Mekkora szerepet játszik a közösségi média a magyarországi marketingpiacon?

A statisztikák azt mutatják, hogy a fejlett nyugati országokban felnőtt lakosság 60-70 százaléka használja a közösségi médiát rendszeresen. Magyarországon ez az arány még nagyobb: 87 százaléka van jelen a magyar internet-felhasználóknak a közösségi médiában.

A megkérdezett magyarok 90 százaléka azt mondja, hogy vásárlás előtt online kutatást végez: online ellenőrzi a terméket, ügyfélvisszajelzéseket néz, összehasonlítja az árakat, azaz megnézi, hogy mit kap a pénzéért. Erre a pandémia még rátett egy lapáttal. Egyre merészebben vásárolnak a magyarok webáruházból: az internet-felhasználók 60 százaléka szokott vásárolni a neten. Emiatt a közösségi média az egyik legjelentősebb eszközünk a marketingre.

Van-e olyan tulajdonság, ami kifejezetten a magyar felhasználói szokásokra jellemző?

Nem teszünk olyat a közösségi médiában, ami nagyon eltérne attól, ami a fejlett országokban zajlik. Nagyjából ugyanazokat a social platformokat, ugyanolyan mértékben használjuk, mint máshol az emberek.

Milyen irányba vitte a marketinget a közösségi média?

Nagyon megnehezítette a brandek életét az, hogy a marketing „demokratizálódott”. Bárki a laptopjával, a kanapéjáról indíthat egy vállalkozást, egy webshopot. Emiatt túlkínálat van, nagy a zaj, az embereket elképesztő mennyiségű impulzus éri. Időnként azt látom, hogy a hatalmas túlkínálatban jön egy pici vállalkozás, ami esetleg jobban kommunikál, mert rugalmasabb, és letarolja a piacot, átcsoportosítja a felhasználók érdeklődését. Akik ügyesen felépítik a stratégiájukat, elviszik a figyelmet egy-egy platformon. Azt látom a multiknál sokszor, hogy nagy a rugalmatlanság, el vannak kényelmesedve. Nekik váltaniuk kell, emberibbé téve a kommunikációt, és a vezetőknek, a saleseseknek el kellene kezdeniük a személyes márkaépítést. TikTokon is jelen kell lenniük videós tartalommal, amiben arccal jelennek meg a munkatársak. Ez egy új kihívás a cégeknek, a többség szerintem még küzd ezzel.

Tehát személyesen is jelen kell lenniük a vezetőknek, a munkatársaknak a kampányokban?

Nem mondanám, hogy kell, de erősen ajánlott. Most nagyon divatos kifejezés az employer brandig. Itt már látjuk, hogy összefonódott a HR és a marketing. A brandeknek a toborzás szempontjából is fontos, hogy láttassák magukat, például úgy, hogy a vezetők a Linkedin-en személyes márkát építsenek. Nem lehet a brand kommunikációja egy száraz, statikus dolog, hanem jelenjenek meg az ott dolgozók azért, hogy be tudják vonzani az újabb tehetségeket. Az emberek sokszor az alapján választanak munkahelyet, hogy hol érzik jól magukat, hol azonosulnak az értékrenddel, a küldetéssel, hol fejlődhetnek jobban szakmailag. Már nem csak a fizetésemeléssel kell és lehet megfogni az embereket.

A marketingben nagyon fontos egy márkának, hogy a vásárlók felé autentikus, kereshető, utánanézhető legyen. Nem működik már az a típusú reklám, hogy tessék, itt a termékem, ez a legjobb. Hiszen, az emberek mára megtanulták használni az internetet.

