Szokott nyaralni járni, s ha igen, milyen úticélt választ?

Igen, hiszen a kikapcsolódás és feltöltődés, a családdal, ismerősökkel töltött minőségi idő minden munkának, projektnek előfeltétele. Ahogy az angol mondja: „Good time OFF makes for a better time ON”. A legtöbbször hazai, vagy európai desztinációkat keresünk fel, vannak nagy kedvencek: a Balaton, Portugália, Ausztria, vagy Szlovákia.

Az itthoni vagy a külföldi nyaralást kedveli jobban? Mennyire tud ilyenkor elszakadni a hivatásától?

Mind a kettőt fontosnak tartom. Javasolnám minden belföldi nyaralást előnyben részesítő embernek, hogy időről-időre merítsen más kultúrákból is, hiszen az utazás legmélyebb mozgató ereje az, hogy magunkat, a gyökereinket, az identitásunkat megismerjük azáltal, hogy elsőkézből tapasztalunk meg ízeket, hangulatokat, tekinteteket, művészeteket és tájakat egy új környezetben. Én már akkor is elszakadok a munkától, amikor 200 kilométernyire a fővárostól, akár csak hétvégére, megérkezünk balatoni nyaralónkba. Ilyenkor mindent elfelejtek, mert akkor ott van a mi völgyünk és dombunk, a partunk, a nyugalmunk, a madaraink, a természetünk.

Egy turisztikai célpont mivel képes leginkább megfogni önt? Mi kell ahhoz, hogy turisztikai szakértőként azt mondja, ez így oké, elmegyek erre a helyre?

Szakbarbár vagyok egy kicsit, hiszen rögtön marketingauditot tartok, igaz a megszokottól jóval egyszerűbb megközelítéssel. Egy hely akkor lopja be magát a szívembe, hogyha az ígérete megérkezik hozzám, van egyedi karaktere és identitása, amelyek az értékeire épülnek, izgalmasan, kicsit másképp. Van persze olyan hely is, ahová szinte évente visszatérek, visszatérünk, mert kiszámítható és biztos, nem ér meglepetés, de azért izgatottan mérem fel a változásokat is. Egy olyan hely is lehet varázslatos, ahol nincs semmi, csak úgy ott van az ember. Azt is el kell adni azért, piacra vinni. Ha el tudja mesélni a csendet és a befelé fordulás feltöltő és megújító erejét, akkor az a marketingtevékenység sikere, hiszen a mi szakmánkban javarészt megfoghatatlan álmokat, ígéreteket pozícionálunk, tárgyiasítunk, csúnya szóval, kommercializálunk.

Milyen a jó turizmusmarketing, mik a legfőbb szempontjai? Ehhez képest itthon mit lehet tapasztalni?

A turizmusmarketing elvei és gyakorlata ugyanaz, mint minden más marketingé, amely szolgáltatásokat, vagy termékeket kísér, támogat, helyez az érdeklődés középpontjába. Ebből kiindulva, kell, hogy karaktere legyen a helynek is. Az általam alapított és vezetett cég szakmai műhelye nem véletlenül szerződött a kétszeres Európa-bajnok és Világkupa-győztes váci Galambos Péter evezőssel. A hatékony és szerethető hely-marketingnek ugyanis ugyanazokkal a tulajdonságokkal kell rendelkeznie, amivel egy élsportoló fel van vértezve - gondolok itt többek között a megszólító, követhető arcra és mintára, a város, vagy nemzet címerének viselésére, a mindig újra-kezdő képességre vagy az alkalmazkodásra. Egy karakter spontánabbul és tömörebben képes mindent átadni, amit úgy érhet el, hogy a dizájn adta lehetőségekhez nyúlva, az információt, a látogatói útvonalakat és a kapacitásokat tudatosan és kreatívan tervezi. Azaz csak annyit mutat a kirakatban, ami befogadható, célzott üzenete és profi arculata van. A jó hely-marketing olyan, már ismerős benyomásokkal létesít képzettársítást, amelyek léteznek a fejünkben, így egy shortcut-tal sokkal gyorsabban sajátunknak érezhetjük.

Tudna a jó hely-marketingre példát mondani?

A karrakói városmarketing egyik sikeres példája a Krakowski Kredens helyi termékeket jelölő márka. Azért tudott évről évre hatalmasat növekedni az ismertsége és keresettsége, mert a kredenc szóról tudjuk mit jelent. A legfinomabb hozzávalók és meglepetések különleges helye az otthonunkban. Tehát csak jó és finom lehet, ráadásul az elnevezés még alliterál is. Ha csak annyit mondott volna a város, hogy ez a hivatalos krakkói helyi termék, akkor az inkább riasztaná a vendégeket, de a helyieket is az „official” szó hallatán. Itthon egyelőre inkább a lehetőségből kínálkozik több az újgenerációs turizmusmarketing bevezetése és alkalmazása terén, mintsem a követendő gyakorlatból. Igaz, vannak nagyon üdítő kivételek is, pl. a prizmás kecske alakkal operáló Jövő-Menő Kecskemét.

