- Pár éve még azt mondta, hogy az influencer téma túl van hype-olva, a jövőben pedig konszolidáció várható. Erre sor került azóta?
- Úgy fogalmaztam, hogy az influencer marketing tipikus hype jelleggel, robbanásszerűen tört be, a magyar piacra 2016 év második felétől. Beindult egy dinamikus felfutás a témában, emiatt viszont sok hirdető a netes véleményformálókra úgy tekintett, mint valami marketinges csodafegyverre. A közösségi oldalak népszerű véleményvezérein keresztül valóban remekül meg lehet szólítani a fiatalokat, ez egy remek marketing eszköz, de nem mindenre való, és - mint megannyi mást is –átgondoltan, stratégiába illesztve érdemes használni. A piac fejlődik, a szereplők egyre inkább megtanulják használni ezeket az eszközöket is, a nem jó megoldások kilökődnek, a szakmai szervezetek dolgoznak a keretek megadásán, vagyis beindult a konszolidáció. Ebben igazából semmi szokatlan nincs. Az egész ágazat egy természetes fejlődési görbén halad: az induláskor jelentkező erős növekedési szakasz valószínűleg befejeződött és innen már sokkal inkább a fontolva haladás lesz a jellemző.

- A korábban”Article 13” cikkelyként emlegetett EU-s direktívának várhatóan milyen hatása lesz a Youtube-ra és az influencerekre?
- Most ott tartunk, hogy elfogadásra került egy EU-s iránymutatás, amely a jelenlegi közösségi oldalaktól, így a Youtube-tól is nagyobb szigort vár el a harmadik feles tartalmak használatánál. Tehát a videósoknak például a jövőben még körültekintőbbnek kell lenniük, ha a bejegyzéseikbe részben vagy egészben mások anyagait is beemelik. Hogy ez mit jelent a gyakorlat szintjén az egyelőre nem világos. A tagországoknak két évük van rá, hogy a helyi törvénykezést hozzáigazítsák az EU-s előírásokhoz. Hogy miként fog kinézni a magyarországi joggyakorlat azt még egyelőre nem tudjuk, illetve nem tudjuk, hogy az egyes platformok, köztük a YouTube valamilyen technológiai megoldást fognak e fejleszteni és biztosítani, vagy egyéb irányokba megyünk. Amit várunk az az, hogy a kontroll YouTube-on folyamatosan tovább nő. Ez már egy korábban, az Article 13-tól függetlenül beindult folyamat, ami azt gondoljuk, hogy tovább fog erősödni.

- Úgy tűnik az online marketingesek körében kialakult egy sajátos szakmai vita: van, akik szerint a cégeknek inkább mikroinfluencereket érdemes foglalkoztatni, vagyis olyan véleményvezéreket, akiknek mindössze néhány ezer követője van. A gyakran elhangzó érvek szerint az ő követőik hűségesebbek és arányaiban nagyobb aktivitást érnek el. De ezzel láthatóan nem mindenki ért egyet. Ebben a kérdésben Ön melyik oldalon áll?
- Ezt a témát több oldalról is meg lehet közelíteni. Egyrészt nyilván vannak influencerek, akik olyan speciális témákkal foglalkoznak, amelyek csak egy szűk kört érdekelnek. Akik az ilyen niche területre akarnak lőni és itt akarnak vásárlókat szerezni, azoknak érdemes felvenni a kapcsolatot a témában utazó mikroinfluencerekkel. Például aki egy elektromos kocsikat érintő kampányt indít, annak tanácsos megkeresnie egy olyan közösségi véleményformálót, aki kifejezetten az e-autókra specializálta magát, még akkoris ha az illetőnek nincs százezer feliratkozója. Viszont szerintem kifejezetten hibás lépés, ha egy széles rétegeknek szóló kampánynál egy vállalat széttöredezi a büdzsét és ahelyett, hogy néhány nagyon ismert névvel lépne partnerségre, nagy számú mikroinfluencerre bízza a kommunikációt. A tapasztalatok ugyanis azt mutatják, hogy ilyenkor az üzenetek célba juttatásánál nehéz garantálni a következetességet, illetve biztosítani, hogy ne sérüljön a márka. Nagyon nem mindegy, hogy a brand építésével kiket bízunk meg. Szerintünk a vállalati marketingbe elsősorban azokat az influencereket érdemes bevonni, akik a legnagyobbak és kimagasló minőséget tudnak produkálni, hiszen vélhetően azért is foglalják ezeket a pozícióikat, mert jó munkát végeznek.

