Egyre elterjedtebb hazánkban is az elektronikus fizetés, az ilyen típusú tranzakciók számának aránya a tavalyi évben 38 százalékra emelkedett. Az eddigi lehetőségeken túl a küszöbön van egy újabb, az elektronikus fizetési lehetőségeknek egy forradalmian új tárháza, a qvik. Milyen fizetési metódusokat foglal ez magában?
A szeptember 1-jén életbe lépett qvik egy mobilfizetési megoldás, ami QR-kódos, érintéses, valamint deeplink alapú fizetést, illetve a fizetési kérelmet foglalja magában. A QR-kódos rendszer az ezt igénylő üzletekben, webáruházakban, a számlaleveleken és e-számlákon is elérhető lesz, a fogyasztónak pedig mindössze annyi lesz a dolga, hogy befotózza a kódot, amely a mobilbankba irányítja majd őt. Itt megjelennek majd a vásárlás részletei, amelyeket a vásárlónak jóvá kell hagynia, és megtörténik a fizetés. Az érintéses fizetés hasonlóképp működik majd az üzletekben. A telefonunkat a kártyás fizetéshez hasonlóan a terminálhoz kell majd érinteni, aminek hatására ugyancsak felugrik a mobilbanki jóváhagyás. Sok kártyás fizetéssel ellentétben így láthatjuk a fizetendő összeget jóváhagyás előtt. A deeplink főleg webáruházakban és e-számlákon működhet. Ebben az esetben egy linket kapunk majd, rákattintva pedig a mobil- vagy netbank oldalára kerülünk, ahol jóváhagyhatjuk a tranzakciót. A fizetési kérelem pedig személyek között, akár telefonszám alapon is működik, akik így ingyen küldhetnek különböző összegeket, ha pénzt igényelnek egymástól. A fizetési kérelem küldésének lehetősége természetesen az üzletek, webshopok és számlakibocsátók számára is adott.

A négy közül a fizetési kérelem már áprilistól elérhető. Mi az elmúlt négy hónap tapasztalata?
Azt látjuk, hogy a használata mostanra a hatszorosára nőtt a lakosság körében, ezen kívül egyre több cég vezeti be, köztük biztosító társaságok is.

A telefonszám alapú rendszer sokaknak lehet ismerős egy évek óta létező, az esetek többségében külföldön használt applikációról, amelyhez kártyát is lehet igényelni. Ez ihlette az új fejlesztést? Miben más a qvik alapú fizetési kérelem?
Ahol van azonnali fizetési rendszer, ott a fizetési kérelmi funkció is általában adott. Nehéz lenne megmondani, hogy mi volt előbb, a tyúk, vagy a tojás, ugyanakkor az ön által említett applikáción belüli pénzküldésekről elmondható, hogy azok csak az app saját rendszerén belül működnek, a qviken belüli fizetési kérelem ellenben különböző bankok között is működik. Pontosan ezért jelent hatalmas lehetőséget a fejlesztés a hitelintézetek számára, mert egymás közötti tranzakciók terén is felhasználói élményt tudnak kínálni, és a jövőben akár olyan funkciókat is létrehozni, mint például az ön által említett applikációban is elérhető számlafelosztási lehetőség, amely kifejezetten hasznos lehet egy több fős baráti program alkalmával. A bankok döntik el, hogy élni akarnak-e a lehetőséggel.

Miért éri meg mindez a bankoknak és a kártyatársaságoknak, amelyek ezeknek a rendszereknek a bevezetésével elesnek az utalások és kártyás fizetések utáni, illetve tranzakciós díjaktól?
Mivel az elektronikus fizetések piaca jelenleg nem eléggé heterogén, mi versenyt szeretnénk az utalásos, kártyás és qvik, illetve a készpénzes fizetések között. A verseny hatékonyabb és jobb megoldásokat hoz a szektorban, ugyanis ösztönzi a szolgáltatások fejlesztését, hiszen a kínálat megnő, a fogyasztókért pedig újra küzdeni kell. Ez a folyamat az árakat leviszi, míg a színvonalat emeli. A bankok kénytelenek lesznek újabb infrastruktúrákat kiépíteni, és a kereskedőkkel is újra szerződni. Nem biztos, hogy ugyanaz a bank, amely a kártyás fizetési rendszerek kiépítése terén nagyobb szeletet tudott kihasítani a kereskedelmi piacon a tortából, a qvik esetén is képes lesz ugyanerre, ám egy másik hitelintézetnek sikerülhet, hiszen a qvik megoldások többek között a kártyaelfogadás elektronikus alternatívájaként is hasznosak lehetnek, például a kártyarendszerek esetleges technikai hibák miatt történő, időnként bekövetkező leállása esetén. A bankok továbbá abból is előnyt kovácsolhatnak, hogy a kártyás rendszerek és a qvik együttes használatával még inkább visszaszorul a bankjegyek használata, több pénz marad az emberek számláján, amit a hitelintézetek forgathatnak. Mindennek következtében fellendül a verseny bank és bank, nem mellesleg a bankok és a különböző fintech cégek között a fogyasztók és a kereskedők kegyeiért.

