A kieső forgalmat nem pótolják a belföldi vendégek a hazai turizmusban

A kieső forgalmat nem pótolják a belföldi vendégek a hazai turizmusban
Nem csak a turisták, hanem az üzleti utazók is várják már, hogy végre utazhassanak és személyesen vegyenek részt a megbeszéléseken. Jelenleg az online megbeszéléseknek lehet még nagyobb szerepe, de a személyes találkozásokat nélkülözni nem tudó üzleti célú utak is hamarosan visszatérhetnek, a nagy konferenciákra azonban még várni kell - nyilatkozta lapunknak Kovács Balázs, a Danubius Hotels vezérigazgatója.

Ismét nyithatnak a szállodák – mennyire lehet zökkenőmentes ez az elmúlt egy év után?

Tavaly márciusban bevezetett vészhelyzeti intézkedések miatt lezárták a határokat, ezért nem igen volt más választásunk, és két hét alatt bezártuk a szállodáinkat. Május végével újraindult az élet, de szeptemberben ismét lezárták a határokat. Novemberben aztán tovább szigorodtak a szabályok, még a belföldi vendégek közül is csak üzletieket lehetett fogadni. Idén májusban ismét megnyithattuk a vidéki wellness szállodáinkat, júniusban számos budapestit is – soha nem gondoltuk volna, hogy ilyen rutinunk lesz a szállodanyitásban és -zárásban. Mindezt annak ellenére, hogy a Balatonon van szezonálisan nyitva tartó szállodánk – ott azonban jól tervezhető és előre tudható, hogy mikor nyitunk és zárunk.

Egy szálloda újranyitása milyen feladatokkal jár, mennyi idő kell ehhez?

Áprilisban már sejteni lehetett, hogy hamarosan jön a nyitás, a kihívást az okozta, hogy a részletes szabályokat nem lehetett előre megismerni. A kormányrendeletet meg kellett várni, hogy lássuk milyen elvárások lesznek az oltásokkal kapcsolatban a vendégek és a személyzet részére, milyen szabályok vonatkoznak a maszkhasználatra, ami nélkül a foglalásokat sem lehetett megnyitni. A munkatársainkat gyorsan újra munkába tudtuk állítani, hiszen nagy részük készenlétben volt– rendelkezésre állással, de vannak olyan operatív feladatok, amihez több idő kell. A medencével rendelkező szállodáknál előbb vízmintát kell venni, laborba kell küldeni, és jónéhány napig eltart, míg megkapjuk ez alapján az engedélyt a nyitásra. Emellett át kell nézni, tisztítani kell a légkondicionáló rendszereket, el kell végezni karbantartási feladatokat. Hiába szeretnénk egy-két nap alatt kinyitni a szállodáinkat, a külső körülmények miatt inkább két-három hétbe telik a biztonságos újranyitás.

A szállodák nyithatnak, de egyelőre a külföldi vendégek nem igen jöhetnek. A belföldi turizmus tudja őket kompenzálni?

Természetesen nem. A belföldi és a külföldi turisták sok mindenben eltérnek: míg a nemzetközi vendégek Budapestre érkeznek alapvetően, a belföldiek a vidéki úticélokat részesítik előnyben. A kieső forgalmat nem lehet belföldi vendégekkel kompenzálni. Ezért sem tudtuk májusban a fővárosi szállodákat még megnyitni. Itt bizakodóan a nyári nagyobb nemzetközi keresletre és a sporteseményekre támaszkodunk, így júniustól nyitjuk meg a szállodáink egy részét Budapesten. A nyitás azonban egyelőre szinte kizárólag a szabadidős turizmusra támaszkodik.

Lesz szabadságuk, így idejük a hazai nyaralásra az embereknek?