A pandémia időszaka jelentősen felpörgette a digitalizációt, ami alól a turizmus ágazata sem kivétel. A nyár eleji újranyitást követően mik a tapasztalatok, milyen állapotban van a hazai turizmus digitális szempontból? Melyek azok a pontok, amelyek jól működnek, s mi az, amin mindenképpen javítani kellene?

Közelítsük meg ezt a kérdést kicsit távolabbról. A pandémia-lecke egyik tanulsága az, hogy a túlfogyasztást, így a túlturizmust (overtourism) át kell vezérelnünk a felelős fogyasztás és a felelős turizmus irányába, hiszen a turizmus maga nem egy káros jelenség, sőt, igenis kell és hasznos. Az ENSZ számos nyilatkozata szerint alapvető emberi jog is a helyváltoztatás, de a látogatók koncentrált száma - amely stresszelte a világ számos, bakancslistás pontját - a továbbiakban nem fenntartható, sem társadalmi, sem pedig természeti meggondolásból sem. Az újranyitás tavaly nyári, első pezsgődugó-szerű boomja után a belföldi kereslet jelentősen visszaesett, és nem hozza a korábbi számokat, a külföldiek pedig csak csordogálnak. A pandémia második leckéje az, hogy értelmezzük úgy ezt a kieső időszakot, hogy erőforrásainkat a fejlesztésekre és a marketingre összpontosítjuk. Azaz minden koncepciót újra kell tervezni.

A digitalizáció mindkettőben segít: a gép elé kényszerülő fizetőképes kereslet elérésére a különböző internetes megoldások és platformok a legjobbak, a szakmai kapcsolattartás, az online konferenciázás is egy környezetkímélő megoldás. Ahol erős lemaradást tapasztalunk, az a honlapok alul-gondozottsága és igénytelenségéből, valamint a gombamód elszaporodó (és ezzel a lényeget szétforgácsoló) közösségi médiafelületekből adódik, amelyeket lelkes amatőrök hoznak létre mindenféle háttértudás hiányában. Persze van olyan, amelyik éppen ettől lesz eredeti és cuki, így semmiképp nem elvetni való, viszont egy hely vagy térség üzenetátviteli és értékkifejező képességét csak összhangban és rendszerben lehet sikerre vinni.

A turizmus hogyan lehet képes lépést tartani a digitális korral? A különböző informatikai vívmányokat, esetleg a mesterséges intelligenciát milyen módon használják fel az ágazat szereplői?

Jelenleg is a turizmus az az ágazat - és itt szándékosan nem használom a turizmus-ipar, vagy turisztika, legkevésbé az idegenforgalom szavakat -, amely méreténél és szereplőinek (utazás-szállás-vonzerő) összekapcsolt volta miatt a legnagyobb mértékben digitalizált. A foglalási rendszereket, a robot felszolgálót is egy-egy menő étteremből, vagy néhány helyről a retina-szkennert mindenki ismeri. Akkor jó a turizmusmarketing, ha ismeri a látogatókat és a vásárlói mozgásokat a tipikus látogatói magatartásminták feltérképezéséhez és feldolgozásához szükséges paraméterek formájában. Az értékközösség, sőt a jelentésközösség is akkor valósul meg a vendég- és a fogadó-társadalmak között, ha bizonyos dolgok alatt ugyanazt és ugyanúgy értik. A megismerés alapvető formája a digitális és naprakész adatgyűjtés, majd azok feldolgozása annak érdekében, hogy ne tömegekhez szóljunk üres és semmitmondó „élmény”-ígéretekkel, hanem valóban az egyes csoportok számára olyan befogadó, nyitott és bevonó tereket, lehetőségeket hozzunk létre, ahol online és offline is komfortosan érzik magukat, akár együtt megalkotva egy-egy turisztikai terméket.

A digitalizáció kapcsán el kell kerülni viszont azt a zsákutcát, hogy az adat-vezérelt turizmus kizárja a humánumot. Hiszem, hogy a digitalizáció szükséges fejlesztése során is a környezetünket, a benne élőket és azok viszonyrendszerét kell elsősorban megértenünk.

Egy korábbi interjújában a hazai turizmus jövőjét illetően elmondta, hogy egy egyszerű minősítési rendszert vezetne be, és különböző turisztikai képzéseket indítana. Pontosan mit ért ezek alatt, s ez hogyan segíthetne a hazai turizmuson, illetve milyen digitális megoldásokat használna fel ezekhez?

