- Hogyan lettél IT szakemberből az üzleti szimulációk specialistája?
- Teljesen véletlenül. Egy baráti összejövetelen jött elő a téma, hogy egy képző intézmény ITIL- ben járatos embert keres, aki külsős oktatóként átadná tudását a tréningek résztvevőinek. Mivel 2013-ban éppen munkahelyváltáson gondolkodtam, ezáltal meg is találtam a kellő lökést a továbblépésemhez. Eleinte nem volt könnyű, mert a képző intézmény támogatása híján (kész megoldást kerestek) nekem kellett az oktatási terméket összeállítanom és ehhez gyakorlati szimulációs eszközt találnom. Ezért a szimulációs, gyakorlati megoldásért egészen Hollandiáig kellett mennem, de megérte. Büszkén mondhatom el magamról, hogy a holland szimulációs fejlesztő GamingWorks vállalat itthon ismert termékeit elsőként én hoztam be Magyarországra, és fordítottam le saját nyelvünkre. Az azóta eltelt 6 év és a sok-sok ügyfél részére tartott szimuláció tett specialistává, de nem elhanyagolható az a tény sem, hogy minden egyes tréning alkalmával én is tanulok a résztvevőktől.

- Miért érdemes egy cégnek üzleti szimulációban gondolkoznia?
- Egyes cégek most kezdenek ráébredni, hogy elkerülhetetlen a változás, amennyiben vonzóvá kívánnak válni az új jelöltek számára és egyben a munkaerőmegtartás is kiemelt cél a szervezetben. Már nem lehet felületi kezelést alkalmazni és kizárólag pénzzel motiválni az embereket, hiszen az csak ideig-óráig nyújt megoldást. Az érdemi megoldást a kultúra kialakításában és a személyes motiváció megtalálásában kell keresni. Egy ilyen átalakulás első lépése a mérés és a szervezeti érettség megismerése. Ehhez az üzleti szimuláció, mint hatékony eszköz, azonnal ad egy reális visszamérést, egy tükröt, amelyben azonnal láthatóvá válnak a hiányosságok. A visszamérések mellett segít olyan munkamódszereket elsajátítani, amelyekkel sikereket érhet el a csapat és teljesíteni tudja a szimulációs küldetések céljait. A teljes, 1 napos szimuláció általánosságban 3-4 fordulóból áll, amelyek teljesítése közben lehetőség van a hibázásra, az őszinte gondolatok kimondására és a fokozatos fejlődésre. Különösen fontos, hogy az elért sikereket a résztvevők már ott helyben képesek legyenek megélni és pozitív élményként elraktározni. A legfontosabb cél mégis az, hogy az itt megtapasztalt módszereket képesek legyenek a mindennapi munkájuk során is alkalmazni.

- Ki az Üzleti szimulációk legfőbb célközönsége?
- Elsősorban a HR vezetők, cégvezetők és olyan döntéshozók, akik érdemi támogatást szeretnének nyújtani az embereknek vagy azon csapatoknak, akik megrekedtek a fejlődésben és megújulásra, új ötletekre vágynak. A gyakorlatban ezzel szemben inkább szakértői szintekről érkeznek hozzánk résztvevők. A területek közül még mindig az IT vezet, de HR, Marketing és Logisztika területről is jönnek kollégák. Még sok teendő van, hogy az üzleti szimulációk szélesebb körben ismertté váljanak és bevált eszközei legyenek korunk digitális átalakulási és kultúrafejlesztési kezdeményezéseinek. Vezetőkkel sajnos ritkán találkozom, de amikor van ilyen résztvevő, az megerősít benne, hogy vannak olyanok, akik hisznek a támogató vezetésben, és maguk is igyekeznek a csapattal együtt fejlődni.

- Milyen változások érhetőek el személyi szinten a szimulációkkal?
- A szimulációk jobb rálátást adhatnak a munkahelyi működésünkre, csapatként és egyénként egyaránt. Az adott személy esetenként megtanulhat magáról valami fontosat (például, hogy túlzottan konflikuskerülő vagy éppen elnyomó személyiség), de többnyire inkább elmélyíti az elméleti ismeretanyagot egy-egy alkalmazott területen. Fontos, hogy belássuk, a gyakorlat által történő tanulás - összehasonlítva a tantermi képzésekkel - kiemelkedően magas eredményeket hoz az ismeretek elsajátításában, értelmezésében, a helyes minták (viselkedésbeli, hozzáállásbeli és kulturális) napi szintű alkalmazásában.