Itt is bejön a személyes márkaépítés. Elkerülhetetlen például TikTokon, hogy egy videóban megjelenjenek a munkatársak, a személyes márkák. A LinkedIn-en ugyancsak személyes szakmai márkát építhetünk, ami most a funkcióit úgy rendezi át, hogy támogatja a B2B influenszerek jelenlétét. Személyes márkát kell építenie az ügyvezetőknek, tulajdonosoknak is. Ez az életünk része lesz. Elon Musk például rendszeresen posztol Twitteren, vagy Bill Gates a Linkedin-en. De nem kell mindenkinek a cégben személyes márkát építeni, nem is való mindenkinek. Elképesztően hatásosan működik, amennyiben valaki jól megtanulja hogyan csinálja, de még evangelizálni kell a piacot.

Mi az a plusz, amit hozzá tud adni a céges marketinghez a személyes márkaépítés?

Hitelesebb a márka, és plusz marketing csatornát nyitunk meg általa. A marketing akkor működik, ha az érzelmekre hatunk, nem feltétlenül a termék tulajdonságait kell racionálisan felsorolni. Például Walt Disney és Elon Musk is olyan vezetőként ismertek, akik nagyon erős értékrenddel, vízióval és küldetéstudattal rendelkeztek, tudták, hogy a vállalatuk mit képvisel, és hogy mit akartak behozni a világba. Ha az információ egy konkrét személytől jön, az teljesen máshogy hat, mint egy száraz, írott szöveg. Jó példa erre, hogy a Teslát, mint márkát 10,5 millióan követik Twitteren, míg Elon Muskot 58 millióan. A Facebookot, mint brandet 21 millióan követik a Facebookon, Mark Zucherberget, mint személyes márkát pedig 116 millióan. Ezek a számpárok látványosan igazolják, hogy az emberek emberekre kíváncsiak.

Egy kis vállalkozás esetén is hatalmas plusz energiát tud adni. Főleg azért, mert a felhasználói szokások változtak, az emberek szeretnének kötődni, megismerni a márkákat, értékrendeket, storykat. Ha valaki elmondja, hogy mit tapasztalt, miért hozta létre a termékét, akkor azt elhiszik, befogadják.

Hogyan lehet elérni a közösségi médiában a fogyasztókat? Mi az a platform amin szerinted hatékony az elérés és mi az a stratégia amivel lehet őket aktivizálni?

Minden platform elképesztően jól működik, hogyha tudjuk használni. Nincs olyan, hogy ez vagy az. A social media közül a legnagyobb a Facebook, azt követi a Youtube, majd az Instagram. A sorrendben ezeket követően egy szinten áll a TikTok, a LinkedIn és a Pinterest. Ez a sorrend a magyarországi felhasználók száma alapján.

Mindegyik nagyon jó lehet, egy adott cégnek, amennyiben szakszerűen használják. Hiszen minden cég mással foglalkozik. Például egy szépségápolással foglalkozó cég menjen Pinterestre, egy B2B cég pedig a LinkedInre. Nem lehet általános stratégiát adni, hanem cégre szabott stratégia kell.

A Facebook-on elképesztően jól lehet hirdetni, ha tudjuk, hogyan kell ott összetett, intelligens kampányokat felépíteni. Az Instagram is rendkívül jó, de ott más típusú közönség van, más típusú marketinggel, influenszereken keresztül nagyon jól meg lehet szólítani a fogyasztókat. A LinkedIn elképesztő erőt ad a B2B-nek, de még nagyon ébredezik a magyar piac, pedig eszméletlen eredményeket érünk el vele. A Pinteresten pedig minden női témában – dekoráció, divat, életmód – ezrével lehet a látogatókat a weboldalakra csábítani, de ezt nagyon kevés cég használja még hatékonyan Magyarországon. A Tiktok – a kis üdvöske - még a szakmát és a piacokat is megosztja, hogy kell-e nekünk. Kell, mert nagyon nagy erő van/lesz benne. De nyilván itt is meg kell találni a cégeknek a hangjukat, ami nem egyszerű, mert más. Olyan egy-egy social media használata, mintha meg kellene tanulni egy új nyelven beszélni, mert mindegyik platformon más a felhasználói kultúra. Ott a platform, az algoritmus, a létrehozók szándéka, a felhasználók, akik kialakítanak benne egy kultúrát. Mintha elmennénk egy országba, ahol még nem jártunk, megtanuljuk a nyelvet, megismerjük a helyi kultúrát, és ezt követően lassan barátokat szerzünk. Ezzel küzdenek most a cégek.

