„Az a vágyam, hogy szeretnék pozitívan hatni az emberek életére, felülírta azt a félelmemet, hogy videókban is megmutassam magam”

„Az a vágyam, hogy szeretnék pozitívan hatni az emberek életére, felülírta azt a félelmemet, hogy videókban is megmutassam magam”
246.000 feliratkozóval büszkélkedhet YouTube csatornáján, az Instagramon pedig 116.000-en követik. De találkozhatunk vele a Spektrumon futó tévéműsorában, vagy a két saját podcastjének műsorvezetőjeként is. Sok médiaszereplő és influencer boldog lenne, ha ilyen közönségelérésekkel rendelkeznek, hát még ha ennyiféle platformon otthonosan mozogna. Pedig Csorba Anita eredetileg építészmérnök és festőművész, aki nem igazán készült arra, hogy influencer legyen. Így alakult. 12 éve gyűjti tapasztalatait az online világban, így azt gondoltuk, bőven van mit mesélnie erről. Csorba Anita a Digital-Media Hungary konferencián is előad május 10-én, ahol az inspiratív médiacsatornákról fog beszélni.

- Online videók és podcastek terén otthonosan mozogsz, annak dacára, hogy nem a média világából érkeztél ezekre a csatornákra. Gondoltad volna évekkel ezelőtt, akár mondjuk még egyetemistaként, hogy egyszer majd médiaszakemberekkel egy lapon emlegetnek?

- Abszolút nem. Én alapvetően introvertált ember vagyok, ezért arra sem gondoltam, hogy én valamikor is a kamera előtt fogok állni, maximum mögötte. Építészmérnöknek, festőművésznek készültem, mindenképpen valamilyen kreatív szakmára. A célom mindig is az volt, hogy valamilyen módon pozitívan hassak az emberek életére. Érdekelt az épített környezetünk, az esztétikai környezetünk – és ez az egész megtalálta a helyét 2010-ben, akkor indítottam egy lakberendezési blogot, ami 3-4 hónap elteltével annyira sikeres lett, hogy úgy éreztem, ezen a felületen keresztül tudok szólni az emberekhez. Miután megvolt ez a felismerésem, idővel be kellett látnom, hogy a még jobb tartalmak érdekében online videókban is meg kell mutatnom magam. 2015 körül tapasztaltam, hogy mennyire előre törtek az online videók, nem volt más választásom, minthogy magam is megjelenjek ezen a platformon.

Introvertált emberként, különösebb média-tapasztalatokkal nem rendelkezve mi volt az a döntő érv, ami az online videók felé terelt?

- Egyrészt azokat a témákat, amikről én beszéltem, muszáj volt képben is megmutatni, a kreatív alkotásra ösztönzés egyszerűen igényli a vizualitást. Másrészt az a vágyam, hogy szeretnék pozitívan hatni az emberek életére, felülírta azt a félelmemet, hogy videókban is megmutassam magam. Fel kellett azt vállalnom, hogy teszek azért az ügyért, amiben én hiszek, de ezzel olyan dolgok is járnak, amik nem feltétlenül vannak az én komfortzónámon belül.

Az elhatározáson kívül milyen rákészülést igényelt még az online videók indítása?

- Két-három évig beszédtechnikára jártam, testbeszédet is tanultam. Eleinte ugyanis nagyon nem éreztem magam komfortosan a kamera előtt, az volt a benyomásom, hogy nem vagyok hiteles, ezen szerettem volna változtatni. Biztos vagyok benne, hogy ez a lépés, hogy szakemberekhez fordultam, hogy fejlesszem magam, nagyon sokat számított. Mostanra persze már a tapasztalatból és rutinból is lehet építkezni, mert több mint 1000 videó van mögöttem. Az online média alapjai most már akár a felsőoktatásban is megtanulhatók, de annyira gyorsan változik és fejlődik benne minden, hogy az ember gyakorlat közben tanul a legtöbbet, ha figyeli a trendeket, kipróbál új dolgokat, inspirációkat gyűjt külföldi csatornákról.

Akkor volt könnyebb belevágni az online videózásba, amikor te elkezdted, és még nem volt ekkora választék a különböző csatornákból, de emiatt tapasztalat sem volt sok – vagy most egyszerűbb, amikor ugyan sok szereplővel találjuk magunkat szembe, de ezáltal sokkal több helyről tanulhatunk is, több tudás halmozódott már fel?

