„Élvezettel írtam e könyvet. Azoknak, akik vezetők, és jobb vezetővé szeretnének válni. Talán a vezetővé válás folyamata volt, van és lesz az előadásaim célja. A vezetés (leadership) az nem valami fennkölt dolog. Például a család vezetése. Jó döntések sorozata. A környezet ismerete. A célok tisztánlátása. Ez a vezetés. Már gyerekkoromban is hoztam döntéseket. »Makacs vagy« – mondták. Dehát mindent el kell kezdeni valahogy. Tapasztalat nélkül. »There is always a first time« mondja a művelt angol.”.

Az alábbi idézet arról szól, mi ihlette Kürti Sándort arra, hogy megírja önéletrajzi könyvét, a Láncreakciót. A nyomdából épphogy csak kikerült kötet bepillantást enged a Kürt Zrt. társalapítójának életébe, de nem telepszik rá az olvasóra. A könyvben rövid, novellaszerű írásokban elevenednek meg a szerző számára fontos jelenetek és szereplők, feltárva, hogy ki is a kőkemény üzletember valójában.

Kürti Sándor életében markáns szerepet játszik a sport. Előbb síelni kezdett, majd kenuzott, és megtanult bridzsezni is. „Meg a tarokkot, a táncot, a focit, a teniszt, a nordic walkingot már nem is említem” – sorolta, amikor a sportról kérdezem. Nem is véletlen ez a sokszínűség, legalábbis Kemény Dénes, a férfi vízilabda válogatott egykori kiváló kapitánya azt írja róla: hullámzó életútja alapján simán lehetne a sportvilág egy fontos szereplője, de ő ezt a pályát az üzleti életben futotta be. Sajnos ebben nem is volt túl sok választása, miután 1965-ben számháborúzás közben leesett egy 12 méteres fenyőfáról, és pontosan a bal térdére érkezett. Ez az oka annak, hogy Kürti Sándor nevét nem a kenuzás vagy a futball világából ismerte meg a világ, s hogy sportbéli tehetsége ellenére inkább az egyetemet választotta.

A középiskola elvégzése után édesanyja tanácsára vegyészmérnök lett, majd rendszermérnöki diplomát szerzett. A két szakterület Kürti Sándor szerint egyáltalán nem áll távol egymástól, hiszen az olajipari automatizálás területén mindkét diploma egyirányban van. Az egyetemi évei alatt kitűzött céljaival kapcsolatban kifejtette, szeretett volna az olajiparból nyugdíjba vonulni. El is helyezkedett a Dunai Kőolajipari Vállalatnál, mely céggel az egyetem előtt tanulmányi szerződést kötött, s az általuk biztosított ösztöndíj fejében vállalta, hogy a végzés után öt évig ott dolgozik majd. Ebből végül 19 év lett, de mivel a főnökét korrupcióval gyanúsították és elbocsátották, és mivel ő kiállt mellette, így 1985-ben őt is kirúgták.

Ezután pár évvel döntött úgy nála három évvel idősebb testvérével, Kürti Jánossal, hogy közös céget alapítanak. Terveik csak lépésről lépésre körvonalazódtak, és csak rövidtávra. ”Túl gyorsan haladtunk előre, lényegében csak a közvetlen céljainkért rohantunk. A cégalapítást a rendszerváltás 1989 január 1-jétől tette lehetővé, mi január 13-án adtuk be papírjainkat. Rengeteg feladatunk volt, mert a rendszerváltás előtt is már különféle gazdasági csoportosulásokban foglalkoztunk az adattárolók javításával, illetve szerelésével. Már induláskor nagy pénzeket kerestünk saját erőből: A Mosi-Masi berendezésünket a keleti országok hadseregei vásárolták, ebből született például a KÜRT Alapítványi Gimnázium” – mondja Kürti Sándor, majd sorolni kezdi a cég komolyabb eredményeit. Elsőként az Európai Adatmentő Szerviz (EDSR) létrehozását 1993-ból, melyet 16 európai országra terjesztettek ki, majd az ausztriai, német és az Arab emirátusokban megalapított cégeket említi meg, hozzátéve, hogy testvérével kacérkodtak Vietnammal és Kínával is.

A Kürt Zrt. kapcsán szinte unalomig ismételt téma, de mégsem megkerülhető, hogy a cég dolgozott a NASA-nak, az Interpolnak, de segítséget nyújtott az USA-nak a 2001. szeptember 11-i merénylet után is. Ezzel kapcsolatban Kürti Sándor szerényen csak annyit mondott: „A NASA-val annak egy magyar származású tudósa hozott össze minket. Egy problémájukat kérték, hogy oldjuk meg. Sikerült. Az Interpol azért fordult hozzánk, mert egy tengerentúli partnerünk ajánlotta a cégünket. A ránk bízott feladatot szintén sikerült megoldanunk. Végül a 9/11-gyel kapcsolatos munkához úgy jutottunk hozzá, hogy levelet írtunk angolul az amerikai követségünknek. Komolyan vettek minket, továbbították a levelünket. Ezután nem kellett senkinek sem szégyenkeznie miattunk.”.

