Amikor azt hiszed, hogy mindent tudsz, akkor bukhatsz a legnagyobbat

Amikor azt hiszed, hogy mindent tudsz, akkor bukhatsz a legnagyobbat
A vállalkozásokra, startupokra leselkedő legnagyobb veszélyt éppen az az egó jelenti, ami nélkül maga a vállalkozás sem indulhatna el, a stressztűrő képesség pedig elengedhetetlen tényező – állítja a digitalhungary.hu-nak Dr. Kádas Péter, a 7Digits online marketing ügynökség tulajdonosa. A már 18 éves korában első vállalkozását elindító szakember elmondta azt is, hogy az ötlet mellett mi kell még a sikerhez, miért nem jó, ha a vezető „földes úrrá” válik, s hogy mire képes együtt az adatvezérelt online marketing és a viselkedéspszichológia. Interjú.

Kádas Péter "Mondd, miért kattintasz, és mi indokolja, ha nem teszed? Mennyit és miért?" címmel tart előadást május 9-én a Media Hungary konferencián.

- Többek között orvosi diplomája is van; egy orvos hogyan kerül át a marketing és az IT világába?
- Valójában nem átkerültem, hanem utat választottam, mert együtt végeztem a két egyemet, bár a közgázon egy évvel később végeztem. Volt választási lehetőségem, illetve úgy éreztem, hogy a természettudományos érdeklődésemet kielégítettem és megtanultam „szabni-varrni” embereken – innen viszont már a gazdaság világa érdekelt. Már csak azért is, mert 18 évesen csináltam meg az első vállalkozásomat, így a terület nem is volt annyira új – jó öt éve már a pályán voltam.

- Van olyan ismeret, tudás, készség, amit az orvosképzés alatt sajátított el, de tudja hasznosítani az üzleti világban is?
- Szerintem a legtöbb szakmában ahhoz, hogy az ember jó legyen, nagyjából ugyanazok a készségek kellenek – persze nem mind tanulható, de ha megvan, akkor fejleszthető. Az viszont nagyon sokat jelentett, hogy az orvosi egyetemen az ember megtanul tanulni. Nagyon gyorsan tudom nagy mennyiségben felszedni az új információkat. Azért egy gyógyszertan- vagy anatómia szigorlat napján ezerötszáz oldalra kell emlékezni. Ez a képesség később nagyon jól jött.

- Említette, hogy az első cégét 18 évesen indította el. Ennyire vállalkozó szellemű volt már fiatalon is?
- Alapvetően nem jövök gazdag családból és ez mindig arra inspirált, hogy ha van rá lehetőségem, akkor tudjak többet tenni és jobbá tenni a szeretteim életét. Vannak a „kérdésemberek” és a „válaszemberek” s persze egy jó csapatba mindegyik típusra szükség van, mert egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál. Fiatalabb koromban én mindig is a megoldásorientált „válaszember” voltam. Ám egy idő után megtanultam „kérdésember” is lenni, mert a stratégiaalkotáshoz arra van szükség. Ahogy jönnek a pofonok, az ember óvatosabb lesz. Az elején, főleg 18 évesen inkább az volt rám a jellemző, hogy ha jött a probléma, akkor azonnal a megoldást kerestem.

- Ha már üzlet és stratégia: befektetőként is dolgozik.
- Az egy kitérő volt az életemben, de ott is sokat tanultam.

- De mégis vannak egy ilyen jellegű tapasztalatai. Mik azok a hibák, amiket kezdő vállalkozások, startupok elkövetnek, amik adott esetben a vállalkozás kudarcát is jelenthetik?
- A leggyakoribb hiba a „majd azt én tudom”-féle hozzáállás. Az egó az egy érdekes dolog a vállalkozók esetében, mert nagy egó nélkül nem lehet elkezdeni semmit, de ha az embernek nagy az egója, akkor az képes nagyon gyorsan a legnagyobb akadállyá is válni. Ezt a hibát – és mindent mást is, amit lehet – én is elkövettem, így buktam el az első vállalkozásomat is; húsz évesen több pénzem volt, mint a szüleimnek valaha, 24 évesen pedig ott álltam nullán. Okos emberek matematikailag bebizonyították, hogy amit elképzeltem, annak nincs realitása, de én engedtem a már említett egónak – na, ott megtanultam, hogy a matek mindig győz.

- Ez a mentalitás mennyire volt jellemző korábban vagy mennyire új jelenség? Óránként jön létre egy startup, ami tényleg egy más gondolkodáson alapszik.