- Nagyságrendileg Magyarországon hány influencer tud megélni a Youtube-on?
- Erről nincsenek pontos adataink, így csak egy saját becsléssel tudok szolgálni. Azok közül, akik már maguk mögött hagyták a tanulmányaikat és foglalkozásszerűen a netes videózásból élnek, szerintem körülbelül 30-50 van ma Magyarországon.

- Mennyire van nehéz helyzetben az, aki ma a semmiből meghatározó influencerré akar válni?
- Szerintem, aki úgy indul neki a videózásnak, hogy influencer akar lenni, az eleve rosszul közelíti meg a témát. Ezzel a motivációval nem nagyon lehet sikert elérni. Az aranyszabály az, hogy lehetőleg az videózzon, aki szeret videózni. A jó, minőségi tartalom megtalálja a közönségét. Már csak azért is, mert a közösségi platformok elérése ma nagyobb, mint valaha. A hivatalos adatok szerint a Youtube-ot csak Magyarországról havonta öt és fél millió egyedi látogató keresi fel.

- A fiatalok körében van még jövője a TV-nek?
- Egyre több olyan platform üti fel a fejét, amelyen videós tartalmat lehet fogyasztani, illetve egyre inkább minden nagy platformnak is van erős videós stratégiája. A TV-nek a videós tartalmak szempontjából megvolt monopolhelyzete szűnt meg, egyre jobban feldarabolódik a piac. Ettől függetlenül a TV még mindig nagyon erős és engem nagyon meglepne, ha a hagyományos TV-zés eltűnne. A TV-nek van jövője, de innoválniuk is kell.

- Ha már az egyre bővülő kínálatról és az új platformokról beszélünk: az Instagram Story mennyire forgatta fel a netes videós piacot?
- A korlátozott ideig elérhetőek videó és kép alapú posztok koncepciója először a Snapchat-é volt eredetileg, ezt a receptet „vette kölcsön” az Instagram és a Facebook. Sőt, az Instagram Story sikere jóval túlnőtte a Snapchat-et, naponta 400 millió felhasználó néz Insta Storykat világszerte. A termék nagyon népszerű, mind a felhasználók, mind pedig a hirdetők között, így további bővülése várható. Az Instagram platformon a videós hirdetések értékének megduplázódását várják, csak az Instagram Story termék hatására.

- A most már a Youtube-on lassan rendszeressé váló "Adpocalypse"-okhoz vagyis a hirdetők jövés-menéséhez és az átalakuló szabályokhoz mennyire nehéz igazodni, ezeknek milyen hatása van a magyar influencerekre?
- Ugyan nem örülünk neki, ha hirtelen változnak a játékszabályok, de aki online videóval foglakozik az azt hiszem már hozzászokott ahhoz, hogy borzasztóan dinamikusan változik a piaci környezet és ebbe tartoznak bele a platform esetleges időnkénti változásai is. Ezekkel megtanulunk együtt élni, vagy akár a saját javunkra fordítani őket. Az Adpocalypse után a YouTube jelentősen szigorított a monetizálható tartalmak körén. A minőségi tartalmakat favorizálja. A mi portfóliónkban– ami minőségi, értékes, brandsafe tartalmakból áll – kifejezetten bevétel növekedést eredményezett, szóval a nap végén jól jártunk a botrányt követő szigorítások révén. Én személy szerint azt gondolom, hogy a múltban előforduló kellemetlenségeket bőven ellensúlyozza az, amit a YouTube ad a felhasználóinak: a valaha volt legnagyobb nyilvánosságot.

- A piac hazai szabályozottsága mennyire kielégítő?
- A szabályozottsággal meglátásom szerint nincs probléma. A törvények és szabályok betartatása ezzel szemben hagy maga után kívánni valót. Bízunk benne, hogy ahogy az iparág felnő és végbemegy a konszolidációja, ez a helyzet is változni fog.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!