A qvik rendszerek bevezetésének egyik céljaként az MNB oldalán azt olvasni, hogy le kell bontani a nyílt bankolás elterjedésének akadályait. Mit jelent ez pontosan?
Jelenleg a kereskedelmi bankokon keresztül vesszük igénybe a pénzforgalmi szolgáltatásokat, ám rajtuk kívül egy harmadik fél is képes lehet hasonló szolgáltatást nyújtani. Itt jönnek képbe a különböző, többek között fizetéskezdeményezési szolgáltatást nyújtó fintech cégek, amelyek elé a bankok előszeretettel állítanak nehézségeket, ellehetetlenítve a működésüket. A qvik ezeknek a fintech cégeknek is lehetőséget ad az érvényesülésre, tovább gerjesztve a versenyt.

Mikorra várják ennek a versenynek a beindulását?
A qvik berobbanását akkor várjuk, amikor a kereskedők is leteszik majd a voksukat valamelyik új fizetési megoldásra, és annak alapján keresik meg a bankokat, esetleg fintech cégeket, majd fejlesztik a kasszarendszereiket.

Egy ilyen fejlesztés nem kevés pénzbe kerül. Miért éri majd meg ez a kereskedőknek?
Gyakori, hogy egy fejlesztés esetén az egyszeri beruházási költség magas, ugyanakkor a megvalósulásától fogva a kiadások jóval alacsonyabbak. A jelenlegi rendszerek használatáért a kereskedők fizetnek a legtöbbet. A kártyás rendszer drága, főleg a kisebb kereskedők számára. Az elfogadó bank árazását egyebek mellett a terminál telepítése és a kártyatársaság díja is növeli, továbbá egy kártyás fizetés alkalmával százalékot kap a bank és százalékot kap a kártyatársaság is, nem beszélve a készpénzes fizetések utáni költségekről, a szállításról, elszámolásokról, és a mindezzel járó energiabefektetésről. A qvik fizetések minden eddigi opciónál egyszerűbbek és olcsóbbak lesznek, hiszen a kártyatársaságok bevonásának hiányában a bank alacsonyabb árat tud adni. Ezen túlmenően a qvik-opciók további előnye kereskedői szempontból, hogy jobban tudják profilozni a vásárlóikat, hiszen a saját bizalomkártyás programjukkal is össze tudják vonni a qviket. A bevezetéséhez azonban a kereskedőknek a bankok ajtaján kell kopogtatniuk.

Ez miért éri majd meg a vásárlóknak?
A vásárlónak szinte mindegy, hogy mit használ, ám azt az opciót fogja választani, amelyből előnye származik. Például ha van törzsvásárlói applikációnk egy adott áruházban, ahol működik a qvik, az alkalmazás QR-kódja vagy a hűségkártya beolvasása után a kereskedő az appon keresztül küldhet fizetési kérelmet, online elküldheti a blokkot, a rendszeresen vásárolt tételek alapján pedig jobban személyre tudja szabni az esetleges akciókat. Mivel a qvikkel pénzt takarít meg a kereskedő, így a használatára való ösztönzésként nagy az esély a jövőbeli vásárlói kedvezményekre.

