Az interjú először 2019. szeptember 30-án jelent meg.

- Számos új mobil technológia bevezetésében az elsők között volt Magyarország a világon, az 5G év végi tenderével nem vagyunk lemaradásban kicsit?
- Az elmúlt fél évben jelentek meg a nyugati-európai országokban is az első tenderek. Idén nyár elejéig csupán Dél-Koreában, az Egyesült Államokban és Svájcban volt működő 5G hálózat. Ezek is rendre B2C, vagyis lakossági felhasználást támogatnak leginkább – B2B, vagyis vállalati vonalon a legtöbb működő rendszer egyelőre teszt rendszerként érhető el. Idén nyáron Európa számos országában ítéltek oda tendereken frekvenciákat, ám EU-szerte az 5G célú aukciók kiosztásának határideje 2020 vége, így, tekintettel arra, hogy a magyar hatóság a következő hónapban tervezi a tendert lefolytatni, hazánkban bőven az európai átlagnak megfelelően valósulhat meg az új technológia bevezetése. Csak egy példát mondanék: Hollandiában még csak decemberre van kiírva az aukció, és még az sem tiszta, hogy milyen feltételekkel hirdetik meg: egyelőre az aukciós menetrend és módszertan elemzésénél tartanak. Azt gondolom, hogy egyébként érdemes is lassabban haladni, hiszen még rengeteg nyitott kérdés van az 5G technológiával kapcsolatban.

- Magyarországon nemzetközi összevetésben is gyors és olcsó a mobilinternet – mennyire hozhat az 5G az átlagos felhasználónak is érzékelhető változást?
- Érdemes ezt a kérdést kicsit távolabbról megközelíteni: az 1980-as évektől beszélhetünk mobil telekommunikációról, mikortól is jellemzően tízéves ciklusokat követően jelentek meg az újabb és újabb technológiák. Minden ilyen váltáskor ugyanazok a kérdések fogalmazódtak meg, hogy lesz-e erre valóban szükség, megtérül-e stb. Természetes reakció, hogy tartunk az újdonságoktól, de, ahogy az előző generációk, az 5G is jelentős felfordulást okozhat a piacokon. Teljesen átalakulhatnak a piaci szereplők közötti erőviszonyok és kapcsolatok, eddig még nem is ismert termékportfóliók jöhetnek létre. Az 5G-nek teljesen más hatásaik várhatók B2B és B2C területen. A fogyasztói piac számára az 5G előnye leginkább olyan módon nyilvánulhat meg, hogy a már most is megszokott szolgáltatásokat sokkal stabilabban, a változó körülményektől kevésbé függő módon és persze legalább tízszer gyorsabban lehet majd elérni.

- Az üzleti felhasználók körében mennyire van igény az 5G sebességnövekedésére?
- A késleltetési idők csökkenése és a rendelkezésreállás stabilitásának drasztikus növekedése az ipari felhasználók számára jelentős változást hoz, ráadásul olyan területeken is használni lehet a mobil technológiákat, ahol eddig csak kábeles megoldásokban lehetett gondolkodni. A gépek közötti kommunikáció, különösen az okos autók esetében egy olyan fejlődési irány, amiről rengeteget lehet olvasni manapság, így erre nem is térnék ki, de azt érdemes lehet kiemelni, hogy a gyorsabb adatkapcsolat lehetővé teszi, hogy felhő alapú online rendszerek működjenek akár jelentős adatforgalommal is, ami új üzleti modellek alapja lehet. Az egészségügyben a gépek közti, nagy adatmennyiségű kommunikációban van lehetőség: például a mentőautóban keletkező adatokat megkaphatja a kórház, mire odaért a beteg. A média is profitálhat belőle: a nagy felbontású, tévé minőségű élő videóközvetítés is lehetővé válik. Rövidtávon is van hatása az 5G-nek: a nagy népsűrűségű központokban a 4G hálózatok tehermentesítését segítik, ez pedig az üzleti és fogyasztói felhasználóknak is azonnal érezhető fejlődést jelent.