Mi az, ami nagyon dinamikusan fejlődik itthon?

A marketing nem egy platform. Mindig vannak olyanok, amik kilőnek, aztán elhalványulnak. A marketing egy rendszer összeépítése több kicsi elemből, például email-marketingből, vagy keresőoptimalizálásból. Minden platformnak megvan a szerepe, a helye a marketingben a feladata szerint.

A Facebook kezdte és most is a legnagyobb, a legtöbb felhasználóval. De az is egyszerűsödik, megújul. A Facebook törte ki az utat a közösségi médiának, mindenki ezt másolja, ezt építi tovább. Nem lehet lehúzni, ahogy az Instagramot sem. Ezeket már ismerjük, és most ott van a kis üdvöske a TikTok az organikus elérésekkel.

Van-e olyan platform, ami leginkább a fizetőképes korosztályt célozza?

Most már mindegyik. A Facebook-on, a Youtube-on nagy felhasználói számban, ott van kvázi mindenki, aki a netet használja. Az Instagramon a tapasztalataim szerint kisebb és egy picit kényesebb közönség van. Fizetőképes, jólszituált emberek, akik meg akarják mutatni az életüket. A LinkedIn-en egy B2B közönség van, az a réteg, akivel üzletelni akarunk. És ott a Tiktok a tinikkel, de mára már ott vannak az ügyfeleink is. Hiszen szinte minden közösségi oldal tinikkel indult, mivel a fiatalok a technológia korai elfogadói, és utánuk csatlakozik az idősebb generáció. Az ifluenszerek is húzzák oda a követőiket egy-egy platformra. Ez látszik már egyébként a TikTokon is, ott a Z generáció 37 százalék, az X és az Y generáció pedig 19 és 14 százalék.

Milyen tendenciákra számít a közeljövőben, maximum 2 éves távlatban?

Szerintem a social media még nagyobb teret hódít a cégek marketingstratégiájában. Megkerülhetetlen. Nem csak az, hogy jelen legyenek, hanem hogy jól legyenek jelen: autentikusan, közösséget építve, megmozgatva őket, kreatívan. A Z generáció, amely nagyon ügyes a közösségi média használatában, már most lép be a munkaerőpiacra. A brandek egyre többet kérik ki a fiatalok segítségét, például abban, hogyan kell TikTokon kommunikálni. Mert ezt ők tudják igazán jól. Bár azért nem csak a húszéveseké a világ. Emiatt várhatóan fiatalosabb, social mediás marketingkommunikációt hoznak magukkal, ami a cégeknek nagyon hasznos lesz. Elindul emellett a Metaverzum korai elfogadó szakasza, ez biztosan erősödni fog majd. A brandépítés pedig talán sosem volt még ennyire fontos -főleg a social mediában - mint most, mert olyan nagy választék van, ami lehengerli az embereket. Így ők keresik azokat a brandeket amikkel valamilyen szempontból azonosulni tudnak. Mint már volt róla szó a beszélgetésben a személyes márkaépítés is nagyon erősen jelen lesz.

A TikTok visszahatott a többi platformra. A TikTok sikereitől tartva, illetve azon felbuzdulva a Facebook, az Instagram és a YouToube is átalakul. Ez a közösségi média ökoszisztémáját is megváltoztatja. A cégeknek, a brandeknek megkerülhetetlen lesz a videós jelenlét. Aki nem kapcsol időben, annak hosszú távon komoly következményekkel kell számolnia.

Köszönöm szépen a beszélgetést és az átfogó, hazai social media körképet.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!