A szeniorok válsága. Bezáródó munkaerőpiac, leépülő network – egy karrier kifulladásának jelei címmel 2015. szeptember 30-án (szerda) 14:35-kor tartott előadást Czakó Tibor. A beszélgetésen Szenes Gábor mellett részt vett Sas Tamás filmrendező, és Reményik Kálmán, a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. korábbi igazgatója.

Az alábbi interjút Szenes Gánborral készítettük.

- Miért érzi ma úgy sok 40-50 év feletti, hogy nehezebb lett a helyzete a munkaerőpiacon?

- Nagyon gyors demográfiai folyamatok zajlanak, egyre tovább élünk, és az idősebbek is tovább szeretnének dolgozni. A 20. század elején még csak a lakosság ötöde volt 45 év feletti, 2025-re viszont már az ország többsége lesz 45 évesnél idősebb. Eközben a munkaerőpiac is átalakul: globálisan megfigyelhető, hogy egyre tovább, esetleg nyugdíj mellett is szeretnének az emberek dolgozni. Vannak speciális magyar tulajdonságok is, már csak a nyugdíjrendszer előre látható válsága és az egészségügy helyzete is sokakat motivál a minél tovább tartó jövedelemszerzésre. A nagyvállalati és az állami szektorban is megfigyelhető, hogy egyre inkább próbálják a költségeket csökkenteni, egyre kevesebb vezetői pozíció van. Az itt lévő multinacionális cégeknél is lezárult az intenzív növekedési korszak, inkább optimalizálnak is, és vannak, akik inkább más országokba települnek. Sok ember rendelkezik jó önéletrajzzal, sok tapasztalattal, ám 40-50 éves kor környéken sok karrier törik meg. Amikor munkát keresnek, sokan tapasztalják, hogy az egyetlen problémát a koruk jelenti. Ebben fontos szerepe van az egyre kevesebb vezetői pozíciónak is, de a cégek sem szeretik, ha egy jelöltjük korábbi pozíciója és jövedelemszintje alá jelentkezik..

- Radikálisan csökken a fiatalok száma, az elvándorlók is főként körükből kerül ki. Nem erősítheti ez a szeniorok pozícióját?

- Ez enyhítheti a folyamatokat, de a mi programunk szempontjából fontos, vezetői tapasztalatokkal rendelkezőknél kevésbé lényeges. Azt is érdemes kiemelni, hogy Magyarország sokban eltér ezen a területen más európai országoktól, nálunk viszonylag alacsony a fiatalok munkanélkülisége, sokkal jellemzőbb, hogy az idősebbeket olcsóbb fiatalokra cserélik, nálunk elég rugalmas a munkaerőpiac.

- Mit tehetnek a vezetői tapasztalattal rendelkező szenior korúak, ha nehéz a munkakeresés?

- Egyrészt az ilyenek emberek az átlaghoz képest előnyös helyzetben vannak, hiszen általában valamekkora anyagi tartalékkal rendelkeznek, így többeknek van idejük várni egy kicsit, nem kell azonnal jövedelemre szert tenniük. Másrészt kevesen készülnek fel erre a helyzetre, pedig nem ártana észben tartani, hogy mihez szeretnének később kezdeni. Az egyik lehetséges válasz, amiben mi tudunk segíteni, hogy saját céget kell indítani. Ezek általában nem gyorsan növekvő, és hatalmas kockázatokat hordozó startupok, hanem inkább kisvállalkozások. A komoly meglévő tapasztalataikat elvesztegeti a piac, amit ők tudnak hasznosítani.

- Milyenek a tapasztalatok, meg van a vállalkozási kedv az idősebbeknél is?

- Háromnegyed éve kezdtük el fejleszteni a programunkat, és a tesztidőszak számtalan beszélgetéséből, interjújából az derült ki leginkább, hogy mennyire egyedül érzik magukat a problémával: amikor sok-sok negatív visszajelzést kapnak alapvetően a koruk miatt, és akár évekig nem találnak emiatt állást, az az önbecsüléseket kezdi ki. Nehezíti a helyzetüket, hogy a kapcsolati hálójuk egyre inkább elkopik, és bár kortársaik is hasonló problémával szembesülnek, valahogy mégsem beszélik ki ezt a helyzetet. A megtakarításaik azért végesek, és nem szeretnék teljesen felérni. Először is ezt az állapotot, a negatív érzéseket kell oldani, hagyni kell, hogy ki tudják beszélni a problémáikat, meg kell mutatni, hogy nincsenek egyedül ebben a szituációban. Nem csak for-profit lehetőségek tudnak segíteni, bármilyen olyan elfoglaltság hasznos lehet, ami pozitív visszacsatolást jelent. Mi egy üzleti alapú megoldást dolgoztunk ki: szenior szakembereket hozunk össze, hogy működő kisvállalkozásokba kezdjenek. Nagy kihívás ebben, hogy a többség nagyvállalati kultúrában szocializálódott, és itt teljesen más megoldások kellenek.

- Milyen típusú cégek látszanak, milyen szakemberek jelentkeznek?