Persze, mint minden cég esetében, a Kürt Zrt.-nek is voltak elbukott projektjei. Sokat kockáztattak, és jónéhányszor nagyot buktak, a hazautazáshoz ugyanakkor mindig maradt elég pénzük. „Ilyen eset volt például, amikor 1998-ban egy kollégánk feltalálta IOT-t, amit szabadalmaztattunk is. A találmányt aztán eladtuk a SHARP-nak, de olyan előnytelen szerződést írtam alá, hogy ahelyett, hogy évente 10 millió dollárt kaptunk volna royaltiként, egyszeri 670 ezer dollárt kértek tőlünk nemteljesítésért” – meséli Kürti Sándor. A kérdésre, hogy az egyes projektek után a cég hogyan volt képes mindig megújulni, hogyan tudtak újabb és újabb szakmai célokat kitűzni, az üzletember csak annyit válaszolt: nekik minden napot meg kellett élniük, a gazdaságban ugyanis az eredmény és annak ünneplése csak múló pillanatot jelent. Ennek fényében univerzális receptet sem tud megosztani a sikerhez, de javasolja, hogy minden cég vegye komolyan a partnereit, a vezetők beszéljenek nyelveket, legyenek türelmesek és tisztességesek, illetve legyen türelmük meghallgatni másokat.

Az üzletember számára szakmai pályafutása során kiemelkedően fontos volt a manapság divatos kifejezéssé lett társadalmi felelősségvállalás. Ennek okaként megemlíti, hogy a „világba való kitekintés” során megértette, hogy a gazdasági vezetőnek tovább kell látnia az orránál. Így a szociális felelősség, a demokratikus országok üzletembereinek az egyik legfontosabb cél kell legyen. Kürti Sándor szerint ennek itthon valójában se hagyománya, se kultúrája nincs, a rendszerváltás utáni kormányok csak a marketinggel foglalkoztak, de azzal sem sokat. „Ennek köszönhetően az országban működő 4600 általános iskolából 1600 hátrányos, vagy halmozottan hátrányos helyzetű, amikbe a gyerek bekerül, és tudásnövekedés nélkül kerül ki onnan. Ez az iskoláink legalább 40 százalékát jelenti” – hívja fel a figyelmet az üzletember, aki könyvében a szociális tevékenységével külön foglalkozik. Megemlíti ebben a részben 1991-ből a KÜRT Gimnázium (KAG) megalapítását, és az 1997-ben létrehozott hátrányos helyzetűek - elsősorban roma származású gyerekek - oktatási alapítványának létrehozása (H2O) a Veszprémi Egyetemen. De persze a sor itt valójában nem ér véget, hiszen a cég jóvoltából 2007 és 2013 között a H2O mozgalom keretin belül 10 hátrányos helyzetű iskolát alakítottak át állami segítség nélkül. S ide sorolható a 2006-os Digitális Esélyegyenlőség Alapítvány létrehozása is, melynek Kürti Sándor az alapítója volt.

Az üzletember ugyan már átadta a cégirányítást a fiatalabb generációnak (fiainak), jövőképe ugyanakkor hasonló aktivitásról árulkodik, mint eddigi pályafutása. Szeretne egészséges maradni, és továbbra is megbecsült csapattagja lenne néhány nagyszerű közösségnek. „Így például szeretnék a KÜRT Gimnázium épületének bővítésére támogatót találni, mert pillanatnyilag 430 tanulónk van, de még ennél is több gyermeket szeretnénk kulturált körülmények között oktatni. Saját bevallása szerint a sporthoz fűződő viszonya a fiatalkorához képest jelentősen változott, de döntését, hogy az üzleti életben boldogul majd, sosem bánta meg. „Elfogadtam anyukám irányítását, így azt a gondolatot, hogy a sportból csak rövid ideig lehet megélni. A fagylalt később ráadásul vissza is nyalt, lényegében a térdsérülésem bekényszerített a »szeretem a sportot, de komolyan nem tudom venni« állapotba” – közölte.

Kürti Sándor, Széchenyi-díjas üzletember, a Kürt Zrt. elnöke.

1971-ben szerzett vegyészmérnöki, 1975-ben rendszermérnöki diplomát.

1985-ig a Dunai Kőolajipari Vállalatnál technológiai folyamatok automatizálásával

foglalkozott.

1989-ben alapította meg testvérével, Kürti Jánossal a KÜRT Kft.-t, mágneses adat-

tárolók javítására.

1990-ben a KÜRT Alapítványi Gimnázium létrejöttéhez nyújtott anyagi támogatást.

1994-ben az adatmentési technológiáért a KÜRT elnyerte az Innovációs Nagydíjat.

1996-ban létrehozta a Romaszármazású Gyerekek Oktatási Alapítványát.

1998 óta a KÜRT Computer Rendszerház Rt. elnöke.

2000-ben megválasztották az Informatikai Vállalkozások Szövetsége alelnökének.

2004-ben tagja lett a Magyar Mérnökakadémiának.

2005-ben az EU információ-, és hálózatbiztonsági ügynöksége (ENISA) tagjának

(PSG) választotta.

2006-ban a Közép-Európai Egyetem (CEU) elnökségébe választották.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!