A minősítési rendszer elindul a Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) programja szerint, elég egyszerű, átlátható módon, számos külföldi best-parctice áttanulmányozása és hazai adaptálhatóságának figyelembe vételével. A képzések területén is tisztul a kép, már elérhetőek azok az oktatások, amelyeket a szakma már bizonyított, javarészt fiatalabb generációs nagyágyúi fémjeleznek. Én magam a dizájn-vezérelt újturizmus témakörében kutatok, oktatok és publikálok, s munkám során azt tapasztalom, hogy van igény arra, hogy a már pozícióban lévő vezetők - akiknek a turisztikai és marketing ismerete kissé hézagos, vagy fel szeretnének készülni a jövő kihívásaira - elérhető, aktuális és az úgynevezett pressure-cooking módszerrel szakirányos képzések során fejlesszék magukat és kollégáikat. Mi is kínálunk ilyet: marketing, online marketing és márkázás, kommunikációfejlesztés, sőt, a komplexebb desztináció-menedzsment témákban is oktatunk a Brandboost-tal. Szombathely talán az a hazai város, amelyik leginkább igénybe vette ezeket, de Érd, Öskü, a Gül Baba Türbéje is éltek a lehetőséggel. Újdonság a Magyar Turisztikai Ügynökség akadémiája, és nagyszerűek a Metropolitan Egyetem vagy a Corvinus ilyen, célirányos, téma-specifikus programjai is.

A digitalizáció már itt is jelen van, azon megoldásokkal, amelyek a csoportokban megvalósuló tervezést, folyamat-menedzsmentet teszik szinte reális tér-szerűvé, Zoom breakout-roomok, Miro tervezőasztalok formájában úgy, ahogyan azt a service design világában használjuk.

Az újturizmus hogyan válhat a piaci szereplők, a fogyasztók javára?

Az új rendszer a kooperáció és a kreativitás kultúrájának világát testesíti meg úgy, hogy kikapcsolja a nem feltétlenül indokolt személyes érintkezések egy sorát. Rugalmasabb, nem jelent akkora terhelést a környezetre sem. A piaci szereplők, a stake-holderek mindenképp profitálnak ebből, mert az új dolgokat megismerik, közösen hoznak létre attrakciókat és turisztikai csomagajánlatokat, melyek jelentősen könnyítik az úticél kiválasztását és felfedező bejárását az érdeklődőknek.

Ennek mentén készítettük el a friss Dunakanyar ajánlati csomagokat, amelyeket látogatói magatartásmintákra hangolva, a legjobb idegenvezetők bevonásával alkottunk meg.

Fontos megjegyezni, hogy az emberi faktor az újturizmusban sem kapcsolható ki teljesen, de a digitálisan összeállított programok és digitális elérhetőségük új térségi összefogást képesek támogatni. Így történhetett meg például a D4-nek nevezett Dunakanyar-beli városok (Esztergom-Szentendre-Vác-Visegrád) együttes belépése a piacra.

Hogy látja, az újturizmus digitális megoldásai mikorra valósulhatnak meg?

A megvalósításnak van pár peremfeltétele: a profi humánerő, a digitális környezet, és a jövőképes szemlélet a magja az egésznek. Egy térség, egy település, sőt egy határokon átívelő reláció is lényeges, ami azt kommunikálja, hogy jelen van, folyamatosan, platformot adva a visszajelzésre, az összemérésre. A mai utazó, vagy inkább destination shopper három dolgot keres: a kontrasztot, a választékot és a meglepetést. Ehhez szükséges a nyitott és bevonó attitűd, a fiatalok megkérdezése, a rendszerszemlélet, amely összefűzi az attrakciókat úgy, hogy több be- és kilépési pontot kínál a változó sebességgel átélhető látogatói útvonalakhoz. Elengedhetetlen a helyi kultúra és erőforrások, a helyi termelők bevonása, a képzés, az edukáció, hogy megértsék, miért jó a turizmus. A turistáknak pedig szintén van fejlődni valójuk a tolerancia terén – és itt most nem a külföldiekre gondolok feltétlenül. A tartalommarketing, a sztori nagyon lényeges, ezek nélkül, valamint az események nélkül egy-egy hely halottá válhat. A karakteres profil megalkotása mindezekhez vezető eszköz és út, magyarul a helyeinket márkákká kell transzformálnunk.

Milyennek képzeli el a turizmus jövőjét, milyen úton lenne érdemes az ágazatot fejleszteni? Ebben a vízióban milyen szerepet játszik a digitalizáció?

A jövő turizmusa értő, figyelmes és felelős. Olyan, ami nem csak a látogató-, vagy vendégéjszaka-számokkal, valamint a GDP-hez adott százalékos értékkel igazolja létét a gazdaságban, hanem más digitális forrásokból származó mintákat is képes beágyazni a fenntartható versenyképesség céljait megalapozva. Ilyen az elégedettség mérése, a mozgásvonalak követése, a tendenciák összehasonlítható elemzése, valamint az átfogó szabályozás és menedzsment soft-szintjeinek támogatása. A digitalizáció abban is nagyot tud lendíteni a hely-marketing munka, a látogatómenedzsment, valamint a stratégia-alkotás kihívásaiban, hogy vizuális, sőt egyedi, karakteres, képi, vagy mozgóképi megjelenítésekkel, narratívákkal és publikációkkal teszi megjeleníthetővé és feldolgozhatóvá az információt.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!