A komikum ma már nem az az ütőkártya, ami mindent visz

A komikum ma már nem az az ütőkártya, ami mindent visz
A streaming és a tematikus csatornák jelenleg még sokkal inkább kiegészítői, mint konkurenciái a nagy, kereskedelmi televízióknak – véli Illés Gabriella producer, a TulipánTündér Produkció tulajdonosa. A szakember több mint húsz éve dolgozik a televíziós, azon belül a szórakoztatóiparban és úgy látja, egyáltalán nem túlzás azt állítani, hogy a saját készítésű magyar tartalmak akár egy tévé életben maradását is befolyásolhatják.

Hogyan változott az elmúlt 5-10 évben televíziózás Magyarországon? Melyek azok a sarkalatos pontok, amelyek nagyon jelentős átalakulást hoztak?
Tíz évvel ezelőtt, amikor a TV2 egyik vezető műsorkészítője voltam egyrészt saját formátumokon, másrészt vásárolt, nemzetközieken dolgoztunk, melyeket saját gyártásban a magyar nézők igényeinek és érdeklődésének megfelelően átalakítva készítettünk. Ez utóbbiak esetében előfordult, hogy nemzetközi piacon heti rendszerességgel futó műsorokat kellett napi műsorokká alakítani - ilyen volt például a Mr. és Mrs. című műsor. Mivel mi a magyar közönségnek készítettünk tartalmakat, nem hagyhattuk figyelmen kívül a nézők mentalitását, ami jelentősen eltér, például az amerikaitól.

Minden esetben kiemelten fontos volt, hogy a saját ízlésvilágunkra adaptáljuk ezeket a műsorokat. Legizgalmasabb kihívásként a saját formátumok megalkotására emlékszem. Az én életemben ilyen volt A Nagy Duett. Ezt a műsort mi találtuk ki, nem volt bevált nemzetközi recept. Büszke vagyok arra, hogy nem csak annak idején futott nagy sikerrel, de olyan népszerűnek bizonyult, hogy még pár éve is képernyőn volt.

Ha a közelmúlt hazai televíziózásának változását nézzük akkor láthatjuk, hogy a korábbi, népszerű formátumok mellett újra egyre nagyobb hangsúllyal vannak jelen a fikciós sorozatok. A nagy kereskedelmi csatornáknak ugyan régebben is megvoltak a napi sorozatai, ám ezek mellett csak kevés további fikciós tartalom született. Jó ideje trend, hogy egyre több és változatosabb saját gyártású sorozatot láthatnak a nézők, mondhatni virágkorát éli a műfaj.

Ennek az eredménye a Hazatalálsz című tévés filmsorozat, melynek te vagy a producere?
Igen. A TV2 Csoport vezetősége választotta ki a produkciót - ami egyébként egy horvát sorozatformátum - mi pedig, a TulipánTündér alkotógárdája örömmel vállaltuk, hogy adaptáljuk a magyar közönségnek. A Hazatalálsz sztorija visszamegy a történetmesélés alapjaihoz: nem a humorra alapoz – bár van, hogy egyes szituációk komikumára épít -, hanem leginkább emberi kapcsolatokat mesél el. Mindezt ráadásul más tempóban, mint ahogy azt az elmúlt években megszokhatta a közönség. Mindemellett visszamegy ahhoz a szappanoperás szálhoz, ami a klasszikus sorozatokra jellemző. Alkotóként roppant izgalmas kihívás volt egy ilyen típusú történetmesélés elkészítése.

Mire számítasz, milyen lesz a film fogadtatása?
Rengeteg pozitív visszajelzést kaptunk már az elmúlt pár hétben, mióta megy a sorozat. Nagyon örülök mindig, amikor a nézői véleményékkel találkozom: érjen utol az a pékségben, a családi ebédnél, az egyetemen - ahol tanítok - a hallgatók részéről, vagy a közösségi médiumok fórumain. Másrészről végtelenül nagy elismerésnek tartom, amikor pályatársak hívnak fel, és az egyes karaktereink életével kapcsolatban kérdezősködnek. Ebből látszik, hogy nézik, követelik a történetet, és izgulnak az események alakulása kapcsán.

Nagyon bízom benne, hogy egy ilyen történet, amiben ott a klasszikus, világirodalmi örök téma a szerelmi háromszög, izgalmas lesz nézőknek. A klasszikus alapok mellett persze ez egy nagyon szép modern, egyben elemző mese is, ami ebben a világban játszódik. Abban az általunk kitalált városban, Farkasligeten, amely 100 kilométerre van Budapesttől és tizenötezren lakják. Ebben a kisvárosban minden társadalmi és emberi probléma előtérbe kerül. Biztos vagyok benne, hogy mindenki, aki leül a képernyő elé, talál magának egy olyan karaktert, akivel azonosulni tud, vagy bele tudja élni magát valamelyikük életébe.