Tavaly is hasonló helyzetben voltunk, hiszen a járványügyi lezárásokat követően sok munkáltató kiadta a szabadságokat. Attól lehetett tartani, hogy sokaknak nem lesz sem szabadságuk, sem pénzük a nyaralásra. Végül ennek nem látszott a hatása, ezért idén sem gondolom, hogy ez az erős balatoni szezon akadálya lenne. Egyrészt a munkáltatók csak időarányosan tudják a szabadságot kiadni, így nyárra is maradni kell. Az elmaradó külföldi utak miatt is több idő marad a hazai turizmusra. Valóban problémát okozhatott az iskolai és óvodai zárás azoknak, akik csak szabadság mellett tudták a gyermekeik felügyeletét megoldani, de szerintem a nyári szezonra így is fog jutni szabadidő – már csak azért is, mert nagyon vágynak az emberek a kiszabadulásra az otthonukból.

A szabadidős turizmus tehát már elindult, de mi várható az üzleti utaknál?

A legtöbb multinacionális nagyvállalat nagyon szigorú szabályokat vezetett be az üzleti utak korlátozására, és ezek többségét a mai napig nem oldották fel. Kínában és az Egyesült Államokban kissé előttünk járnak a nyitásban – előbbiben az látszik, hogy az üzleti utazások volumene a 2019-es 75 százalékára épült vissza, az utóbbiban körülbelül 50 százaléknál tartanak, természetesen az országok nagyságából kifolyólag itt jelentősebb a belföldi forgalom. Ezektől a számoktól mi még mi még messze el vagyunk maradva, hosszadalmas és fájdalmas felépülésre lehet számítani. Azt várom azonban, hogy ezek az utazások is elérik majd hamarosan a korábbi szintjüket.

Az üzleti utak mellett a konferenciák a szállodaipar fontos bevételi forrásai – ezekre milyen hatással lesz az online átállás? Csökkenhet érdemben ezek volumene, résztvevőinek száma?

Meggyőződésem, hogy hamarosan lesznek ismét nagy, de valószínűleg hibrid konferenciák, és tele lesznek a konferenciatermek, mint régen. Az várható, hogy hibrid rendszerben: a teremben ülő 200 ember mellett akár 5 ezer is be tud csatlakozni. Ez utóbbiak pedig költség-hatékonyabb módon tudnak részt venni. Természetesen ez nem várható egyik napról a másikra, fokozatos lesz a felépülés. Arra számítok, hogy a konferenciák jövőre indulhatnak el nagyobb volumenben, és talán 2023-ra érhetjük utol a járvány előtti szintet.

Az üzleti utak száma nem fog megritkulni? Ha eddig működtek online a megbeszélések, tárgyalások, miért utaznának a jövőben ismét olyan sokat az emberek?

Az üzleti turizmusban is látok egy nagyon jelentős felgyülemlett, kielégítetlen keresletet. Számos partnertől, cégtől hallom azt, hogy egyszerűen már elege van az online megbeszélésekből. Bizonyos vállalati célokat nem is lehet megvalósítani digitális keretek között. Az együttműködésen, kollaboráción alapuló megbeszéléseket, a csapatmunkát, kohéziót erősítő meetingek nem működnek személyes jelenlét nélkül. A networkingre szükség van, és ezt mindenki látja. Az óvatosság azonban még mindig nagyon erős, idő kell a fokozatos újrakezdéshez.

Lesznek azonban olyan utak, amiket inkább online megbeszélésekkel váltanak ki – korábban én is, évente legalább négy alkalommal utaztam külföldre egy három-négy órás igazgatósági ülésre, ami minimum 24 órás távollétet igényelt tőlem. Az ilyen típusú utak ritkulni fognak, én is talán évi egy-két alkalommal fogok elmenni, a többi alkalommal online találkozunk. Átalakul tehát az üzleti utak szerkezete, de teljes egészében nem fog eltűnni.

Ha átalakulnak az üzleti utak, a konferenciák szerkezete, az hatással lehet a szállodák infrastruktúrájára, szükség lehet átalakításokra?