- Az, amikor elsőként indulunk el valamivel, az egy helyzeti előnyt ad – de csak akkor, ha elég kitartóak vagyunk és hiszünk abban, amit csinálunk. Két-három évig ugyanis azzal kell szembesülnünk, hogy sem a blog, sem a podcast, sem a videócsatorna semmiféle üzleti előnyhöz nem juttat, ezt szenvedélyből kell csinálnunk. Ha később csatlakozunk, amikor ugyan van már kitaposott út, de sokkal nagyobb a zaj is, akkor éppen ezért nehezebb az érvényesülés. Ilyenkor sokat számít a kreativitás, és hogy megtaláljuk azt a területet, amivel más még nem foglalkozik.

Milyen nyereséggel jár az, ha belépsz ebbe az online világba? Te mit tanultál magadról, amióta a YouTube-on is jelen van?

- Ha csak egy videót készít az ember magáról egy szeretett témában, és azt visszanézi, már az felér egy önfejlesztéssel. Nagyon sokat hozzáad a személyiségünkhöz, az önismeretünkhöz, világosan láthatjuk, hogyan tudunk hitelesen beszélni egy adott témáról, és kiket tudunk azzal megszólítani. Ha pedig ezen az úton végig megyünk, az nemcsak a világképünkhöz, hanem a vállalkozásunkhoz is hozzáadhat új dolgokat. Kezdetben, amikor elindult a közösségi média, azt lehetett gondolni, hogy csak a pletykával és bulvárral lehet igazán nézettséget és figyelmet szerezni, de mostanra kiderült, hogy ez nem így van, mert értékes tartalmakkal is el lehet jutni széles közönséghez. Minél többen vagyunk, akik értékes tartalmakat gyártunk, annál inkább el tud érni ez a hullám az ezt igénylőkhöz.

Az értékteremtésnél fontos kulcsszó a közösségépítés is. A te branded körül pedig abszolút kialakult egy masszív közösség. Mennyire kell külön foglalkozni ezzel a közösséggel? Milyen plusz tartalmakat igényelnek? Mennyi időt és energiát vesz el mindez?

- A közösségépítésnek pont az a legnagyobb nehézsége, hogy nagyon sok időt kell rááldozni. Viszont pont ez a legnagyobb nyereség is benne, hogy ez az energia tízszeresen visszaszáll ránk. Mostanra már egy csapattal dolgozom, velük együtt készítjük a tartalmakat a különböző közösségi felületekre, mindig az adott platformra specifikusan. Pontosan tudva azt, hogy kikhez szólunk, ők milyen információra vágynak. Például, ha az otthon felújításához adunk tudatos tippeket, akkor a YouTube-ra készülhet egy akár 10 perces videó is, a Facebookra már jóval rövidebb, kb. másfél perces, az Instagramra ennél is rövidebb, míg LinkedInen inkább a szöveges tartalom működik. Elég a saját személyes médiafogyasztási szokásainkba belegondolni, hogy belássuk, más-más hozzáállással megyünk fel az Instagramra, mint mondjuk a LinkedInre, és másféle tartalmakat igénylünk a különböző felületeken.

Az online videóknál egyértelműen látni a kapcsolódási pontot a saját területedhez, a kreativitás vizuális bemutatásához. De a podcasteknél már kicsit nehezebben megfogható ez a kapcsolódás. Amikor belevágtál a podcast készítésbe, mi volt a célod? Miért gondoltad, hogy erre is szükséged van? Netán csak szerelemprojektként indult?

- A podcast ugyanúgy indult nálam, ahogy annak idején a blog, vagy az online videózás: kezdetben abszolút szerelemprojekt volt. Szlafkai Évi barátnőmmel indítottuk el a Nők az úton podcast csatornát, ami most már az ötödik évében jár. Egyik célunk az volt, hogy kipróbáljuk ezt az innovatívnak számító felületet. Másik fontos célunk pedig az volt, hogy a nőket rávezessük arra, hogy a sikerekhez, a kiteljesedéshez szükség van az önismeretre, a kreativitás fejlesztésére. Ezt amolyan társadalmi felelősségvállalásnak tekintettük, hogy olyan dolgokról beszélgetünk szakértők segítségével, amikben nekünk van tapasztalatunk, és ezt a tudást megosztjuk másokkal is, hozzásegítve a nőket ahhoz, hogy megtalálják saját útjukat. Azokban a projektekben tudok igazán hinni, amik szerelemből indulnak, idővel aztán van egy pont, amikor már a profit sem lehet másodlagos.

