A Bridge Budapest vezetője, az Oktogon Venture befektetője vagy, és márciusban podcastod is indult Re-Business néven. Miért vágtál bele még egy feladatba?

A Re-Business ötlete a Betone Stúdiótól jött, és ők kértek fel engem a műsor házigazdájának. Hangsúlyozottan nem műsorvezetőként tekintek magamra. A szerepem nem újságírói, hanem sokkal inkább beszélgetőtárs vagyok, hiszen én is azon az oldalon ülök alapvetően, mint a beszélgetőtársaim. Pontosan lehet tudni rólam, hogy nagyon hasonló elveket és értékeket vallok az életben és az üzletben, mint amit a vendégeim. A hátterem a média világhoz kapcsolódik, hiszen 15 évet eltöltöttem ebben a közegben, de már tíz éve az üzleti világban dolgozom, ezért juthattam a Betone-alapító Hampuk Richárd eszébe, amikor felmerült, hogy szeretnének egy üzleti podcastot.

Az üzleti tematikán belül hogyan jött a felelős kapitalizmus tematikája?

Már csak a Bridge Budapesten betöltött szerepem miatt is adódott, hogy amikor én üzletről beszélek, akkor nem általánosan szeretek erről beszélni, hanem van egy olyan speciális üzleti közeg, amit sokadmagammal képviselek. Ez egy olyan üzleti kultúra megteremgetésnek gondolata, amiről az elmúlt tíz évem szólt, és amiben én feltétlenül hiszek. Ez lehet néha utópisztikusnak tűnik, de az életem arról is szól, hogy minél több bizonyítékot gyűjtsek minél több üzleti szektorból, hogy ezt a típusú üzleti kultúrát meg lehet valósítani. A műsorban ez történik: mutatunk mindenféle területről olyan szereplőket, akik a maguk bőrén megtapasztalva, megtanulva bizonyítják konkrét üzleti eredményekkel ezt a típusú működést megvalósítani. Jó látni, hogy ez a kör egyre növekszik, és hogy már podcastot is tudunk készíteni ilyen témában. Ráadásul egyre több kutatás bizonyítja, hogy ez már régen nem csak morális kérdés, hanem üzleti érdek. A hosszú távon és fenntarthatóan működő cégeknek magasabb az árbevétele, több embert képesek foglalkoztatni és vonzóbbak a fiatalok számára.

A startupok, technológiai cégek világa, a felelős vállalkozás gondolta mennyire egy zárt, fővárosi központú közeg? Mennyire lehetnek ezek a példák relevánsak a hazai vállalkozások mindegyikének?

Lényegesen zártabb kör volt ez korábban, mint ma. Ha ma körbenézünk az országban, Budapest mellett aktív startup élet van Szegeden, Debrecenben, Pécsen, Győrött vagy Kecskeméten. Úgy gondolom, hogy a hazai startup életnek erősen kultúraformáló szerepe van, többek között azon keresztül, amit a Bridge Budaesttel is elkezdtünk csinálni 2013-ban. Ez nem is volt olyan régen, a startup világ születését 2008 körülire datáljuk itthon. A Bridge Budapest életre hívásának fő célja az volt, hogy a szélesebb nyilvánosságot és a startup világot próbáljuk közelebb hozni egymáshoz. Ezt követően ebből kiléptünk, szélesebb fókuszt választottunk – hiszen tudtuk, hogy a startupok mindig is egy speciális vállalkozási formát fognak képviselni. De ahhoz a vízióhoz, amit mi magunk elé tűztünk arra van szükség, hogy a teljes üzleti kultúra változzon. A missziónk lényege az volt, hogy meg tudjuk mutatni, hogy ehhez a kultúrához nem kell mindenképpen globális piacokon működni, gyors növekedést felmutatni, bármely szektorban megvalósítható. Ma már 1100 cég van a Vállalható Üzleti Kultúráért közösségünkben – kereskedelemtől a saláta gyártáson át az építőiparig, de még a vagyonvédelemben is. Ezek mind meg tudják valósítani azt a működési modellt, ami a startup világban adottság, például a transzparencia. A tiszta pénzügyi és könyvelési adatok például egy startupnál már csak azért is minimális elvárás, mert e nélkül nem kaphat befektetést. Egy hagyományos cégnél ez inkább egy NAV-vizsgálat vagy egy cégértékesítés esetén jön csak elő, de szerintünk érdemesebb ezt ezek nélkül is kiemelten kezelni.

Milyen hatása van a Vállalható Üzleti Kör nagyköveteinek a magyar gazdaság egészére?

Azt gondolom, hogy amit az elmúlt 7 évben csináltunk van hatása. Az a példagyűjtés, bizonyítékgyűjtés, amiben vagyunk az magával hozta, hogy azok az üzleti szereplők, akik ma így működnek egyre láthatóbbá válnak. Ők meg tudják mutatni, hogyan bánnak a munkatársaikkal, a pénzügyeinkkel, és egyébként vezetőként mit gondolnak a világról – ez pedig hatásos. Természetesen van elég önkritikám a munkánkról, és tudom, hogy egyelőre ez egy szűkebb kör sajátja, de azt érzékelem, hogy ez egy folyamatosan bővülő közeg. A sikert az is segíti, hogy sokan elkötelezettek a céljaink mellet. Van például egy olyan nagykövetünk, aki missziójának tekinti, hogy vigye a zászlót, megmutassa a saját példájával, hogyan lehet csinálni ezt a vagyonvédelmi szektorban. Ehhez a technológiát használta fel, és így tudott egy olyan szektorban példát mutatni, amire akár legyintenénk, hogy itt nem lehet a fenntarthatóságat megvalósítani.