- Hogyan terjedhet az 5G: a mostani rendszerekkel párhuzamosan, vagy azokat leváltva?
- A nagyvárásokban, tömegrendezvényeken gyors szolgáltatási színvonal növekedést jelent, amit ma még nehezen tudunk elképzelni, de ahogy a 4G okozta kényelmet is hamar megszoktuk, majd minimális elvárásként fogalmaztuk meg, ugyanez várható az ötödik generáció esetében is. A 3G-s adatkommunikációt akár már ma is le lehetne kapcsolni (pl. EDGE – a szerk.), mert ez ma már elfogadhatatlanul lassúnak tűnik. A 4G-re hosszabb távon is szükség lesz, mert évekbe telik, amíg az egész országot lefedő 5G hálózat épülhet, ráadásul ehhez sokkal sűrűbb adótorony hálózatra van szükség. A 2G-re viszont hosszú távon is szükség van, megbízhatósága és olcsósága miatt – számos olyan ipari alkalmazásnál, ahol a sebesség nem számít, de például a minél alacsonyabb energiafogyasztás igen, ez lehet a leginkább ideális kommunikációs csatorna. Sőt, már a 6G-s hálózatokat is tervezik, az imént említett 10 éves ciklusoknak az 5G-vel nincs vége, de persze egy évtized alatt még sok meglepő dolog történhet, ami felülírja a meglévő terveket.

- Az 5G megsokszorozza a mobil hálózatok adatforgalmát, milyen új üzleti modelleket hozhat ez az internetszolgáltatásban?
- A fix-mobil konvergencia keretében a cégek a mobil és vezetékes telekommunikációs termékeiket igyekeznek csomagokba összekapcsolni. Tulajdonképpen ugyanazt a taktikát választják a mobil hálózat üzemeltetők (MNO – mobile network operators), mint a kábeles cégek: összecsomagolnak olyan szolgáltatásokat, amik egy része nem képez igazi értéket a fogyasztók számára. A hagyományos telekommunikációs szolgáltatások helyett (tévé, telefon) egyre inkább csak mobiladatra van szükség, hiszen a hívások szerepét a chat applikációk, a tévéjét a streaming oldalak veszik át. Viszont a megbízható és gyors internetkapcsolatra az eddigi 1-1 helyett egyre több készüléken lesz szükségünk, mégpedig a mostani ajánlatokhoz képest jóval rugalmasabb módon.

- A mobil internet akkor már kiválthatja a vezetékeset, de akkor miért vásárolják fel egymást a világban a legnagyobb mobil kommunikációs és kábeles cégek?
- Hosszabb távon a mobil technológia teljes értékű alternatívája lehet a vezetékes telekommunikációs szolgáltatásoknak – a magyar piacon például a Telenor bízhat ebben. A felvásárlások legnagyobb előnye azonban az, hogy azonnal hozzáférést kapnak a cégek rengeteg új ügyfélhez, és ezt segítik a csomagtermékek is. A kábeles piacon továbbra is jóval korlátozottabb a verseny: hiába van sok országos szolgáltató, lokálisan nincs kiélezett verseny, egy adott címen jellemzően csak 1-2 megfelelően fejlett infrastruktúrával rendelkező szolgáltató érhető el.

- Mennyire tudtak a hazai mobilszolgáltatók felkészülni az új technológia miatti piaci változásokra?
- A fogyasztóknak kínált termékek összetétele, jellege (kiemelten a B2B szegmensben), illetve termékportfólión betöltött súlya, valamint az üzleti partnerkapcsolatok felépítése is meg fog változni számukra, akkor is, ha egyelőre ebben csak kísérletezés látszik. A mobil szolgáltatók tisztában vannak ezekkel a folyamatokkal, ezek közül talán nagyobb kihívás a megfelelő partnerkapcsolatok átalakulása akár fejlesztőkkel, akár értékesítési partnerekkel. A globális trendek, bigtech vállalatok és óriási digitális fogyasztói platformok hatásait természetesen nem lehet majd kikerülni, függetlenül attól, hogy a hálózati infrastruktúra hogyan fejlődik.