Mondhatni, hogy a podcast esetében már elértétek ezt a fázist, amikor már a profittermelés is hangsúlyt kap?

- Ha szigorú üzleti szemlélettel azt néznénk meg, hogy mennyi a befektetett energiánk és ehhez képest mennyi a bevételünk, akkor a kettő nem lenne egyensúlyban. Viszont annyi olyan beszélgetést, kapcsolódást adott nekünk ez a podcast, ami tölti az embert, hogy ez számunkra is egy önismereti úttal ért fel. Szerelemprojekt maradt bizonyos szempontból most is, de nagyon sok pénzben nem kifejezhető értéket ad nekünk.

Közben van neked egy másik podcast műsorod is, ami a saját neveden fut.

- Ez a műsor azért fontos számomra, mert ilyen típusú mély beszélgetésekre, mint amilyeneket itt hallhatunk, nagyon ritkán tudunk sort keríteni, még baráti körben sem gyakori. A kreativitás arcai sorozatomba kimondottan sikeres embereket, vállalatvezetőket hívtam meg, hogy arról beszélgessünk, ők hogyan látják a kreativitás szerepét, miért fontos, hogy figyeljünk ezekre a készségeinkre. A hallgatók pedig megtalálják a módját annak, hogy hol és mikor fogadják be ezeket a tartalmakat, mert a podcast nem igényel olyan intenzív figyelmet, mint a videó, hallgatható takarítás, főzés vagy sportolás közben is.

A podcastek esetében viszont talán hátrány, hogy mivel nem kimondottan csak egy felületről érhetők el, nem alakult ki az az szokás, mint a videóknál, hogy kommentekben adnának visszajelzést a hallgatók. Mennyire lehet leszűrni mégis a közönség reakcióit?

- A podcast közösség másként működik, mint egy Facebookon felépített, vagy egy YouTube csatorna köré épített közösség. Valahol a hagyományos média és az online felületek közé helyezném el a podcastet a visszajelzések szempontjából. Tény, hogy a hallgatók saját indíttatásból nem szólnak hozzá a műsorokhoz. De mi a kapcsolódó közösségi felületeken időről-időre megkérdezzük őket, kérdőívet teszünk közzé. Kíváncsiak vagyunk rá, hogy ők milyen adásokat szeretnének, hosszabbakat vagy rövidebbeket, milyen szakértőknek örülnének. És ezekre a kérdőívekre viszont nagyon sok visszajelzést kapunk. A podcast hallgató tehát az adás hallgatása közben befogadó szeretne lenni, de ha direktben megszólítjuk, akkor hajlandó aktívabbá válni, véleményt formálni.

Tudjuk tehát, hogy a cél az értékes tartalom eljuttatása a közönségnek, akiket időnként meg is kérdeztek, hogy milyen műsoroknak örülnének leginkább. És azt is tudjuk, hogy az igényes tartalom előállítása sok időt és energiát igényel. De hogyan tud megtérülni mindez? Milyen módon oldjátok meg a finanszírozást?

- Az igényes tartalom előállítása rendkívül költséges, ezért is jól jön, ha találunk olyan partnereket, akik értékrendben, felfogásban kapcsolódni tudnak a tartalomszolgáltatásunkhoz, és inkább partnerségnek tekinthető a velük való együttműködés, mint szponzorációnak. Vannak olyan projektek, amelyek igénylik is az ilyen partnereket: például egy 160 négyzetméteres családi ház felújításának a bemutatása nem lenne megvalósítható közösségi finanszírozásból. Ugyanakkor ez egy jó együttműködési lehetőség annak a pénzintézetnek, amelyik ebben partnerünk lett, mert minőségi tartalmakon keresztül ajánlhatja a saját szolgáltatásait.

Ahogy nő a magyar podcast piac, egyre színesebb a paletta, a hirdetőknek is nehezebb eldönteniük, hogy kit támogassanak. Ugyanígy a tartalomgyártók sincsenek egyszerű helyzetben, ha szeretnének szponzorokat találni. Hogy látod a mai piacot? Van még hely új jelentkezőknek? Mennyire van telítettség?

- Minőségi tartalomra mindig van igény. Ha most kellene elindítanom egy új platformot, akkor biztosan egy egészen specializált témával foglalkoznék, mert az általános tematikákban már tényleg telített a piac. Viszont egy-egy niche terület, ami egy szűkebb közösséget érdekelhet, még abszolút kiadó, és még lehet ott keresnivalója a tartalomgyártóknak.