- Jellemzően milyen problémákkal szoktak téged megkeresni?
- Többnyire a tradícionális módszertanok és a szervezeti kultúra által megélt sorozatos sikertelenség miatt jönnek a megkeresések. A sok-sok drága eszköz és konzulens után valami újat, hatékony megközelítést szeretnének kipróbálni. A közös együttműködés során igyekszem mindig rávilágítani, hogy az embert kell minden ilyen projekt, szervezeti változás vagy kultúrafejlesztés közepére állítani, a többi már másodlagos kérdés.

- Milyen szimulációk közül lehet választani az érdeklődési körnek megfelelően?
- Apollo 13 TM – az 1970-es NASA küldetés életre keltése a houstoni irányítóközpontból. Az elejétől a végéig egy izgalmas, dinamikus szimulációról beszélünk. A MarsLander® a legnépszerűbb munkamódszerek (Agilis, DevOps, Lean, ITIL®4) megismer- tetésének lehetőségét nyújtja a SPACE-Y űrközpont egyes szerepköreiben. A The Phoenix Project egy informatikai osztály működésének fontosságát mutatja be a szervezet egészére vetítve, DevOps alapokon, avagy hogyan mentsük meg a Parts Unlimited autóalkatrész gyártó és forgalmazó céget. A The Challenge of Egypt visszavisz minket Egyiptomba, ahol a Fáraó túlvilági létét biztosító építmény kivitelezését kell projektmenedzsment oldalról támogatnunk. Végül az Oceans’99 egy kiállítás kockázatelemzését, információbiztonsági védelmét és az értéktárgyak logisztikáját adja a résztvevőknek feladatul, miközben az agyafúrt Oceans’99 bűnbanda igyekszik a lehető legrafináltabb megoldásokkal megszerezni minden műkincset. A szimulációk legtöbbje 8-12 fős csapatokban játszható, de bizonyos feltételek teljesülése mellett ez bővíthető.

- Elképzelhetjük az Üzleti Szimulációkat egy klasszikus csapatépítő keretei közt, vagy ennél komolyabb koncentrációt igényelnek a feladatok?
- A szimulációs tréningek általában játékos formában adnak át ismereteket, így teljesen beillik a képbe a csapatépítőként történő felhasználás lehetősége is. Volt olyan csapatom, akik összesen 23-an játszották a kiosztott szerepköröket, kifejezetten csapatépítő tréning formájában. Ilyenkor a lényeg inkább a játékon és a szórakozáson van, mintsem a módszer- tani tanuláson, de így is sok mindent visznek magukkal a résztvevők. Egy oklevelet szinte biztosan.

- Szoktátok-e mérni a szimulációkkal elért eredményeket egy-egy szervezeten belül?
- Első körben a területi vezetőkkel, HR vezetőkkel szoktunk leülni, hogy megnézzük, milyen problémára keresnek megoldást és csak ezt követően határozzuk meg, mi lenne a célravezető eszköz. Ezek közé tartozhat a szimuláció. Ha az ügyfél kéri, kap egy kiértékelést a szimuláció végeztével. Van lehetőség utánkövetésre is, ha egy új munkamódszer bevezetése és támogatása a cél. Itt mindenképpen mérjük, mit sikerült az adott idő alatt elérni, miben volt képes a csapat fejlődni. Számomra mindig fontos annak a szintnek a teljesülése, hogy a munkatársak a megszerzett ismereteket tudatosan fel is használják a mindennapi munkájuk során.

- Mi motivál téged abban, hogy más vállalatok kultúráját és csapatok együttműködését segítsd?
- Nem nehéz felidéznem, mennyire fullasztó érzés volt egy-egy szervezetben úgy dolgozni, hogy a szükséges támogatás nélkül kellett nap mint nap feladatokat végrehajtani a hasonló helyzetben lévő kollégáimmal. Engem egyértelműen az motivál, hogy másoknak képes legyek ebből kiutat nyújtani. Nagyon kellemes érzéssel tölt el, ha látom, hogy tudtam segíteni, vagy ha valahol alkalmazták az általam elmondottakat és ettől jobbá vált a csapat vagy szervezet együttműködése és teljesítménye. Hiszem, hogy az emberi és szakmai alázat vezet a kiválóan teljesítő és együttműködő szervezetekhez: a holnap sikeres vállalkozásaihoz.

Szerző: Szuchy Brigitta, Alright Communications

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!