Bár kétségkívül megvan az előnye a qviknek, mindez felveti a személyes adatok védelmének aggályait. Mennyire lesznek megbízhatók és biztonságosak ezek a rendszerek e-tekintetben?
Természetesen a személyes adatokat igénylő esetekben nagyon szigorúan meg kell szabni az általános felhasználói feltételeket, amelyeket minden esetben el kell fogadnia a fogyasztónak, így minden csak az ő beleegyezésével történhet. Az esetleges csalások tekintetében a hitelintézetek kötelessége, hogy adott esetben felismerjék és megakadályozzák a visszaéléseket. Mi folyamatosan nyomást helyezünk a bankokra, hogy fejlesszék ki az ehhez szükséges eljárásaikat és módszereiket. Segítségképpen leírtuk nekik, hogy pontosan milyen valós idejű szűrőrendszereket építsenek ki a lehető legnagyobb biztonság érdekében. A fizetési kérelmek esetében például ha azt észlelik, hogy valaki szokatlanul sok fizetési kérelmet küld, azt kockázatként kell azonosítaniuk és indokolt esetben ki kell szűrniük. Fontos tudni, hogy a banknak nem kötelező lehetővé tenni a fizetési kérelmek küldését, különösen nem korlátlan mennyiségben. Mindezen kívül 2025. július 1-étől működni fog egy világújdonságnak számító, mesterséges intelligencia alapú, tanulásra képest központi visszaélés szűrőrendszer is, amelyen az összes hazai tranzakció át fog futni. Természetesen a rendszer nem látja majd a tranzakciók tartalmát, az anomáliákat ellenben kiszúrja, így azonnal riaszt, ha csalás gyanúját észleli. Ezután ugyanaz a fajta visszaélés többé nem következhet be, mert a rendszer automatikusan szűri majd. A lényeg, hogy a qvik minden eddigi rendszernél biztonságosabb lesz. Ha kételkedünk benne, gondoljunk a bankkártyás rendszerekre, hogy hány helyen elmentettük a kártyaadatainkat, amelyek külföldi kártyatársaságok és fizetési rendszerek kezében vannak. Sokkal nagyobb a visszaélés veszélye, mint egy olyan rendszernél, amely egy hazai fejlesztés és minden tranzakció csak banki hitelesítést követően mehet végbe.

Mit gondol, mennyire reális az esélye a qvik elterjedésének felhasználói körben?
Annak idején a klasszikus, majd az érintéses kártyás fizetés, aztán a mobilfizetés is mind új funkció volt. A statisztikáink szerint 2023-ban a 94 millió készpénzfelvételhez képest 2 milliárd 307 elektronikus tranzakció történt. A bolti vásárlásoknál 39 százalékra emelkedtek az elektronikus fizetések, míg a számlafizetéseknél ez az arány 76 százalékos volt. Az elektronikus fizetések forgalma az online kereskedelemben is, sőt a gazdaság minden területén bővült. Ami a mobiltárcás fizetéseket illeti, tavaly már a bankkártyák 23 százaléka regisztrálva volt mobiltárcába és az összes kártyás tranzakció 21 százalékát ily módon bonyolították. Ha ezekből a számokból indulunk ki, a qvik elterjedésének is teljesen reális az esélye, de mint minden más eddigi fejlesztés esetében, ezúttal is időbe telik.