- Nagyon sok startupot néztem végig „befektető sapkában” és azt tapasztaltam, hogy ez az egó-probléma a legnagyobb veszély; a másik egyébként a stressztűrő képesség hiánya.

- Hogy jön ide a stressz? Az minden helyzetben velünk van.
- Egy startup exponenciálisan növekszik, éppen olyan a helyzet, mint egy pókerversenyen: egyre nagyobbak a tétek. S nem arról van szó, hogy majd tíz év után megnő a vállalkozás, hanem hogy két hónap múlva már egyel nagyobb ligában játszik az ember. Nagyon sokan rosszul tűrik a stresszt és a nullák számától függően elkezdenek máshogy viselkedni, más döntéseket hozni. Arról nem beszélve, hogy néha egy vállalkozó családjának is pokol az élete emiatt – minden tiszteletem azoké a csendes, türelmes házastársaké, szülőké, akik ezt elviselik.

- Akkor ugye ezzel azt is állítja, hogy ez a pálya nem való mindenkinek?
- Abszolút nem való! Senki sem jobb vagy rosszabb a másiknál, egyszerűen csak mások vagyunk.

- Azt gondolnám, hogy az ötlet a minden és indulhat a vállalkozás. A blogján meg azt olvasom, hogy az „ötlet semmi, a megvalósítás a minden”. Akkor rossz pályán vagyok?
- Igen, mert ötlete lehet mindenkinek. Nekem napi tíz ötletem van és a képességem is megvan rá, hogy megvalósítsam azokat. Az első ötletem – amit megpróbáltam felhúzni és nem sikerült – négy évembe és ötven millió forintomba került. Ma ugyanezt meg tudom csinálni négy órában, százötven dollárral. Tehát a vállalkozás valahol a bukás művészete is: az ember megtanul gyorsan és olcsón bukni. Vagyis alapvetően – miközben ötlete mindenkinek van – egy végrehajtási készségről van szó, és míg ötletei mindenkinek vannak, a végrehajtási képesség ritka, mint a fehér holló.

- Sokan gondolják, vagy szeretik az gondolni, hogy vásárlási döntéseiket racionális megfontolások alapján hozzák meg. Mennyire határoznak meg minket – akár vásárlásról, akár üzletkötésről van szó – az érzelmeink?

- Az érzelmeink mind a való-, mind az online világban meghatároznak bennünket. Még anno az Egyesült Államokban tanultam egy neurobiológia-alapú tárgyalástechnikát; ezzel a technikával elképesztő dolgokat lehet véghez vinni – ha megfelelően mérjük fel a korlátokat is. Online területen a viselkedéspszichológia azon részét használjuk, ami segít motiválni az embereket. És nem arról beszélek, hogy hogyan lehet 30 százalékkal jobb teljesítményt elérni, hanem arról, hogyan lehet egy nullát termelő weboldalból egy őrülten sikeres e-commerce-bizniszt csinálni.

- Furcsán hangozhat a kérdésem, de nem történik itt visszaélés a folyamat másik végén állóval? A fogyasztónak lövése sincs arról, hogy milyen mélyen hatnak az ő pszichéjére.

- Etikai vonatkozása mindennek van, nem érdemes csak erre a területre leszűkíteni a kérdést. Ahogy egy kórházi nővérnek, úgy az üzletembereknek is megvan az etikai felelőssége. Igen, ezek „fegyverek”, nagyon sok fegyvernek látszó technika van kint a világban. De ilyen alapon azt is mondhatnánk, hogy aki a Harvardot végezte el, az előnyben van azzal szemben, aki a Közgázon szerzett diplomát. Igen, előnyben van - ilyen a világ. Az említett technikákat és ismereteket meg lehet szerezni, ám az etikai vonatkozásról mindenkinek saját magának kell gondoskodnia, azzal mindenkinek magának kell elszámolnia.

- Még maradva az érzelemmarketingnél: az olvastam az oldalukon, hogy az átlagember érzelmi szókincse az „igen” és a „nem” szavakra szűkült. Közben pedig hatni is kellene rá, hogy költse a pénzét. Hogyan lehet ezt az érzelmi szintet felhozni olyan mértékűre, hogy az ember ösztönözhető legyen bizonyos viselkedésekre? Hogyan lesz az Ön által említett tudásból konverzió?

