A kereskedők és a bankok együtt a fintech-ben - interjú Demeter Ákossal

A kereskedők és a bankok együtt a fintech-ben - interjú Demeter Ákossal
Valós veszélyt jelentenek a diszruptív fintech cégek a bankok üzleti modelljére, de más területeken fontos segítséget nyújtanak. Demeter Ákos, a Deloitte partnere szerint a bankoknak fel kell készülni a szolgáltatások személyre szabására, és ehhez meg kell találniuk a megfelelő partnereket.


Demeter Ákossal az idei Internet Hungary konferencián szeptember 26-27-én találkozhatnak a Fintech szekcióban.

- Mennyire fogja a fintech a mindennapi életünket átalakítani? A fizetési és fogyasztási szokásaink is jelentősen megváltozhatnak, vagy inkább csak a bankok és pénzügyi cégek technológiai fejlődéséről van szó?
- Már az is egy nehéz kérdés, hogy egyáltalán mit tekintünk fintech szektornak, és erre nincs is egyértelmű válasz. Abban teljesen biztos vagyok, hogy a bankok számára az ilyen típusú cégek és technológiák megjelenése jelentős változást fog hozni. Ez számukra komoly veszély és fenyegetés, ami az üzleti modelljüket is megkérdőjelezi. Emellett a fintech cégek egy része a bankok és a kártyatársaságok bevételét szeretné – legalábbis részben – megszerezni.
Legalább ugyanilyen fontosnak tartom azt is kiemelni, hogy ez egyben óriási lehetőség is a bankoknak, új piaci lehetőségeket teremt számukra.. A technológia vezérelt pénzügyi innovációk viszont abban segítik a pénzügyi cégeket, hogy ügyfeleik igényeit jobban megismerve, hatékonyabban fejlesszék szolgáltatásaikat.

- Mennyire tudnak az európai szabályozási környezetnek a fintech cégek megfelelni, milyen szerepük lehet a fizetési szolgáltatásokban?
- A Payment Services direktíva második lépcsője szabályozza a szolgáltatók kötelességeit és működését. Az Európai Unióban is van lehetőség fizetési szolgáltatások indítására, de ezek mögött mindig ott van egy bankszámla. Tulajdonképpen a bankkártya társaságok megkerülésére van csak lehetőség, a bankokat nem lehet kihagyni a fizetési folyamatból. A pénz küldője és fogadója között lehet az utalást direkt módon megvalósítani, a kártyatársaság nélkül. Az olyan elterjedt fizetési szolgálatatások, mint a PayPal, a Google Wallet vagy az Apple Pay még mind úgy működnek, hogy bankkártya van mögöttük. Mivel mindegyiknek óriási ügyfélbázisa van, a jövőben nekik van lehetőségük arra, hogy fizetési szolgáltatókká váljanak. Ez a bankok számára kevésbé fontos fejlemény, mivel a számlákat ezek továbbra sem váltanák ki, csak a kártyát.

- Kenyától a Fülöp-szigeteken át Kínáig rengeteg alternatív digitális pénzügyi szolgáltató jelent meg, a bankokat is kiváltva. Miért járhat ezen a téren előbbre a fejlődő világ?
- A fejlődő országokban több féle megoldás is van, de a legjellemzőbb, hogy a telekom szolgáltatónál vezetett egyenleget használják fizetési számlaként. Ez már valóban túllép a bankokon, és valós veszélyt jelent számukra. Amikor 15 éve Belgiumban jártam, arra kellett rácsodálkoznom, hogy az ATM-ek nem alkottak egy egységes rendszert, mindenki csak a saját bankjától tudott pénzt kivenni, holott ez már akkor elképzelhetetlenül elmaradott volt Magyarországról nézve. De ennek meg volt az oka: a rendszerváltás után a magyar bankrendszer már egy sokkal fejlettebb szinten kezdett működni, több fejlődési lépcsőt kihagyva. Hasonló a helyzet a fejlődő országokban: mivel itt sokkal kevésbé terjedtek el a bankszámlák, és/vagy nem érte meg megfelelő bankfiók hálózatokat létrehozni, ezért egy magasabb fejlődési szinten tudtak csatlakozni. Mi Európában egy korábbi fejlődési szint kényelmébe ragadtunk bele.

- A fintech megoldások kapcsán szinte kizárólag a lakossági szolgáltatásokról hallani, nem lenne nagyobb üzlet a vállalati fizetési piac fejlesztése?
- Ha megnézzük a befektetéseket, ezek túlnyomó része a lakossági megoldásokat fejlesztő cégekhez jut el. Valóban azt látni, hogy a B2B fintech piac le van maradva. Ennek több oka is lehet: a vállalatok sokkal konzervatívabbak a banki kapcsolataik szempontjából. Különösen a nagyvállalatoknak a biztonság és a stabilitás kiemelten fontos. Ha az ember belegondol abba, hogy egy vállalatnál milyen szoftvereket vásárolnak, akkor láthatja, hogy szinte mindenki a PowerPointot használja, és nem a Prezit. Egyrészt a megszokásoknak fontos szerepe van, másrészt csak a legkiforrottabb és legbiztonságosabb, referenciával rendelkező alkalmazásokat keresik. A KKV-k esetében ez már kevésbé igaz, és az is biztos, hogy az egy ügyfélre jutó nyereség a vállalati ügyfeleknél magasabb. Hazai befektetőkkel beszélgetve az derült ki számomra, hogy szinte minden technológiai cég esetében a B2B üzleti modellel induló cégeket tartják a leginkább sikerre alkalmasnak. A fintech esetében azonban ők is a B2C megoldásokat keresik.

