak megérzéseim, és azokban szoktam hinni. Anyám is ilyen volt: első rálátásra meg tudta mondani, hogy valaki jó ember, vagy nem. Éppen ezért kezdő cégvezetőként sokszor úgy vettem fel kollégát, hogy elvittem anyámnak bemutatni. A család nőtagjai ebben erősebbek is mint én, a feleségem talán még nálam is jobb emberismerő.

Megtaláltad életed értelmét?

Igen, ebben mindenképpen jól érzem magam, és remélhetőleg próbálom úgy jól érezni magam, hogy közben a magánéletem se sérüljön nagy mértékben. Életem minden egyes szakaszában vannak célok, amiket el szeretnék érni. Most az egyik ilyen fontos cél, hogy a gyerekeimet - nem erőszakkal, hanem inkább mintát mutatva - ebbe a műszaki irányba fordítsam. Rajta vagyok, de hogy mi lesz ebből, az majd később derül ki.

Ők viszik majd tovább a céget?

Reményeim szerint igen.

Még nagyon fiatal vagy.

Igen, ez így van, de ezt azért egészséggel is kell bírni - az a legfontosabb.

Köszönöm szépen az interjút, köszönöm, hogy szántál ránk időt.
Az interjú első része itt olvasható: KLIKK

Tarr János

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Csermely Ákos

Producer, konferenciaszervező, álmodozó.Életpálya évszámokban, utána meg a sztori1981–1996 Magyar Televízió (Külpolitikai Főszerkesztőség, TV2, Kisebbségi és Határontúli Szerkesztőség) 1990–1996 …