Milyen hatása volt a koronavírusnak az üzleti kultúrára?

A látszat egy technológia által erősen befolyásolt világban sokkal kevésbé fenntartható. A Covid ezt még inkább felgyorsította, katalizálta – különösen a digitalizáció oldaláról. Az önreflexió is nagyobb szerepet kap, de az üzleti életben szerintem most a „szoft” témák is előtérbe kerültek a járvány kapcsán. A mi vezetői közösségünk számára az érték alapú és hosszú távú gondolkodás jellemző, ami segít a válságok átélésében. Nem bűn, ha valaki rövid távon akar sok pénzt keresni, de ez könnyen olyan helyzeteket eredményezhet, ami nem biztos, hogy a fenntarthatóságról és/vagy a vállalhatóságról szól.

Miért jobb a hosszú távú gondolkodás?

Számukra fontos az ország versenyképessége, élhetősége – ehhez pedig elengedhetetlen, hogy azok a cégek, amik körülvesznek minket, ahol munkavállalóként az életünk egy jelentős részét töltjük fejlődjenek, jó legyen ezekkel kapcsolatba kerülni, ezeknél dolgozni. Mert ha nem tetszik ez az embereknek, akkor könnyen lehet, hogy elmennek az országból. Mi a Bridge Budapest ösztöndíjprogramunkkal megtapasztaltuk, hogy milyen jó érzés, hogy haza tudunk külföldről hozni fiatalokat magyar cégekhez dolgozni. Mindegyikük azt fogalmazta meg, hogy az értelmes munka közege vonzó. Az EdisonPlatform keretében pontosan ezért foglalkozunk a gyerekek számára fontos 21. századi készségek fejlesztésével, hogy a fiatalok megtalálják majd a helyüket a jövő világában, és a szüleik is jobban fel tudják mérni, mivel támogathatják őket jobban.

A fenntarthatóság és a hatékonysága kapcsán egy érdekes kérdés lehet, hogy milyen szerepük lehet a cégeknek a hazai média fenntartásában. Melyik szempontot vegyék figyelembe, amikor arról döntenek, hogy az itthon nem adózó, a médiavállalatok bevételeit redukáló nemzetközi szereplőknél hirdetnek, vagy hazai alternatíváknál?

A nemzetközi szereplők szabályozásával kapcsolatban számos kezdeményezés van, és jelentős változások várhatók. Az üzleti szereplőknek nem a nemzetközi szereplők ellensúlyozása kell, hogy az elsődleges szempontja legyen. A felelős vállalatok számára fontos lehet azonban, hogy egy országban van-e megfelelően működő média, és ehhez a hirdetéseken kívül is hozzá tudnak járulni. Nagyon sok üzleti szereplő mozdult meg új hazai médiumok indulása kapcsán, sokan látják ebben a felelősségüket.

A nemzetközi, főleg amerikai startupok a marketing és sales megoldásokban elképesztően hatékonyak, hogyan tudna a hazai üzleti közeg ebből tanulni, mennyire relevánsak ezek a hazai piacon?

Az üzleti innováció szerintem az alapvető fontosságú, ennek kell a legjobbnak lennie. Nem kell feltétlenül ebben, vagy éppen a sales és marketing tudásban újat kitalálni itthon, és nem is kell mindenképpen mindenben versenyezni. Én is szívesen használok számos nemzetközi szolgáltatást, annak örülnék, ha minél több olyan magyar vállalkozás lenne, aminek a szolgáltatásait más országokban is igénybe vennék. Nem probléma, ha bizonyos megoldásokat másolunk, hiszen ez minden országban így van. Azt gyakoribb problémának látom, hogy ha itthon van egy jó ötlet, akkor sokszor csak hazai, esetleg regionális megjelenésben mernek gondolkodni, és meg sem célozzák a globális piacokat. Kockázatitőke-befektetőként ez számunkra kiemelten fontos, akik nem nemzetközi piacban gondolkodnak, nem tudunk befektetni. Az elmúlt évek magyar startup sikerei, a Shaper3D, Bitrise, Recart azt mutatja, hogy van olyan hazai tudás, ami nemzetközi piacokon is versenyképes szolgáltatásokat tud létrehozni. Ami pedig igazán jelentős hatással lesz, az az, hogy egyre több olyan kisebb startup sikert elérő szereplő vág bele immár jelentős tapasztalattal és önbizalommal vállalatépítésbe, akik már jelentős nemzetközi tapasztalattal és kapcsolatrendszerrel tudnak unikornisok építésbe kezdeni. És ez nem csak egy illúzió, hanem reális, megvalósítható cél.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!