Sorozatunk főszereplője Tamás, egy számkivetett férfi, aki elveszíti a munkáját és a családi életében is komoly nehézségekkel kell szembenéznie: a felesége elhagyja, problémák nehezítik a kapcsolatát a kislányával, akivel talán most kezd kialakulni egy ideális apa-lánya kapcsolata, hiszen eddig csak a munkája felé fordult. Nagyon lehet neki szurkolni, hogy ebben a világban elnyerje a méltó jutalmát, hiszen egy egyenes, stabil értékrendű emberről van szó, akinek fontos a becsülete és ha kell, kétkezi munkával is boldogul. A sztori talán kicsit komplexebb, mint amit megszokott korábban a közönség, de én nagyon hiszek és bízom ebben a meseszerű történetben, ami bár napi sorozatról van szó, a heti sorozatoktól megszokott minőségben kerül a nézők elé.

Hol van most a helye a fikció mellett a valóság show-knak és a tehetségkutató műsoroknak?
Ezek a műfajok remekül megvannak egymás mellett, más-más szórakozási lehetőséget kínálnak, ha úgy tetszik, más-más nézői igényt elégítenek ki. Fontos szerepük és helyük van a mai televíziós kínálatban, és ez még jó ideig így is lesz.

A televíziók ezekkel a saját készítésű magyar tartalmakkal fel tudják venni a versenyt a streaming csatornákkal?

A streamingben nagy potenciál van, de egyelőre csak egy szűkebb rétegnek jelent igazán alternatívát. Nincs minden háztartásban jelen a platform, így a nagy kereskedelmi televíziók sokkal inkább elérik az embereket, és nyújtanak nekik szórakoztatást. Úgy gondolom, hogy jelenleg a streaming - ugyanúgy, ahogyan a tematikus csatornák is - most még nem riválisai, hanem sokkal inkább kiegészítői a nagy televízióknak.

A magyar tartalmakon kívül van még egyéb eszköze egy tévécsatornának ahhoz, hogy megtartsa a nézőket, vagy még többeket megnyerjen magának?
Valójában ez egy folyamatos programigazgatói dilemma, aminek megoldása az ő szakterületük. Nekem műsorkészítőként jelen pillanatban az a véleményem, hogy a lokális tatalom nagyon erős fegyver. Nem véletlen, hogy az eredetileg horvát sorozatformátum Hazatalálsz is mindössze hetven százalékban őrzi a gyökereit, a többit mi dolgoztuk át a hazai közönség igényeire szabva, hazai, neves színészek alakításában.

Túlzás azt állítani, hogy egy ilyen tartalom akár egy tévé stratégiáját is meghatározhatja?
A saját gyártott, hazai nézőknek készített tartalmak elengedhetetlenek. Ha nem futna a kereskedelmi televíziókon ilyen, akkor nem lenne, ami megkülönböztetné őket egy nemzetközi csatornától, nem mellesleg a nézők sem tudnának igazán azonosulni az adott csatornával.

Úgy kell ezt elképzelni, ahogyan a hírműsorokat állítják össze. Ott is a hazai hírek dominálnak, mi több a nemzetközi hírek között is azok nyomnak többet a latba, amelyek hatással vannak a mi életünkre.

Ne menjünk messzebbre, csak három évre. A jelenhez képest, hol tart majd ekkor a magyar televíziózás?
Ez a három év olyan, mintha tíz évvel ezelőtt azt latolgattuk volna, mi lesz harminc év múlva, annyira dinamikusan változik a televíziózás. Jelenleg mindenki azt keresi a szakmában, hogy mi lesz az a nagy csavar, amit annak idején a Big Brother, a Való Világ, a Megasztár, az X-faktor, a Csillag születik vagy a The Voice jelentett. Az Álarcos énekes és a Nicsak, ki vagyok? típusú formátumok már mutattak egy új irányt, de a piac további ilyen típusú újításokat, áttöréseket vár. Miközben pedig lázasan keresi mindenki az újdonságot, az sem kizárt, hogy húsz évvel ezelőtti formátumok élednek újjá, mint például a Zsákbamacska vagy a Szerencsekerék.

A fikció területén úgy gondolom, hogy a heti sorozatok továbbra is érdekesek lesznek, sőt, talán nagyobb fókusz is irányul majd rájuk, mint a napi sorozatokra. A történetmesélésben ugyanakkor erősödhet az olyan típusú alkotói megközelítés, mint ahogyan a Hazatalálsz szövi a cselekményt.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Juhász Marianna

1998 óta dolgozik a nyomtatott és az online médiában. Pályafutását egy megyei napilap tudósítójaként kezdte, ezt követően éveken keresztül munkatársa volt több országos gazdasági magazinnak …