- Programunk élesben csak most indul, így még nagyon kicsi a minta, hogy erre érdemben válaszolni tudjak, de ma úgy néz ki, hogy az egyik tesztcsoport üzleti ötlete pár hónap múlva már céggé formálódhat.A program során olyan csoportokat próbálunk összehozni, ahol kiegészíti egymást a tagok szaktudása: műszaki, gazdasági és marketing ismereteket kell egymás mellé tenni. Azt szeretnénk elérni, hogy ők egymást megismerve találjanak ki és dolgozzanak ki ötleteket. Az elmúlt évtizedek íróasztalfiókokban landolt ötleteiből elképesztően sok kerül elő – kezdetben attól tartottunk, hogy nem lesz elég üzleti ötlet, de szerencsére ilyen probléma fel sem merült. Teljesen klasszikus vállalkozási ötletek merülnek fel, és miközben mi nem minősítjük az üzleti ötleteket – ezt a csoportok maguk teszik meg – azt kérjük, hogy a tanácsadást nem tekintsék vállalkozási ötletnek. Azt látjuk, hogy sokak számára az jelenti a vállalkozást, hogy a korábbi szakterületén dolgozó szakértőként néhány hónapos megbízásokról tudnak számlát adni. Mi viszont termelő vagy szolgáltató, folyamatosan működő cégek létrehozatalát szeretnénk segíteni.

- Startup cégekkel is foglalkozott, milyen különbségek látszanak a fiatalok és az idősebbek mentalitásában? Hasznos lehetne őket is összekötni?

-  Jelentősen eltér a 20-as és a 45 feletti generáció: előbbiek nagyon pörgősek, mennének előre, de nem figyelnek eléggé a pénzügyi, tervezési kérdésekre. Inkubációban dolgozóktól is azt hallom, hogy a magyar felsőoktatásból frissen kikerült fiatalok vállalkozási ismeretei nagyon hiányosak, főként nemzetközi összehasonlításban. Az idősebb generáció pont abban jó, hogy már megfontoltabb a döntésekben, ami jelentősen csökkenti a kudarc esélyét. Sokuk viszont egy viszonylag szűk területen dolgozott, nekik nagy segítség, ha más iparágakból, más területekről találkoznak újdonságokkal, tapasztalatokkal. A két generáció összekötése nagyon eredményes lehet, és már tervezünk is ilyen együttműködéseket. Ahogy nagyvállalatoknál is működik, lehetne egy „vének tanácsát” létrehozni akár inkubátoroknál, akcelerátoroknál is, akik a nagy energiával meginduló startup cégeknek segíthetnének a reális és kevésbé kockázatos válaszok megtalálásban, vagy akár tárgyalások rutinos levezetésében. Ennek kapcsán talán érdekes megemlíteni Frank Schirrmacher A Matuzsálem-összeesküvés című könyvét. Ebben ő is kiemeli, hogy az idősebbek közül egyre többen már nem csak tétlen nyugdíjasként szeretnének élni, hanem aktívan dolgoznának. Az álatala használt „technológiai öregek” kifejezés azt mutatja, hogy igen is van 50 felett is élet, van lehetőség újat teremteni, kihívásokat találni.

- Mennyire érzik a vezetők, hogy szükségük lesz a változásokra?

- A konferencián a beszélgetés előadója, Vahl Tamás is aktív nagyvállalati vezető, de látszik, hogy őt is érdekli a téma. Multinacionális cégek magas rangú munkatársaival beszélgetve azt látom, hogy egyre többen ismerik fel a problémát, látják, hogy nagy valószínűséggel nem a jelenlegi munkahelyükről mennek majd nyugdíjba. Nem szabad azt sem elfelejteni, hogy nem csak azért lehet ez így, mert megválnak tőlük. A sok stressz és a hosszú munkanapok után többen vannak, akik nyugodtabb, vagy más kihívásokat hozó életre vágynak, és még a pénzügyi fedezetük is meg van hozzá. Egyik barátom mindig azt érezte, hogy a vidéki házában sokkal jobban érzi magát, egy órán belül megnyugszik, ha ott van. Elkezdett ezért azon gondolkodni, hogy mit csinálhatna, és közgazdászként arra jutott, hogy egy sajtmanufaktúra üzletileg is fenntartható vállalkozás, ráadásul ott dolgozhat, ahol szeret lenni.. Míg egy startup fiatal alapítója folyamatosan új lehetőségeket keres, új cégeket alapítana és adna el láncvállalkozóként, az idősebbek talán már megengedhetik maguknak azt a luxust, hogy vállalkozóként azzal foglalkozzanak, amit fontosnak tartanak és amiben örömüket lelik..

Szenes Gábor

47 éves

A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem közgazdász szakának elvégzése után pályáját a Napi Gazdaság című napilapnál kezdte, majd az újság főmunkatársa lett, és a kiadó résztulajdonosa.

Az 1997-ben indult econet.hu Informatikai Rt. társalapítója és munkatársa volt, a cég 2001-es tőzsdei bevezetését követően 2003 végén szállt ki a táraságból.

2005-ben alapította a kommunikációs tanácsadással, és márka tartalomfejlesztéssel foglalkozó Pressonline Kft.-t. A cég saját márkatartalom fejlesztése a Start Up Guide Program, melynek keretében az elmúlt hét évben több mint százezer példányban jelentek  meg vállalkozásfejlesztéssel kapcsolatos kiadványaik.

Közel egy éves előkészítése után 2015-ben indult el a Pressonline „45+” vállalkozói programja, mely a munkaerőpiacról kiesett, vagy a közép- és nagyvállalati világtól lassan elforduló szeniorok számára kíván segítséget nyújtani.

Kövesd az oldalunkat a Facebook-on és a Twitteren is!