A számok valóban ígéretesek, sőt ezek alapján arra is reálisnak tűnik az esély, hogy az MNB célja megvalósuljon, vagyis hogy 2030-ra a tranzakciók legalább kétharmada elektronikus legyen 2030-ra. Ez milyen okokból fontos?
A túlzottan magas készpénzhasználat rengeteg költséggel jár, és nemcsak kereskedői szempontból. Az előállítása, szállítása és tárolása mind-mind pénzbe kerül, valamint a készpénzhasználattal járó tranzakciós költségek is magasak. A kereskedők esetéhez hasonlóan nemzetgazdasági szinten is igaz, hogy egyszeri költségként drágább az elektronikus fizetési megoldások fejlesztése, hosszú távon ugyanakkor csökkentik a kiadásokat, tehát összgazdasági szinten megtakarítást jelent az elektronikus fizetés. Ezen kívül nem elhanyagolható tényező, hogy a gazdaság fehérítését szolgálja. Ezt jól mutatja az is, hogy az olyan, TEÁOR-számok alapján megszabott üzlettípusokban, ahol kötelező az online pénztárgép üzemeltetése, sokkal magasabb az elektronikus fizetések aránya, mint azoknál a szolgáltatóknál, például autószerelőknél, fodrászoknál, ahol ez nem kikötés. Mindennek fényében elmondható, hogy az ország versenyképességét növeli, továbbá az elektronikus megoldások biztonságosabbak, mint a készpénz használata. Utóbbit ellophatják, míg egy bankkártya tiltható, egy számla zárolható. Ha önhibánkon kívül csalás áldozatai leszünk, a hitelintézetünknek kötelessége megtérítenie a kárt. Mindezen felül minden cég abban érdekelt, hogy digitalizálja a folyamatait, hogy minél kevesebb legyen az emberi beavatkozás, ebből kifolyólag kevesebb legyen a hiba és gyorsabbak legyenek a folyamatok. A boltokban például figyelik a hagyományos és önkiszolgáló kasszák áteresztő képességét, és azt vezetik be, amelyik gyorsabb. Fontos megjegyezni azt is, hogy az elektronikus fizetések zöldítik is a gazdaságot, hiszen nem kell pénzt szállítani, nyomtatni, fákat kivágni. A károsanyag-kibocsátás sokkal kisebb. Nem mellesleg az egész világ a digitális állampolgárság felé halad, hogy csak egyetlen eszközt viszünk magunkkal, amellyel azonosítani tudjuk magunkat, illetve amelyen keresztül tranzaktálni is tudunk, így nem kell magunknál sem iratokat, sem pénzt tartani. A NAV például 2026-tól tervezi bevezetni az e-nyugta rendszert is, amelynek lényege, hogy a boltokban csak kérésre kapunk majd papír alapú nyugtát. Alapvető esetben a blokk egy e-nyugta rendszerbe kerül, ahonnan digitálisan le lehet majd kérni.

A készpénz teljes elhagyása is reális cél?
A készpénz elhagyása semmilyen szempontból nem cél. Amíg egyetlen ember is készpénzzel szeretne fizetni, az MNB biztosítani fogja számára ennek lehetőségét. A cél az, hogy reális alternatívája legyen a digitális fizetés a készpénzes fizetésnek. Ahhoz azonban, hogy az emberek bízzanak benne, időnek kell eltelnie, ebből a szempontból pedig a készpénz előnnyel indul, hiszen több évezredes hagyománya van. Azt szeretnénk, hogy a változások hullámszerűen érjék el a gazdasági szektort, egyszerűsítve a kereskedők életét, hogy megfelelően tudjanak működni. Hiszen az elektronikus rendszerek egyszerűbbek, olcsóbbak és könnyebb kezelni azokat. A qvik pedig egy újabb szintet jelent.

Már csak azon gondolkodom, miért nem látok erről sehol kampányt, a net- és mobilbankokban pedig mintha eldugnák az április óta már működő fizetési kérelem opcióját...
Mi kiadtunk egy ajánlást a bankoknak arra vonatkozóan, hogy hogyan kell a qvikes fizetési megoldásokat integrálni a telefonos applikációkba, netbanki rendszerekbe. Mi is látjuk, hogy jelenleg még nem minden esetben sikerült a bankoknak kellően ügyfélbarát módon kialakítani a mobilbanki alkalmazásokat, de segítjük a bankokat a racionális döntéshozatalban, többek között, hogy hogyan tüntessék fel ezeket a funkciókat. Ehhez azonban az is kell, hogy a qvik elterjedjen, vagyis hogy a közüzemi cégek, áruházláncok és biztosítók bevezessék. A lakosság számára addig nem érdemes intenzíven reklámozni a qviket, amíg nem tudják hol használni, szóval egyelőre a szakmai színtéren folynak konferenciák és tárgyalások kereskedőkkel és más piaci szereplőkkel. Azt szeretnénk, ha a legnagyobbaknál minél hamarabb megjelenne a rendszer. Amint szeptember elsejével elindulunk, kezdetét veszi egy folyamat, aminek keretében fokozatosan nőni fog azon online és fizikai kereskedők száma, akik lehetővé teszik ügyfeleiknek a qvikes fizetéseket. Ezzel párhuzamosan mi is folyamatosan fokozni fogjuk a lakosságnak szóló ismeretterjesztő kampányunkat, és várhatóan így tesznek majd a szolgáltatásokat nyújtó bankok is. Szeptember másodikán, hétfőn már lesz is egy nagy médiaesemény. Ezután elsősorban a kereskedők dolga nyomást gyakorolni a fogyasztókra és a hitelintézetekre, majd ha a fogyasztóknak tetszik, ők nyomást gyakorolnak egymásra.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!