- Segíthetnek a fintech megoldások a fogyasztói szokások jobb megismerésében? A fizetési adatokból a reklám vagy a termékmarketing számára fontos adatokat is össze lehet gyűjteni, esetleg élő elemzések készítésével? Lehetőség nyílhat például a bolti vásárlások és az online reklám közös elemzésére?
- A technológiai fejlődés rengeteg új megoldást tesz lehetővé, ma már nem csak a vevők költési szokásait, hanem viselkedését is követni lehet. A költés már csak a vásárlási folyamat vége, ami még ezenkívül fontos, hogy hogyan jutnak el a vásárlók eddig a döntésig. Emellett az is lényeges információt hordoz, ha nem vásároltam, csak nézelődtem. Az internetes világban az ilyen adatok gyűjtése és elemzése már nagyon jól megoldott, de az offline világban is egyre inkább épülnek ki a technológiai lehetőségei az élőben történő adatgyűjtésnek és elemzésnek - ennek csak kis része lehet a fintech megoldás.

- Miben lehet érdekes az ügyfelek jobb megismerése a bankoknak?
- Fontos szerepe van a pénzügyi területen a perszonalizációnak, amihez a fintech cégek nyújtanak segítséget. A valós idejű elemzés és ajánlatadás a korábban konzervatív pénzügyi területen is egyre inkább megjelenik. Nem csak a magánszemélyeknek felkínált egyedi ajánlatokra érdemes gondolni, hanem ez a vállalati szférában is egyre nagyobb szerepet kaphat. A kereskedelmi ajánlatokat a jövőben egyre inkább automatizált elemzések alapján lehet majd elkészíteni.

- Akár a hitelminősítést is automatizálni lehet a cégek számlaforgalma és pénzügyi adatai alapján?
- Sok felhasználási lehetőség van, ennek része lehet, hogy pontos adatok alapján lehet kiszámítani a kockázati besorolást és az ehhez kapcsolódó hiteltermékeket. Kereskedelmi oldalon is fontos szerepe van az adatoknak: a mostani néhány választható számlacsomag helyett akár egyén szinten személyre szabható ajánlatokat tudnak majd a bankok készíteni. A jövőben a szegmentáció egyre fontosabb lesz, és ezen a területen a bankoknak még sokat kell fejlődni, ebben tudnak a technológiai cégek leginkább segíteni. A homogén csoportképző kommunikáció helyett nagyon fontos lesz az egyén- szintű megszólítás és ajánlatkészítés.

- Akkor néhány év múlva az is elképzelhető lesz, hogy egy webshopban egy lapostévét kiválasztva azonosítás után azonnal megkapom a csak nekem készült hitelajánlatot, és minden ügyintézést online folytathatok néhány klikkel?
- Ehhez két feltétel szükséges, és az egyik már adott. Idén július 1-jétől Magyarországon is lehetséges a teljesen online számlanyitás. Igaz, ennek van egy nem digitális része is, amikor videóbeszélgetésen kell azonosítani magunkat a bank felé. A szabályozási lehetőség tehát adott. Az élőben személyre szabott ajánlathoz arra van szükség, hogy a bankoknak rendelkezésükre álljon a megfelelő információ a potenciális ügyfélről. Azonban ehhez a kereskedelmi cégek és bankok rendszereit is össze kell kötni, ezért már ma is számos machine-2-machine kommunikációs fejlesztés zajlik.

Bemutatkozás

A Deloitte budapesti irodájának partnere 2015 óta, szakterülete a bankszektor.
Közgazdász diplomáját a Szent István Egyetemen szerezte 2001-ben, de már tanulmányai alatt a CIB Bank lakossági üzletágánál kezdett dolgozni.
2002 és 2006 között a K&H Bank lakossági és kisvállalati szegmensekért felelős marketing igazgatójaként dolgozott, majd ezt követően az Oracle business development managere lett a pénzügyi területen Közép-Kelet-Európában és a FÁK országokban.
2007 és 2015 között a Boston Consulting Group tanácsadója volt, 30 projektet vezetett 15 országban, leginkább a bankszektor stratégiaalkotási és transzformációs területén. Emellett az energiaipar, szállítmányozás és a turizmus területén is komoly tapasztalattal rendelkezik.


Demeter Ákos - Deloitte partner


Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!


Bucsky Péter

Bucsky Péter