„Az emberek sokkal változatosabbak, sokszínűbbek annál, minthogy csak egy adott keretbe tuszkolják bele őket”

„Az emberek sokkal változatosabbak, sokszínűbbek annál, minthogy csak egy adott keretbe tuszkolják bele őket”
A divathoz kapcsolódó versenypiacot két nagyon fontos, ám egymásnak ellent mondó törekvés mozgatja. Ennek felismerése, valamint a mesterséges intelligencia térnyerése a jövőben várhatóan teljesen átszabja mindazt, amit ma divatnak nevezünk – vallja a magyar kortárs divat szakértője, Csalár Bence. A divatszakértő egyebek között azt is vázolta, hogy mind a versenypiac, mind pedig a fogyasztói társadalom a saját hasznára tudja fordítani a mesterséges intelligencia előnyeit.

Egy divatszakértőnek mit jelent a divat?
Amikor divatról beszélünk, nagyon sokszor az öltözködésre, a ruházkodásra, a megjelenésünkre asszociálunk, de a divathoz hozzátartozik az is, amikor van egy új, menő étterem a városban, ami úgynevezett Insta-kompatibilis, és azt látjuk, hogy mindenki onnan posztol, és ennek hatására mi is foglalunk ott egy asztalt. Ez is ugyanúgy a divat része. A divat valójában akkor válik divattá, amikor egy jelenség sokakat elér, pontosabban eléri a középosztályt, hiszen ez a legnagyobb merítés társadalmi szempontból. Ellenben az elit vagy a felsőbb osztályokhoz tartozók mindig valamilyen újdonságra vágynak, ami egy kicsit megkülönbözteti őket másoktól. Számukra ez egyfajta státuszszimbólum, legyen szó öltözködésről, vásárlásról, vagy valami másról.

Ennek ismeretében a divatipar hogyan tudja befolyásolni a versenypiacot?
A fenti párhuzam a versenypiacra is igaz, vagyis akkor van valaminek nagy tétje, hogyha az divattá válik. A versenypiacon mindig az a nyerő, aki a legnagyobbat szakítja, aki időben felismeri azokat a trendeket, azokat a divatirányzatokat, amelyek valóban képesek lesznek elérni a középosztály azon részét, amely vásárlóképes, tehát akik meg tudnak fizetni egy szolgáltatást. A marketingszakemberek is tudják, hogy az embernek két fő motivációja van az életben, ha az öltözködést vagy a megjelenést nézzük. Az egyik, hogy szeretnénk kitűnni a tömegből, szeretnénk egyediek lenni, a másik pedig, hogy az egyediségünk megőrzése és megmutatása ellenére szeretnénk valahová tartozni. Ez a fajta kettős érzés az, amit nagyon jól ki tud használni a versenypiac, amikor megszólít bennünket. Például az összetartozás érzésének erősítésére alapozva a Covid idején több magyar divattervező és kreatív szakember is láthatóvá vált azáltal, hogy online webshop-ban kezdték el az értékesítést annak érdekében, hogy ne menjenek tönkre. Ez a kezdeményezés épp az összetartozással ösztönözte az embereket vásárlásra, miközben részben kiegyenlítette azt a fajta vágyukat is, hogy egyediek is lehetnek, hiszen a magyar tervezők csak kisebb árukészlettel rendelkeznek, nagy eséllyel nem jön velünk szembe az utcán ugyanaz a ruhadarab. Ez a példa jól szemlélteti, hogy a versenypiac és a divat kapcsolata abban áll, hogy ki mikor tudja felismerni, hogy minek lehet igazán divatja.

Mi kell ahhoz, hogy valaki ezt felismerje?
A divatházakban, ahol meghatározzák a nemzetközi divatipar alakulását, trendelőrejelző kutatások zajlanak, hogy tudják, hogyan alakulnak majd például a színek és a minták. Nem véletlen, amikor egy színárnyalat, egy csapásirány több nagy márka palettáján is megjelenik. Ilyenkor tudni lehet, hogy az nem csak az elkövetkezendő szezonban, hanem éveken keresztül meghatározó lesz. A legtöbb esetben így alakítják a luxusmárkák az egész divatipar esztétikáját, és azt, hogy mi lesz divatos. A trendkutatással, amire rengeteg pénzt költenek a divatházak, így tudják felmérni, hogy melyik terméknek hogyan lesz nagyobb az eladhatósága. Mindemellett segítségükre van a mesterséges intelligencia is abban, hogy összevetve a korábbi eladásokat és a korábbi raktárkészleteket, mérlegelni tudják, hogy melyik termék értékesíthető valóban nagy mennyiségben, és melyik az, ami nem válik divatossá.

A divat és a versenypiac együttműködésének milyen társadalmi haszna lehet?
Ebből a szempontból mindenképpen kiemelném a diverzitást. Gondoljunk csak bele, milyen csinnadratta kísért minden egyes alkalommal egy-egy kampányt, amikor egy márka nem az aktuális szépségideált, testalkatot vagy tónust reprezentálta a kampányaiban, hanem esetleg egy színes bőrű, vagy egy plus size modellt szerepeltetett. Figyelemfelkeltő volt ez annak ellenére, hogy mindeközben az emberek zöme nem úgy néz ki, mint a modellek, és ezzel nincs is semmi baj. Én azt gondolom, hogy a divat és a versenypiac együttműködésének akkor lesz nyertese a társadalom, amikor a piaci szereplők felismerik, hogy az emberek sokkal változatosabbak, sokszínűbbek annál, minthogy csak egy adott keretbe tuszkolják bele őket. Minél több, minél diverzebb egy kampány, annál változatosabb egy divatház reprezentáltsága például a közösségi médiában. Ez meghatározza a kommunikációját, a márkával való azonosulást, a márka üzenetét és filozófiáját is. Ez az edukáció segíthet abban is, hogy azok is vásároljanak, akik eddig kételkedtek abban, hogy az XS-es méretű modelleken fotózott ruhák vajon rajtuk hogyan állnának.