- Az 5G üzleti hasznainak beárazása sem kis feladat, de milyen szerepe lehet a technológiai termékek nemzetközi kereskedelmét korlátozó lépéseknek a technológia kiépítésének költségeire, így a tenderen ajánlott árakra?
- Mivel a frekvenciák használatának lehetőségeit 20 évre lehet elnyerni, ami kétszerese az említett 10 éves tecnhológiai ciklusnak, itt a cégek a jövőbe ruháznak be. Úgy kell árazniuk, hogy rengeteg bizonytalansági tényező van. Nem véletlen, hogy szerte a világban az MNO-k egyre inkább közös fejlesztésben, közös infrastruktúrában gondolkodnak – a világ első 5G hálózatát is közösen alakította ki három dél-koreai szolgáltató. Terjedőben vannak – akár állami részvétellel – a tornyok üzemeltetésére szakosodó cégek, úgynevezett „tower company-k”. A cégek számításait az is nehezíti, hogy mennyit éri meg a frekvenciákért ajánlaniuk, hogy felmerülhet az EU romaing mintájára a hálózatok megosztásának kötelező bevezetése is (network sharing) alternatívaként. Ha valaki ebben bízik, akkor akár meg is próbálhatja saját befektetés nélkül átvészelni addig, ám nyilván ennek is megvannak a maga rizikói.

- Elképzelhető saját hálózat nélkül egy cég, ami hosszú távon sikeres a telekommunikációs piacon?
- Nagyon vegyes a kép az európai virtuális szolgáltatók (MNVO-k) eredményeit megnézve. Tény, hogy Magyarországon ezek eddig nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, amiben például a piac méretének is szerepe lehetett, de ennél összetettebb a kép. A KPMG-n belül éppen jelenleg is dolgozunk egy olyan elemzésen, amelyben részletesen elemezzük a kudarcok okait, és hogy ezeken túl milyen lehetőségek vannak ezen a területen.

- Az 5G piacon új szereplők megjelenésére lehet számítani?
- Magyarországon leginkább akkor jelenhet meg új szolgáltató az eddig bejáratott cégek mellett, ha egy technológiai óriásvállalat úgy dönt, hogy egy a számukra jelentéktelen piacnak számító országban akarja kipróbálni, tesztelni új megoldásait. A szolgáltatóknak a tenderen ezért mindig ott lóg Demoklész kardja, bármikor betoppanhat egy új, nem várt, globális jelentőségű szereplő. Erre ezidáig kevés jel mutatott azért, inkább elméleti lehetőségként tekintünk rá.

- Ma már alig észrevehető a különbség az egyes szolgáltatók hálózati lefedettsége és sebessége között egy átlag felhasználónak – az 5G visszahozhatja ezekben a technológiai és kommunikációs versenyt?
- Még csak a teszteknél járnak Magyarországon az 5G-vel, de már sokat kommunikálnak a cégek ezek sebességéről, tulajdonságairól – ez azt mutatja, hogy a hálózatminőség a jövőben is fontos megkülönböztető kérdés lesz. Az persze igaz, hogy jelenleg a lefedettség egyre kevésbé versenytényező, hiszen a három meglévő szolgáltató mindegyike csaknem 100%-os lefedettséget képes biztosítani. Ehhez azonban kellett egy évtized, mire kimondhatjuk – az 5G-s lefedettségnél pedig egy új versenyfutás indul. A szolgáltatók számára persze sokkal életszerűbb az együttműködés a közös hálózatbővítésért, ráadásul, tekintettel arra, hogy az eddigieknél jóval több átjátszóállomásra lesz szükség, a technológia is erre tereli őket. Ha ez bekövetkezik, a verseny a fogyasztókért sokkal inkább az addicionális szolgáltatásokban dőlhet majd el. Egyre inkább felértékelődik a fogyasztókkal történő kapcsolattartás és a megfelelő termékportfólió kapcsolódó szolgáltatásokkal történő nyújtása; maga a technológia és az ehhez szükséges infrastruktúra kiépítése pedig egy olyan háttértevékenységgé válik, ami egy kötelező alapfeladat. Sőt, ezek kiszervezhető, vagy éppen a piacról megvásárolható elemekké is válhatnak a jelenlegi MNO-k számára a telekommunikációs ökoszisztéma átalakulásával.

Wéber Mátyás előadását „5G rövidtávon” címmel október 1-jén, az Internet Hungary első napján lehet meghallgatni.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!