A nagy konferenciákon akár több ezer online résztvevőre is számítani kell majd, amihez a megfelelő technológiát, sávszélességet kell tudni biztosítani. A hibrid konferenciákhoz szükség lehet technológiára, például kamerákra, de ezt az ezzel foglalkozó vállalkozások tudják biztosítani. Ami a szállodákat érinti, az érintésmentes szolgáltatásoknak kell nagyobb teret biztosítani. Hiába van azonban ma már olyan technológia, hogy érintésmentesen be tud jelentkezni okostelefonon a vendég, és még a szobája ajtaját is ki tudja nyitni például a telefonja Bluetooth-án keresztül, a Magyarországon jelenleg hatályos törvényi rendelkezések alapján a recepción minden egyes vendégnek azonosítania kell magát. Ráadásul ebben éppen most szigorítanak, a jövőben egy új okmányszkennert kell használnunk az összes szállodában. Remélhetőleg ez a rendszer azonban képes lehet arra, hogy majd érintésmentesen is lehetővé tegye a vendégeknek az azonosítást, hiszen a bankok esetében is sikerült a webkamerás azonosítást is megoldani.

A védettségi igazolvány ellenőrzése a gyakorlatban mennyire okoz nehézséget? A külföldi vendégek fogadására vonatkozó szabályok mennyire megoldottak?

Ez nem könnyíti meg a szolgáltatók helyzetét, de érthető a szabályozás célja, hogy az vehessen igénybe ilyen szolgáltatásokat, aki beoltatta magát. A turisták visszatéréséhez a bizalmat kell legelőször visszaszerezni, ehhez pedig talán a legfontosabb a külföldi vendégek esetében a transzparens, könnyen átlátható szabályok megléte a beutazásra. Nyelvtudás nélkül egyelőre komoly feladat ma bárkinek eldönteni, hogyha el akar utazni bármely másik európai országba, akkor éppen milyen szabályok vonatkoznak rá, és milyen kivételeket hogyan kell értelmezni. Sajnálatos módon Magyarország sem kivétel, ráadásul ne felejtsük el, hogy alapvetően a beutazás alapvetően tilos. Ez alól azok azon országok beoltottjai jelentenek kivételt, akik elismerik a magyar oltási igazolványt, üzleti útra jön, vagy érvényes jeggyel bizonyos sportrendezvényekre. A fogyasztók számára az lenne jó, ha az EU egészére közös szabályok vonatkoznának, amiket könnyebb lenne átlátni.

Mitől függ, hogy mikor tér vissza a tömeges turizmus? Egyáltalán, a rövid és gyakori városutazások tömegesen vissza fognak térni?

A korlátozások feloldása mellett a fő kérdés, hogy a légi járatok mikor indulnak el ismét. A repülőgépek továbbra is ott vannak, a légitársaságok ugrásra készen várják a lehetőséget. Ha pedig lesznek ismét olcsó utazási lehetőségek, lesznek utazók is, akár rövid városlátogatásokra, így akár Budapestre utazók is. Nem gondolom, hogy bármi okunk lenne feltételezni, hogy előbb-utóbb ne térne vissza. Nem véletlenül lett népszerű a városlátogatás, ha lesz megfelelő áru és volumenű repülőjegy és szálláshely, miért alakulna másképp a kereslet. Ehhez természetesen kellenek az egyszerű és átláthatóbb szabályok, a remélhetőleg júliusban induló európai vakcina útlevél. Az Európán belüli turizmus hamarosan visszatérhet, a nagyobb kérdés inkább az, hogy a kontinensek közötti utakkal mi lesz. Az látható, hogy az amerikaiak inkább elhalasztják az európai útjukat, nem mernek még kockáztatni. Vajon az európaiak is inkább a kontinensen belül maradnak? A két trend hatását kell összességében vizsgálni.

Amiben bízhatunk, hogy az utazás, a világ felfedezése iránti vágy mindig is ott lesz az emberekben ez nem fog eltűnni. Emellett azonban számos olyan globális járványügyi és szabályozási kérdés van, amit jelenleg még nem látunk tisztán. Ezért ma még lehetetlen hosszútávra megmondani, hogy milyen irányba alakul át a turizmus jövője.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

­­Bucsky Péter – Gazdasági újságíró. Vállalt rádiós műsorvezetést is, több magazinnál, hetilapnál és online hírportálon is rendszeresen publikál.



Kapcsolódó előadó: Kovács Balázs