Te is azt mondod, hogy bizonyos témákban már telítettség tapasztalható. Mivel lehet kitűnni a tömegből? Szerinted mitől lesz jó egy podcast?

- Egészen kiemelkedő a felhozatal a magyar podcast piacon, sok értékes tartalmat találunk. Egy podcastnél elengedhetetlen, hogy önazonos és hiteles legyen. Ha nem ilyen a csatorna, akkor nincs esélye kitűnni.

A hallgató szelektál magától, hogy neki mi tetszik jobban, vagy van most már egy bizonyos szűrő a podcast piacon, hogy mivel lehet életképesnek maradni?

- Ha megnézem a saját podcast fogyasztási szokásaimat, azt mondhatom el, hogy ha igazán érdekel egy tartalom, akkor is meghallgatom, ha nem olyan jó a hangminőség. Azt gondolom, hogy ami fontos, az a jó minőségre törekvés – ami nem biztos, hogy rögtön kezdetektől megvalósul. Az elsődleges fontosságú, hogy a tartalom és a mondanivaló igazán jó legyen. A második helyen áll az, hogy a minőség fejlődőképes legyen. Elkezdhetjük felvenni a beszélgetéseket egy telefonnal is, de törekedni kell rá, hogy idővel profibb legyen a technikánk. A hallgatónk megbocsátó lesz a gyengébb technikai minőségért öt, tíz alkalommal, de amikor az ötvenedik adásnál is kutyacsaholást hall a háttérben, akkor már lehet, hogy csalódottnak érzi magát.

Hivatkoztál imént is a saját podcast hallgatási szokásaidra. Miket hallgatsz te leggyakrabban?

- Nagyon szeretek angolul hallgatni podcastet, és angol nyelvű videókat nézni. Egyrészt figyelem a trendeket, másrészt fejlesztem a saját nyelvi készségeimet. Jellemzően önfejlesztő és üzleti podcasteket hallgatok, Russel Brunsont például. Szoktam csak úgy véletlenszerűen böngészni a podcast ajánlások között, és belehallgatni egy-egy tematikus adásba. Az online videóknál a lakberendezési műsorokat kedvelem.

Mennyire van átjárás az online világ és a klasszikus média között? Neked ez az áttörés is sikerült, mert a Spektrum tévén helyet kapott az egyik műsorod – de mintha ez nem lenne általános.

- Az Álomszobagyár saját műsorunk, mi gyártjuk. Hogy ez képernyőre is kerülhetett, az leginkább annak köszönhető, hogy két olyan cég találkozott, amelyek nyitottak voltak egymás felé. Az AMC nyitott volt arra, hogy a közhiedelem ellenére bízzon egy influencer műsorkészítésében, adjon egy esélyt annak, hogy valóban magas minőségű produkciót készítünk. Amikor három évvel ezelőtt megkerestem őket ezzel az ötlettel, barátsággal fogadtak, és nagyon hamar megtaláltuk azt a módot, ahogy tévére alkalmazható lett a formátum.

De ez bárki mással is előfordulhat?

- Aki magas minőségben készít tartalmakat az online felületeken, azzal ez előfordulhat, és a tévétársaságok várhatóan egyre inkább nyitnak majd az ilyen együttműködések felé.

Hogyan látod magad tartalomgyártóként, influencerként öt év múlva? Megmaradnak-e majd ugyanezek a platformok? Netán újabbak jönnek, amikhez alkalmazkodni kell?

- Két cégem van, az egyik a műsorgyártással foglalkozik – ebben a vállalkozásban inkább céges szinten szeretnék jelen lenni, nyomon követni az új tartalmak kitalálását, de a kivitelezésből már kicsit kimaradni. A másik cégemben pedig a gyerekek kreativitását fejlesztjük – itt pedig szeretnék még sokáig részese maradni az alkotó folyamatnak is, én nagyon bízom benne, hogy öt év múlva már nagyon sok gyerekhez el tudjuk juttatni ezt a programot. Azt gondolom, hogy a kreativitás készsége a kulcs ahhoz, hogy a jövőben sikeresek legyünk. Mindenki kreatívnak születik, de ahogy felnőtté válunk, ez gyakran lekopik rólunk.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Ganzler Orsolya

Kommunikációs tanácsadó, PR szakember, a szeretlekmagyarorszag.hu portál kommunikációs vezetője. Pályája során sokrétű tapasztalatot szerzett kommunikációs ügynökségeknél, ahol többek között az OTP, a …