- Az online marketing az offline-tól egyetlen lényeges dologban különbözik: az online mérhető, s mivel mérhető, ezért optimalizálható is. A mérhetőség nagyon finom árnyalatokat is meg tud mutatni. Mi nem fogjuk megváltoztatni egy átlagember érzelmi kommunikációs készségeit – ez a kultúra, az oktatás és a család feladata – viszont van lehetőségünk őt jobban megismerni. Azon emberek esetében, akik egy adott terméket nem akarnak megvenni – de rávehetők lennének – nem csak hogy nem etikus olyan irányba fordítani a folyamatokat, hogy mégis megtegyék, hanem sokszor pénzügyileg sem is éri meg. Ez a módszertan inkább egy nagyon pontos targetálással azokra fókuszál, azokat szólítja meg, akinek az adott termékre valóban szükségük van. A folyamatnak közgazdaságtani vonatkozásai is vannak. A marketinget sokan úgy képzelik el, hogy bármit eladunk – csakhogy a „bármi eladásának” ára van és egy céget úgy lehet sikeressé tenni, ha pont azoknak adok el, akik azt meg akarják venni, ugyanis ilyenkor az ügyfélszerzés költsége nagyon alacsony. A viselkedéspszichológia és az adatvezérelt online marketing együtt éppen ezt teszik lehetővé.

- Az egésznek az adat, az adatbőség az alapja. Jól bánnak-e az ügynökségek az adatokkal? Megvannak-e azok a képességek, hogy a rengeteg keletkező adatból a lehető legjobban, legoptimálisabban hozzák ki a lehelőségeket? Vagy esetleg lemaradásban van a szakma?

- Nem mondom, hogy a szakma lemaradásban van, de Magyarországon létezik egy olyan jelenség, ami szerint sok ügynökség magán az online marketingen belül is csak egy szűk területre fókuszál – például csak SEO-val foglakozik. Ezek a kollégák kiváló szakemberek, nagyon jól teljesítenek a saját területükön; biztos, hogy használnak adatokat. A nehézségek inkább cross platform helyzetben jönnek, amikor mindent egyszerre kellene csinálni. Mi a kezdetektől fogva full stack online marketing ügynökség formájában tudtuk magunkat pozícionálni. Nekem van egy közel tíz éves online marketing tapasztalatom az amerikai és a magyar piacon, s a kollégák is mind seniorok a saját területükön, akikkel így kiválóan lehet együtt dolgozni. Sok magyar ügynökségnél dolgoznak kiváló marketingesek, de nagyon kevés ügynökség képes lefedni az online teljes spektrumát.

- Ha én most szeretnék elindítani egy vállalkozást, mi lenne az a három jó tanács, amit egy hátba verés mellett adna nekem, hogy „na, erre figyelj öcsém!”?

- Az első tanácsom az lenne, hogy első lépésben derítse ki, hogy a vállalkozás profitábilis lesz-e vagy sem, illetve, hogy mekkora a piac. Elmagyaráznám azokat a módszereket, amiket el lehet sajátítani néhány hónapban – nem négy órában tudna validálni, mint én, de nem is kellene hozzá öt év meg elbukott tízmilliók. Pár hónapnyi idő alatt a veszteség még elviselhető lehet, de öt év alatt a tartalékok felélésével és potenciálisan egy magánéleti válsággal már merőben más helyzet. Másodikként azt javasolnám, hogy ha elindult a vállalkozás, akkor sürgősen szerezzen menedzsment tapasztalatot, mert az emberek vezetése olyan dolog, amit élethosszig tanulunk és ebben Magyarországon komoly elmaradásunk van. Tele van az ország ostoba, kapzsi, akarnok földesurakkal, akik megnyomorítják a saját emberik életét. Ha képes rá, hogy ne válljon földesúrrá, máris óriási előnyben van. Harmadiként pedig azt javasolnám, hogy fejlessze magában azt a képességet, ami minden jó vállalkozónak a sajátja: érezze a gombócot a gyomrában. Az ilyen vállalkozó amikor lefekszik, utoljára arra gondol, hogy mit nem csinált meg a nap folyamán, reggel pedig arra, hogy ma mit fog elrontani. Elég motiváltak a kollégák? Jó az üzleti stratégia, amit követünk? Merre bővíthetjük a piacot viszonylag olcsón? Egy jó vállalkozó ezeken gondolkodik reggel a zuhany alatt. Egy kicsit paranoid, állandó feszültséggel teli élet ez, de ezzel lehet nagyon jó eredményeket elérni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Lippai Roland

Life- és karriercoach, coaching szemléletű tanácsadó, freelancer újságíró/szerkesztő. Coachként – ahogy fogalmaz – „amikor alacsony fordulatszámra esik, vagy akár le is áll az a bizonyos belső motor …