Ma már nem mehetünk el szó nélkül a fenntarthatóság fontossága mellett. Mennyire kifizetődő a versenypiacnak, ha a divatipar is lényegesnek tartja a környezeti és természeti erőforrásokkal való ésszerű gazdálkodást?
A divatipar kapcsán soha nem szabad elfelejtenünk, hogy ez egy elképesztő motorja a gazdaságnak. A fenntarthatósággal kapcsolatban három tényezőről vagy feltételről nem szabad megfeledkezni. Ezek a gazdasági fejlődés, a környezetvédelem és a társadalmi fejlődés. Ennek a három tényezőnek kell együtt teljesülnie ahhoz, hogy valami fenntartható legyen. A fenntarthatóság természetes velejárója, hogy valami drágább lesz, ami megnehezíti a piac működését és a vásárlók dolgát is. Főleg azokét, akik hozzászoktak ahhoz, hogy bemennek egy plázába és 1500 forintért vesznek egy pólót. A fenntarthatósághoz köthető edukációt ez a fajta normarendszer megnehezíti, hiszen azt üzeni, hogy nincs értéke a divatnak. Ez egy elképesztő öngól, mert nagyon nehéz rávenni az embereket arra, hogy ahelyett, hogy nyolc pólót vesznek leárazva, vegyenek csak kettőt, ami lehet, hogy nyolc póló árába kerül, de mégiscsak hosszabb életciklust tud biztosítani, hiszen jobb minőségű. A fenntarthatóság jelenleg erőteljesen financiális kérdés, hiszen pénzügyi kihívás elé állítja a divatipart, a versenypiacot és a vásárlókat is.

A mesterséges intelligencia (MI) előnyeit hogyan tudja saját hasznára fordítani a divatipar?
A mesterséges intelligencia inkluzívabbá teheti a divatipart, ami azt jelenti, hogy az olyan erőforrás nélküli fiatal tervezők, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy sok anyagot és egyéb eszközt halmozzanak fel, vagy, hogy fenntartsanak egy egész stúdiót, ahol tervezhetnek, és szabhatnak, azoknak a mesterséges intelligencia révén digitálisan tervezhetnek ruhákat. Ilyen szempontból a mesterséges intelligencia mindenképpen egy kreatív kiugrási lehetőség, ám számos jogi kérdést vet fel, hiszen az MI nagyon sok esetben még mindig valamilyen archívumból dolgozik. Mindemellett magában hordozza az attól való félelmet is, hogy veszélybe kerül az emberi munkaerő, de mindemellett már vannak olyan kezdeményezések is, hogy hogyan lehetne a szakemberek hatékonyságát, kreativitását a mesterséges intelligencia segítségével felerősíteni. Ebben az esetben az egészséges egyensúly megtalálása lesz nagyon fontos.

A vásárlóközönség hogyan tudja saját javára fordítani a mesterséges intelligenciát?

Már napjainkban is van lehetőség arra, hogy különféle alkalmazások vagy videók segítségével anélkül próbáljunk ki különféle kozmetikai termékeket, például rúzst vagy egyéb sminktermékeket, hogy azokat felkennénk magunkra. Ez a szolgáltatás jelentősen megkönnyíti a vásárlást. Az előbb említetthez hasonlóan szintén az arctipográfia módszerével dolgozik az a program, amely a szemüveg választást könnyíti meg azzal, hogy a mesterséges intelligencia megnézi, milyen forma, milyen keret áll jól nekünk, és melyik a legkényelmesebb. De a világon már arra is van példa, hogy akár egy ruhát is fel tudunk próbálni egy üzletben az adataink rendszerbe táplálásával anélkül, hogy bemennénk a próbafülkébe. Ezzel nemcsak kényelmesebb lesz a vásárlás, hanem a mesterséges intelligencia képessége segít abban is, hogy össze tudjuk hasonlítani, különböző testalkatokon, különböző hosszúságban, különböző anyagból hogyan festene az adott ruhadarab. Ezzel olyan traumáktól is megóv bennünket, hogy a próbafülkében szembesüljünk azzal, milyen borzalmasan áll rajtunk a ruha az elképesztően rossz szabás miatt. Ilyen szempontból a vásárlási élményt mindenképpen képes javítani a mesterséges intelligencia.

Már három könyved is megjelent, melyek a divathoz kapcsolódó témakörökkel foglalkoznak. Mik a további terveid?
Foglalkoztat egy újabb könyvtéma, ami arról szól, miért nem tudjuk elfogadni a testünket olyannak, amilyen, és ezért miért ostorozzuk magunkat folyamatosan. Tapasztalataim szerint emiatt nem szívesen hozunk tudatos döntéseket sem a táplálkozásban, sem az öltözködésünkben, sem a megjelenésünkben. Mindennek a miértjét szeretném feltárni, illetve segítséget nyújtani abban, hogy fejlődni tudjunk ezen a téren, és a megjelenésünkön ez meg is mutatkozzon. A siker sok szempontból a különféle kötődéseinken múlik.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Juhász Marianna

1998 óta dolgozik a nyomtatott és az online médiában. Pályafutását egy megyei napilap tudósítójaként kezdte, ezt követően éveken keresztül munkatársa volt több országos gazdasági magazinnak …